Régészeti bizonyítékok Jeruzsálem bibliai történelmére
Az izraeli Weizmann Tudományos Intézet tudósai által írt új tanulmány szerint a jeruzsálemi régészeti lelőhelyeken újfajta radiokarbonos kormeghatározás alátámasztja a Biblia több, a városra vonatkozó leírását: az alapítását, egy nagy földrengést, valamint a babilóniai pusztítást. Elisabetta Boaretto, az intézet régésze szerint a PNAS folyóiratban bemutatott vizsgálat példátlan betekintést nyújt az ókori város történetébe.
A szerzők az emberi tevékenységből származó maradványok, valamint elszenesedett magvak radioaktív szénkoncentrációját vizsgálták, hogy meghatározzák az i.e. 770 és 420 közötti időkből származó tárgyak korát.
A korábbi tanulmányok alapján a radiokarbonos kormeghatározás nem tudja pontosan meghatározni az időpontokat ebből az időszakból. Ennek oka, hogy ebben az időben alacsonyabb volt a naptevékenység, ami kevesebb 14C izotópot termelt. A 14C magjában a szokásos hat helyett nyolc darab neutron található, ami iránytű a pontos kormeghatározáshoz.
A kutatók összesen 103 darab, magból és egyéb maradványból álló leletet vizsgáltak meg, amelyek a Templom-hegytől délre, Dávid városából származnak. Ez Jeruzsálem legrégebb óta lakott része, ami nagyon gazdag lelőhelynek számít.
A kutatók a leleteket megvizsgálva összevetették a kapott eredményeket az i.e. 624 és 572 között nőtt fák növekedési gyűrűiből származó adatokkal, és azt találták, hogy a vizsgálati módszer helyes eredményt adott. Boaretto szerint ezzel gyakorlatilag sikerült megszüntetni a fent említett időszakból származó leletekkel kapcsolatos bizonytalanságot.
Az új kutatás bebizonyította, hogy Jeruzsálemet az i.e. 12-10. század közötti időszakban alapították meg, majd a város nyugat felé kezdett terjeszkedni. Azt is kimutatták a leletekből, hogy az i.e. 8. században földrengés pusztított a városban, ami után az építkezés kora kezdődött meg. Ezt az eseményt a Biblia említi, de nem társít hozzá pontos dátumot.
A csapat a földrengés után, de a babiloni invázió előtt egyes helyszíneken konstans használat nyomait fedezték fel, ami arra utal, hogy gazdasági és politikai szempontból stabil korszakról beszélhetünk. Ez az időszak egy hatalmas tűzvésszel zárult, ami az i.e. 586-ban történt babiloni pusztítás lehetett.
A LiveScience szerint a kutatók egy része szkeptikus az eredményeket illetően. Ennek oka Israel Finkelstein régész, a Tel-Avivi Egyetem tudósa szerint az, hogy a vizsgált minták nem ideális körülmények közül kerültek elő, így csak néhány nevezhető megbízhatónak.
(hvg.hu)
