Gyerekek helyzete Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-ig vizsgált, a GDP százalékában közölt adatai alapján mérsékelt csökkenés figyelhető meg a családokra és gyerekekre szánt juttatások mértékében. Szociális védelem társadalmi juttatásai között a családra és a gyermekre fordított kiadások csökkentek:
2022-ben a GDP 1,7 százaléka;
2021-ben a GDP 1,8 százaléka;
2020-ban pedig 2 százaléka jutott.
Úgy fogalmaznak a jelentésben, hogy 2023-ban elképesztően nehéz volt gyereknek lenni és gyereket nevelni. Az infláció miatt minden kiadás közel ötödével többe került a családoknak. A gyermekekre egyre többet kellett költeni az egészségügyben, az oktatási rendszerben, és a képesség fejlesztéseknél is. Ennek fő oka, hogy az ingyenes, helyi szolgáltatások sok helyen nem elérhetőek, vagy nem megfelelőek – írja az elemzés.
Korlátozott számú óvodai férőhely van
A jelentés szerint gyermekek harmada nem fér hozzá helyben óvodai neveléshez.
Bár országos szinten átlagosan 83 óvodás jutott 100 férőhelyre és még járási szinten sem jellemző férőhelyhiány, települési szinten nem mindenhol volt megoldható a gyerekek elhelyezése férőhely túllépés nélkül.
A három év alatti gyermekek részvétele azonban alacsony, 2022-ben csak 12,9 százalék vett részt gyermekgondozásban, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól, ahol ez majdnem eléri a 36 százalékot. Ez részben a gyermekükkel hároméves korig otthon maradó szülőknek nyújtott családi támogatások elérhetőségével, részben pedig a kevés bölcsődei férőhellyel függ össze.
Eközben tovább nőtt a fejlesztésre szoruló, sajátos nevelési igényű gyermekek száma, akiknek a szüleik sok esetben csak magánúton találnak segítő szakembert – írják. A 2023/2024-es tanévben tovább nőtt a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint 107 421 SNI-s gyereket tartottak nyilván, ami ötezer fővel több, mint az azt megelőző tanévben. A 2022/2023-as tanévben az általános iskolai tanulók 8,3 százaléka volt SNI-s, több mint kétharmaduk a KSH adatai szerint integrált oktatásban vett részt. A sajátos nevelési igény leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás szabályozási zavar.
A korai iskolaelhagyók száma is folyamatosan nő, ezzel Magyarország a harmadik legrosszabb helyen áll az Európai Unió országai között.
Közoktatásból végzettség nélkül kilépők aránya:
2010-ben a korai iskolaelhagyók aránya 10,8 százalék volt;
2021-ben 12,1 százalék;,
2022-ben pedig tovább emelkedett 12,4 százalékra.
A magyar tendencia ellentétes az EU-s trendekkel, ahol egyre csökken a korai iskolaelhagyók aránya, 2022-ben 9,9 százalék volt. Az Európai Unió célkitűzése, hogy ez az arány 2030-ig 9 százaléknál kevesebb legyen.
Magyarországon a családi pótlék összege 2008 óta továbbra is változatlan. A KSH adatai szerint a családi pótlék egy családra jutó havi átlaga 23 769 forint volt, kevesebb mint 2008-ban. A családi pótlék összege az inflációs terhek mellett 2023-ra teljesen elértéktelenedett, ez az összeg már egy átlagos bevásárlásra sem elegendő.
Tovább romlottak a szegénységi mutatók
A szegénységre vonatkozó adatok a KSH-nál még csak 2022-re vonatkozóan voltak elérhetők. Ezek alapján – hosszú idő után –, ez az első év, amikor a szegénységi mutatók romlottak. A gyerekek 24,4 százaléka érintett, egy évvel korábban pedig 18,1 százalék volt – írja a Hintalovon Alapítvány elemzése.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázata elsősorban az alacsony iskolai végzettségűeket és a munkanélkülieket érinti. A gyerekek helyzete romlott, aminek elsősorban az lehet az oka, hogy a szegény családokban magasabb az átlagos gyerekszám. Az adatok alapján megállapítható, hogy a gyerekvállalás továbbra is jelentős szegénységi kockázatnak számít. Az MNB elemzése is megerősíti ezt, és felhívja a figyelmet arra, hogy a gyermekes háztartások között magasabb azoknak az aránya, amelyek a bevételeiknél többet költenek, és azoké is, akik elégtelen bevétellel rendelkeznek.
