A népesedési adatok szerint nagy bajban vagyunk
A hőn áhított demográfiai fordulat nem jött el tavaly sem, sőt katasztrofális zuhanásban vagyunk, ez derül ki a KSH adataiból. Itt vannak az adatok, az okok és következtetések:
Megérkeztek a teljes tavalyi évi demográfiai adatok, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vármegyékre bontva közölte a születések számát és a halálozási mutatókat, valamint azt is, hogy hányan döntöttek úgy, hogy összeházasodnak.
Eszerint tavaly az országban 85 200 gyermek született, 3,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A halálozások száma ennél nagyobb mértékben, 6,8 százalékkal csökkent, 2023-ban 127 200 fő hunyt el.
A tavalyi év születésszám szerinti mélypontja április volt, amikor 6,4 ezer baba született, a „csúcs” újszülött számot pedig júliusban mértek, amikor 7,8 ezer kisbaba látta meg a napvilágot.
Ez 2000 óta a legdurvább negatív rekord a statisztikai hivatal adatai szerint is.
Születések száma (ezer fő):
2000-ben: 97,5;
2001-ben: 97;
2002-ben: 96,8;
2010-ben: 90,3;
2020-ban: 92,3;
2021-ben: 93;
2022-ben: 88,4;
2023-ban: 85,2.
A KSH népesség előrejelzései szerint Magyarország lakossága a jövőben tovább csökken. 2070-re a legoptimistább, legnagyobb pozitív vándorlási egyenleggel számoló előrejelzés szerint közel 8 millióan leszünk. A közepes rossz forgatókönyv 7,7 milliós, az alacsony változat pedig 7,5 milliós népességszámot valószínűsít 2070-re.
A legsokkolóbb jóslatok szerint Magyarországon 2050-re 0,66 lesz a termékenységi arányszám, most 1,56 gyermek jut egy szülő nőre.
A tavalyi évet összegző adatok szerint a fővárosban és valamennyi vármegyében csökkent a születésszám, a legnagyobb mértékben, 9,7 százalékkal Somogyban. Ugyanakkor az ország valamennyi vármegyéjére jellemző volt a halálozások számának csökkenése is, Hevesben pedig minden vármegyét meghaladó, 12 százalékot visszaesést mértek a demográfusok.
Az ország népessége 42 ezer fővel csökkent, ez a szám többek között Hódmezővásárhely lakosságával egyezik meg, ugyanakkor a statisztikai adatok szerint a magyar lakosság száma az előző évi magas bázisnál 12 százalékkal kisebb mértékben csökkent.
Katasztrofális zuhanásban vagyunk
A demográfiai fordulat nem jött el, sőt katasztrofális zuhanásban vagyunk, ezt korábban a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal beszélgetésében Tóth I. János filozófus, demográfus, a Szegedi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense mondta el a népességszám csökkenéssel kapcsolatban.
Alapvető probléma, hogy a modernizáció, a haladás, a progresszió antinatalista (születésellenes) jellegű. Ez persze nem szándékos célja a modernizációnak, hanem járulékos hatása és ez az egész fejlett világot érinti – tette hozzá a demográfus. Úgy fogalmazott, pusztán pénzzel a demográfiai katasztrófát nem lehet megoldani. Az olyan szegényebb országokban, mint Magyarország még van némi ösztönző hatása, ha a családoknak otthonteremtési támogatást adnak, és ezzel gyermekvállalásra motiválják őket, de például Dél-Korea, amelyik Ázsia negyedik és a világ 10. legnagyobb gazdasága, ezzel már nem motiválja gyermekvállalásra a családokat.
Néhány adat:
Tavaly Budapesten 13 800 gyermek született, és 19 900 fő hunyt el. Az élveszületések száma 3 százalékkal, a halálozásoké 9,8 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 6600 fővel csökkentette a főváros lakosságát 22 százalékkal kisebb mértékben, mint 2022-ben. Nem jött meg a fővárosiak házasodási kedve sem, tavaly 9800 pár kötött házasságot, ez az adat pedig 19 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben.
Békés vármegyében 2400 gyermek született, és 5400 fő hunyt el. Békésben is ötödével kevesebb frigy született.
Bács-Kiskun vármegyében 4450 gyermek született, és 6900 fő hunyt el. Itt is 20 százalékos házasodási kedv csökkentést mértek.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 6550 gyermek született, és 8950 fő hunyt el. Észak-Magyarországon is 2023-ban 23 százalékkal kevesebb pár állt oltár elé.
Pest vármegyében 12 350 gyermek született, és 14 800 fő hunyt el. 6500-an kötöttek házasságot, ami egy év alatt 22 százalékos csökkenést jelent.
Tolna vármegyében tavaly 1700 gyermek született, és 3000 fő hunyt el. Ezren kötöttek házasságot, ami 26 százalékos visszaesést jelent egy év alatt.
Márpedig, ha kevés a házasság, akkor kevesebb baba is fog születni. A KSH egy korábbi 2021-ben megjelent tanulmányában azt írta: az éves születésszám fontos tényezője, hogy az újszülöttek mekkora hányada származik házas és nem házas párkapcsolatból.
A házasságon kívüli születések aránya az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett, 1990 és 2000 között több mint a kétszeresére, 13-ról 29 százalékra nőtt. Ez az arány az ezredfordulót követően egy rövid megtorpanás után újból dinamikus emelkedésnek indult, és 2015-ben érte el eddigi csúcspontját, közel 48 százalékkal. Az elmúlt néhány évben a házasságkötések számának növekedésével számottevően csökkent a házasságon kívül született gyermekek száma és aránya.
2021-ben a gyermekek közel 73 százaléka született házasságban és 27 százaléka házasságon kívül. Ez további változást jelent az egy évvel korábbi, 70–30, valamint a két évvel ezelőtti, 61–39 százalékos házas–nem házas arányhoz viszonyítva.
2023-ban 50 150 házassági ceremónia volt, 22 százalékkal kevesebb a 2022. évi magas bázisnál. A visszaesés Nógrád vármegyében volt legnagyobb, 31 százalékos.
A 2021. évi születésszám-emelkedést teljes egészében a házasságban világra jött gyermekek számának a növekedése eredményezte, számuk mintegy négyezerrel, 6,2 százalékkal emelkedett, miközben a házasságon kívül születetteké 11,8 százalékkal, több mint 3300 újszülöttel csökkent.
Az anyák életkorát tekintve sem mindegyik korcsoportban nőtt a házasságban született gyermekek száma és aránya.
A tizenévesen gyermeket vállaló anyák körében a gyermekek döntő többsége, közel 85 százaléka házasságon kívül jött világra (3860), arányuk némileg emelkedett az előző évhez képest.
A 20–24 éves fiatalok fele-fele arányban vállalják gyermekeiket házasságban, illetve azon kívül (6160, illetve 6150), de az előző évhez képest körükben már nőtt a házas születések aránya.
A 25–39 éves nők 81 százaléka házasságban hozta világra a gyermekét 2021-ben (58 000 gyermek), és csak 19 százalékuk vállalt gyermeket házasságon kívül (13 420 gyermek). Ezek az arányok egy évvel korábban 78, illetve 22 százalékok voltak.
Sajnos a legutóbbi márciusi demográfia adatok sem azt mutatják, hogy kifelé jönnénk a gödörből. Az idei év harmadik hónapjában 6413 gyermek született, és 10 524-en haltak meg. 2023 márciusához képest a születések száma 10 százalékkal, a halálozásoké 13 százalékkal, a házasságkötéseké 1,9 százalékkal csökkent.
(Koncsek Rita, economx.hu)
