Ferenc pápa: Bizakodóan és türelmesen vessük az evangélium magvait
Június 16-án a Szentatya a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal együtt imádkozta el az Úrangyala imádságot. Arra biztatott, hogy ne veszítsük kedvünket, ne bátortalanodjunk el, hanem bizakodóan, türelmesen, kitartóan tegyünk tanúságot az evangéliumról. Az alábbiakban Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves testvéreim, boldog vasárnapot!
A mai liturgia evangéliuma a mag képét használva beszél Isten országáról (vö. Mk 4,26–34). Jézus többször is használja ezt a hasonlatot (vö. Mt 13,1–23; Mk 4,1–20; Lk 8,4–15), és ma főleg arra való biztatással teszi ezt, hogy gondolkodjunk el egy fontos magatartásformáról, mely a mag képével kapcsolatos, s ez a magatartás a bizakodó várakozás.
A vetés során ugyanis, bármennyire jól és bőségesen szórja is a földműves a magot, és bármennyire jól készítse is elő a talajt, a növények nem hajtanak ki azonnal: idő kell hozzá, türelem kell hozzá! Szükség van tehát arra, hogy a vetés után tudjon bizalommal várni, megengedve, hogy a magok a megfelelő időben kinyíljanak, a talajból kihajtsanak, és elég erőssé növekedjenek ahhoz, hogy végül bőséges termést hozzanak (vö. Mk 4,28–29).
A föld alatt már történik a csoda (vö. Mk 4,27), hatalmas, de láthatatlan fejlődés zajlik, türelemre van szükség, és közben folyamatosan gondozni kell a földet, öntözni kell, és tisztán kell tartani, annak ellenére, hogy a felszínen látszólag semmi sem történik.
Isten országa is ilyen. Az Úr belénk ülteti igéjének és kegyelmének magvait, jó magvakat bőségesen, majd anélkül, hogy megszűnne kísérni bennünket, türelmesen vár. Az Úr továbbra is gondoskodik rólunk, atyai bizalommal, de időt ad nekünk – az Úr türelmes! –, hogy a magok kinyíljanak, növekedjenek és fejlődjenek, mígnem a jó cselekedetek gyümölcsét hozzák. S azért cselekszik így, mert
azt akarja, hogy semmi se vesszen el az ő mezején, hogy minden teljesen megérjen; azt akarja, hogy mindannyian magokkal teli kalászként növekedhessünk.
De nem csak erről van szó. Az Úr ezzel példát ad: nekünk is azt tanítja, hogy ott, ahol vagyunk, bizakodóan vessük az evangélium magvait, majd várjunk, hogy az elvetett mag növekedjen és gyümölcsöt teremjen bennünk és másokban, nem csüggedve, anélkül, hogy megszűnnénk támogatni és segíteni egymást ott is, ahol erőfeszítéseink ellenére nem látszik azonnali eredmény.
Közöttünk is, a látszat ellenére, a csoda már folyamatban van, és idővel bőséges gyümölcsöt fog teremni!
Feltehetjük tehát magunknak a kérdést: én hagyom-e, hogy Isten igéjének magvait belém vessék? És én magam bizakodóan vetem-e Isten igéjének magvait abban a környezetben, amelyben élek? Türelmes vagyok-e a várakozásban, vagy elkedvetlenedem, mert nem látok azonnali eredményeket? Tudok-e mindent nyugodtan az Úrra bízni, miközben mindent megteszek az evangélium hirdetése érdekében?
Szűz Mária, aki befogadta és növekedni engedte magában Isten igéjének magvát, segítsen, hogy az evangélium bőkezű és bizakodó magvetői legyünk!
*
A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:
Kedves testvéreim!
Tegnap Krakkóban boldoggá avatták Michał Rapacz papot és vértanút, aki Krisztus szíve szerinti pásztor, az evangélium hűséges és nagylelkű tanúja volt, megtapasztalta mind a náci, mind a szovjet üldözést, és életének feláldozásával válaszolt. Tapsoljuk meg az új boldogot!
Továbbra is elszomorító hírek érkeznek a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén zajló összecsapásokról és mészárlásokról. Felhívást intézek az ország vezetőihez és a nemzetközi közösséghez, hogy tegyenek meg mindent az erőszak megállítása és a civilek életének megvédése érdekében. Az áldozatok között sok a keresztény, akiket a hittel szembeni gyűlöletből öltek meg. Ők vértanúk. Áldozatuk kicsírázó és gyümölcsöt termő mag, mely arra tanít, hogy bátran és következetesen tegyünk tanúságot az evangéliumról. Ne szűnjünk meg imádkozni azért, hogy béke legyen Ukrajnában, a Szentföldön, Szudánban, Mianmarban és mindenütt, ahol az emberek háborútól szenvednek!
Köszöntelek mindnyájatokat, rómaiak és zarándokok! Külön is köszöntöm a libanoni, egyiptomi és spanyolországi híveket; a London Oratory School diákjait; a lengyelországi Opole egyházmegyéből és a Budapest-Albertfalváról érkezett diákokat; a Világiak Európai Fórumának résztvevőit, akik a „Hit, művészet és szinodalitás” témáról tanácskoznak; valamint a Rómában élő kongói katolikus közösséghez tartozó édesanyák csoportját. Ezek az édesanyák szépen énekelnek! Szívesen meghallgatnám őket újból. Köszöntöm Carini, Catania, Siracusa és Messina híveit; a mestrinói elsőáldozó és bérmálkozó gyerekeket és fiatalokat, Castelsardo (Sassari), Bolgare (Bergamo) és Camin (Padova) bérmálkozóit; végül szeretnék köszönetet mondani a véradóknak, akik most tartották országos ünnepüket.
Mindnyájatokat köszöntelek, és szép vasárnapot kívánok mindenkinek. Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican.va
Magyar Kurír