Az adatok rávilágítanak arra is, hogy a jövedelem nagyon egyenlőtlenül oszlik el a jövedelmi ötödök szerint, ebből következően pedig a szegény háztartások jövedelmük több mint felét költik élelmiszerre és lakhatásra, szemben a legmagasabb ötödbe tartozókkal, ezért sokkal kevesebb pénzük marad az egyéb kiadásokra, kultúrára és szórakozásra
Akadozó egészségügyi ellátás
Soha korábban nem volt ennyi betöltetlen háziorvosi hely, mint 2023-ban. Már évek óta nő azoknak a gyerekeknek a száma, akik a lakóhelyükön nem jutnak hozzá háziorvosi ellátáshoz, tavaly 103,7 ezer 18 év alatt gyermek volt érintett. Míg Közép-Magyarországon és a Dél-Alföldön 5 százalék alatt van azoknak a száma akik nem jutnak helyben háziorvosi ellátáshoz, addig a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli vármegyékben 20 százalék ezeknek a gyermeknek az aránya. Kántor Irén, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének újonnan megválasztott elnöke, múlt héten beszélt arról, hogy körülbelül 150 házi gyermekorvosi praxis áll üresen jelenleg Magyarországon.
A Hintalovon Alapítvány szerint minden ötödik iskolás gyerek nyilatkozott úgy, hogy van valamilyen krónikus egészségügyi problémája van. A gyermekek ötöde túlsúlyos vagy elhízott, a napi gyümölcs- és zöldség fogyasztás a gyerekek kevesebb, mint harmadára jellemző, míg az energiaitalt minden nap fogyasztók aránya 14 százalékra nőtt. A gyerekek átlagosan kevesebbet aludtak 2023-ban mint 2018-ban, hétköznap alig több, mint 7,5 órát.
A saját egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók aránya 2002 és 2022 között több mint 10 százalékkal csökkent.
A felső tagozatosok fittségi állapota romlott a legjobban a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) 2021-es és 2022-es tanévet összegző eredményei szerint, erről itt írtunk bővebben. Az eredmények alapján 30 ország közül a 24. helyen állunk a fiatalok kardiovaszkuláris fittségi állapota alapján, csak egyes nyugat-balkáni államok (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia), Görögország és Lettország teljesít rosszabbul ezen a területen.
Sajnos az egészségkárosító magatartások terén is romlott a helyzet:
a 15-19 éves diákok 40 százaléka volt már részeg életében, ami jelentősen magasabb szám a korábbi évek adataihoz képest;
az iskoláskorú gyerekek közel ötödére jellemző a rendszeres, legalább heti gyakoriságú dohányzás;
a 9. és 11. évfolyamon tanulók között a diákok 17 százaléka kipróbálta már a marihuánát, és minden tizedik gyereknél előfordult már visszaélésszerűen nyugtató vagy altató használata.
A gyerekek és fiatalok körében a mentális problémák egyre nagyobb számban fordulnak elő, miközben 2023-ban is a pszichiátriai fekvőbeteg-ellátás 19 vármegyéből csak 7-ben, és a fővárosban volt elérhető.
A növekvő szerhasználati adatokhoz képest különösen aggasztó, hogy a gyermek- és ifjúság addiktológiai ellátásban is tovább csökkent az elérhető szolgáltatások száma. Járóbeteg-ellátás továbbra is csak két vármegyében érhető el.
2023-ban a korábbi évekhez képest duplájára nőtt a gyermekpornográfia áldozatává vált gyerekek száma a 0-13 éves korcsoportban. Nőtt a 18 éven aluliak által elkövetett bűncselekmények száma is, és több bűncselekménynek váltak áldozatává is. Több mint 110 ezer veszélyeztetett gyerekről volt tudomása 2023-ban a gyermekvédelmi rendszernek, és a szexuálisan bántalmazott gyerekek 79,6 százalékát a saját családjában érte erőszak.
Tavaly 984 gyermeket adtak örökbe, minden hatodik külföldre került. 2023-ban 935 csecsemő élt gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél. Annak a törvényi kötelezettségnek, miszerint 2016. december 31-ig minden családjából kiemelt 12 éven aluli gyermeket nevelő szülőnél kellett volna elhelyezni, 2023. év végéig sem tudott Magyarország eleget tenni: 2023-ban 1855 12 évesnél fiatalabb gyermek élt gyermek- vagy lakásotthonban, még a 0-12 hónapos csecsemők közül is 207-en éltek gyermekotthonban, ami jelentős növekedés a tavalyi év 151 babához képest, írja a jelentés.
(economx.hu)
