37 napig éheztettek egy afgán nőt és kisgyerekeit...

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2024. június 27. csütörtök

A Magyar Helsinki Bizottság afgán ügyfelei pert nyertek a magyar állammal szemben a strasbourgi bíróságon. A pert azért indították, mert a menedékkérő anyának, 5 éves és 5 hónapos kisgyerekeinek 37 napon át nem adtak enni a tranzitzónában, közölte a jogvédő szervezet az oldalán. Mint a Magyar Helsinki Bizottság írja, az afgán F. O.-nak keresztény hitre tért a férje, így nem maradhattak hazájukban. Először a férfi és a legnagyobb gyerek menekült el, ők Németországig jutottak.

A terhes asszony követte őket a második gyerekkel, Magyarországon kértek menedéket, de miután megindult a menedékjogi eljárás, elindultak a férj után, de csak Ausztriáig jutottak. Onnan a hatóságok Bulgáriába utasították ki őket, mondván, ott léptek be az Európai Unió területére. Csakhogy ott esélyük sem volt jogosult védelemre, ezért ismét nekiindultak, Szerbiában várták ki, hogy újra magyar területre léphessenek, ott született meg a harmadik gyerek is.
2017 júliusában engedték be őket a röszkei tranzitzónába. A hazai hatóságok ismételt kérelmezőnek minősítették az asszonyt és az öt éves gyerekét. Ezért a tranzitzónán belül a menekültügyi részlegen helyezték el őket. Ott 37 napon át tartották fogva őket, ami hét nappal több, mint amit a törvény gyerekeknél engedélyez, de emellett még éheztették is őket.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint „a jogellenes tranzitzónás fogva tartás egyik legvisszataszítóbb gyakorlata volt, hogy az idegenrendészeti körleten a felnőttek és az ismételt kérelmezők nem kaptak enni a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól. F. O. és gyerekei is éheztek.
Az asszonynak elapadt a teje, és bár a gyerekekre elvileg nem terjedt ki ez a szörnyű előírás, a baba nem kapott megfelelő tápszert sem. A családot sorstársaik embersége és a karitatív szervezetek ételadományai tartották életben”.
Miután kikerültek a tranzitzónából, derült ki, hogy valójában Németország volt az illetékes a menekültkérelmük elbírálásában, így hivatalosan beutazhattak oda, majd védelmet kaptak, és azóta is ott laknak.
A család még 2018 februárjában fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. A strasbourgi bíróság múlt heti ítéletével megállapította a magyar állam jogsértését, miszerint senkit sem lehet kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, különösen nem segítségre szoruló anyákat és ártatlan gyerekeket. Ezért a strasbourgi bíróság összesen 7500 eurós (mai árfolyamon 2 millió 977 ezer forintos) igazságos jóvátétel megfizetésére kötelezte a magyar államot.
„Ügyfeleink hat év után kaptak valamelyest elégtételt. Ismét bebizonyosodott, amire eleitől fogva figyelmeztettünk: a tranzitzónák szabályozása és gyakorlata gyakran jogszerűtlen volt és veszélyeztette az ügyfelek fizikai biztonságát. Ez is egy ilyen eset a sok százból, sok ezerből” – értékelte az ítéletet Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a strasbourgi eljárásban képviselte a három menedékkérő panaszost.
Két éve a strasbourgi bíróság 15 000 euró kártérítés megfizetésére kötelezte a magyar államot, mert jogsértő módon tartott fogva a röszkei tranzitzónában 211 napon át egy négyfős afgán családot, akiket szintén éheztettek. Korábban többek között egy iraki családnak ítéltek meg hasonló nagyságrendben jóvátételt, mivel a magyar állam 136 napon át önkényesen tartotta fogva őket, miközben a szülőket éheztették, a gyerekeknek pedig nem biztosítottak koruknak megfelelő oktatási-nevelési szolgáltatást.
Ugyan a magyar kormány 2020 májusában megszüntette a röszkei és a tompai tranzitzónákat, és befogadóállomásokra szállította az ott fogvatartott embereket, még abban az évben az Európai Bíróság ítéletet hozott arról, hogy ott jogellenesen tartották őrizet alatt a magyar hatóságok a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a tranzitzónákban, és ezzel megsértették a nemzetközi védelem iránti kérelmüket, illetve a kiutasításukhoz kapcsolódó uniós jogszabályokat.
A bíróság döntése szerint a magyar kormány megszegte az uniós kötelezettségeit, amikor nem biztosított tényleges hozzáférést az igazságos menekültügyi eljáráshoz. Ugyancsak jogsértő volt az ítélet szerint, hogy a tranzitzónákban jogellenesen őrizetben tartotta a magyar állam a menedékkérőket, és korlátozták a naponta megvizsgált kérelmek számát.
(telex.hu)

You have no rights to post comments