Magyarország élen jár az európai uniós források lehívásában
Az Eurostat adatai szerint Magyarország a jelenlegi uniós ciklus alapján a tagállamok felső harmadába tartozik a források lehívását tekintve, annak ellenére, hogy továbbra is érvényben vannak az 55 százalékos jogállamisági felfüggesztések.
Magyarország már 1,6 milliárd euróhoz jutott uniós forrásokból. A 2021-2027-es időszakban a minket megillető 22 milliárd euróból 1,6 milliárd eurót, tehát az uniós források 7,4 százalékát kapta meg eddig Magyarország, ez azt jelenti, hogy a tagállamok között időarányosan a TOP 8-ban van, ami kifejezetten jó eredmény. Mindezt úgy, hogy három operatív program esetében (IKOP, KEHOP, TOP) továbbra is fennáll az 55 százalékos felfüggesztés, más programok pedig utófinanszírozási projektek, amelyeket a magyar büdzsé teljesítőképességének megfelelően fog kiírni a kormányzat.
Az előző, 2014-2020 közötti uniós ciklusban Magyarország a második helyen végzett a források lehívásának eredményességét tekintve.
A 98 százalékos magyar arányt csak Csehország teljesítette túl, 98,2 százalékos szinttel.
Nyolcvan százalék alatt Olaszország (79,9 százalék), Spanyolország (78,5 százalék), Hollandia (77,6 százalék), valamint az utolsó Dánia (73,6 százalék) áll.
A jelenlegi költségvetési időszakban (2021-2027) hazánk alaposan belehúzott, legalábbis a 7,4 százalék Csehország (8 százalék) után a második a V4-es országok között, és például mögöttünk van Lengyelország (4,6 százalék) is.
Az elérhető 2022-es adatok szerint két olyan régió is van hazánkban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld), amelyekben a fejlettségi szint egy főre jutó GDP átlaga nem haladja meg az uniós átlag felét. A Dél-Dunántúl 52 százalékos, valamint a Dél-Alföld 55 százalékos adata is alaposan elmarad ettől.
Nyugat-Dunántúl helyzete más szempontból, de legalább ilyen aggasztó. Amíg 2004-ben a fejlettségi szint 66 százalékon állt, ami 2017-ben elérte a 71 százalékot, azóta csökkenés tapasztalható (2020: 70 százalék, 2021: 67 százalék, 2022: 68 százalék).
Navracsics Tibor miniszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, egyelőre nem találnak választ az osztrák, a dél-német és az olasz munkaerőpiac jelentette kihívásra sem, amely az érintett dunántúli régiókból nemcsak a vállalkozások, hanem a közigazgatás esetében fenntarthatósági problémát jelent.
Ezzel szemben viszont Budapest az uniós fejlettségi átlagszint felett teljesít, 158 százalékon pörög, de a területfejlesztési miniszter szerint ez nem pusztán magyar sajátosság, a régiónk minden államában elsősorban a fővárosok és a vonzáskörzetük fejlődik.
Egy főre jutó GDP (PPS) egyes uniós régiókban az uniós átlaghoz viszonyítva:
Prága: 207 százalék
Bukarest: 177 százalék
Varsó: 162 százalék
Budapest: 158 százalék
Pozsony: 146 százalék
Bécs: 142 százalék
Zágráb: 134 százalék
Burgenland: 88 százalék
Nyugat-Románia: 78 százalék
Közép-Dunántúl: 71 százalék
Észak-Nyugat-Románia: 70 százalék
Pest: 65 százalék
Nyugat-Szlovákia: 65 százalék
Közép-Szlovákia: 60 százalék
Kelet-Szlovákia: 52 százalék
Észak-Magyarország: 50 százalék
Észak-Alföld: 50 százalék
Pannon Horvátország: 46 százalék
A 197 magyarországi járás közül 2022-ben 99 járás nem érte el az országos átlagot, ebből a szempontból romlott a helyzet 2021 óta.
(economx.hu)
