Rekord magasra nőtt hadi kiadások a világban
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) frissítette adatbázisát, és így hozzáférhetők a hadi kiadásokra költött összegek 2023-ban. A nemzetközi katonai kiadások az előző évben majdnem 7 százalékkal nőttek, megközelítve a 2000 milliárd dollárt.
A SIPRI összeállításából egyértelműen kiderült, hogy az előző évben a világon a katonai kiadások majdnem 7 százalékkal nőttek, és nagyjából elérik a 2000 milliárd dollárt. Ez az összeg év/év alapon vizsgálva eléri a 2009-es esztendő hasonló értékét, amikor szintén rekordmagasra ugrottak a hadi kiadások. 2023-ban a legtöbbet az USA, Kína és Oroszország költötte.
Érdekes, hogy egyértelműen nőttek a költések Afrikában, a Közel-Keleten, Európában, Ázsiában, Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában. 2009 óta tavaly volt az első év, amikor a SIPRI által vizsgált valamennyi földrajzi régióban a korábbiaknál többet szántak fegyverekre.
Döbbenetes szám, 105 százalékos költésnövekedést produkált egyetlen év alatt a Kongói Demokratikus Köztársaság, amelyet szakértők a kormányzat és a vele szemben álló nem állami aktorok, fegyveres csoportok közötti elhúzódó konfliktus számlájára írtak.
Megugró költések
A SIPRI egyik szakértője, aki a katonai kiadásokat és fegyvergyártási programokat vizsgálja, azt mondta a Deutsche Wellének, hogy meglepően magas költéseket láttunk Latin-Amerikában és Afrikában. Hsziao Liang felhívta a figyelmet, hogy például Mexikóban és Salvadorban a kormányzat a hadsereget belső rendteremtésre használja, amikor segítségével akar véget vetni a bandaháborúknak, és leszámolni a szervezett bűnözéssel. Hasonló aggasztó trendek figyelhetők meg egyébként Brazíliában és Ecuadorban is.
Nem is a növekedés maga, ami meglepő, hanem annak mértéke és kiterjedése. Ha tovább tartanak a világban a jelenlegi fegyveres konfliktusok, akkor további erőteljes növekedést fogunk majd látni a következő években is – hangsúlyozta a szakember.
Oroszország, Ukrajna és a NATO
Az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított támadást követően Oroszország látványosan növelte a hadiipari költéseit, amelyek 2023-ban az orosz GDP 5,9 százalékát tették ki – ez a legnagyobb ilyen összeg, mióta 1990-ben megszűnt a Szovjetunió. Ugyan az ukrán gazdaság kisebb, mint az orosz, de a háborús terhek miatt az ukrán GDP 37 százalékát fordították katonai kiadásokra. Ez pedig jól mutatja, mennyire egyenlőtlen katonai szinten a küzdelem az orosz–ukrán háborúban, amit némileg ellensúlyoz a nyugati segítség.
Hsziao Liang megjegyezte, tavaly három tagállam kivételével valamennyi NATO-ország növelte katonai kiadásait, és a 31 tag közül 11 fordította a GDP-je 2 százalékát vagy annál is többet fegyverzet vásárlásra, ami a hidegháború vége óta nem történt meg. Azzal pedig, hogy Finnország és Svédország is teljes jogú tagja lett a katonai szövetségnek, valószínűleg a költések is emelkedni fognak.
Regionális konfliktusok és modernizáció a kínai költések mögött
A formálódó esetleges konfliktus Kína és Tajvan között is hajtotta a kiadások emelkedését 2023-ban. Peking az előző évhez képest 6 százalékkal növelte katonai kiadásait, és költött el a haderőre 296 milliárd dollárt, amely önmagában a fele az Ázsiában és Óceániában hadi kiadásokra fordított összegnek. A szakértő szerint leginkább a kínai Népi Felszabadítási Hadsereg támadóképességeit erősítették.
Érdekes, hogy Kína esetében – megszakítás nélkül – 29 éve folyik a hadsereg támadóképességeinek javítása, és ez azt eredményezte, hogy Japán, Tajvan és India is szükségét érzi hadereje fejlesztésének. 2023-ban Japán és Tajvan is 11 százalékkal növelte a hadseregre költött összeget, előbbi 50, utóbbi 16 és fél milliárd dollárt szánt erre.
Európa esetében egyértelműen látszanak az Oroszország jelentette biztonsági fenyegetések nyomán emelkedő költések. Az európai országok közül a lengyelek szánták a legtöbb pénzt a katonai modernizációra, hiszen 2022-höz képest 75 százalékkal nőttek a katonai kiadások náluk, és ez 31 és fél milliárd dollárnak felelt meg.
A Közel-Keleten Irán 10 milliárd dollárt fordított fegyverek vásárlására, ezzel a negyedik legnagyobb összeget elköltő állam lett a régióban.
Ismét a katonai biztonság kerül az előtérbe
A SIPRI egy másik szakértője, Niklas Schörnig szerint ismét olyan korban élünk, amikor a katonai biztonság kérdése kerül sokfelé a fókuszba. Elég, ha csak a szomszédunkban zajló orosz–ukrán konfliktusra gondolunk, vagy a nemrégiben Izrael és Irán között lezajlott csörtét idézzük fel. Ez pedig jól mutatja, mennyire drága az esetleges védekezés, mint ahogy a katonai támadás is. Elég ha csak azokra a drónokra gondolunk, amelyet Teherán leszállított Moszkvának, vagy amelyeket Izrael ellen használt.
Schörnig szerint az olyan konfliktusok, mint az orosz–ukrán háború, azt bizonyítják, hogy a korábbi időszak leszerelési kezdeményezései mára véget értek. Jelenleg ismét beindult az ellenőrizhetetlen fegyverkezési spirál, mert az elmúlt évtizedekben kötött fegyverzetkorlátozási megállapodások elégtelenek, illetve nincsenek hatályban. Ezt pedig úgy lehet megakadályozni, ha az érintett országok visszatérnek az ellenőrzött fegyverkezéshez, azaz megállapodnak, hogy egy bizonyos szint fölött már nem fegyverkeznek.
A SIPRI szakértői úgy vélik, hogy az elmúlt évben kipattant fegyveres válságok csak hajtani fogják a fegyverkezést. Az izraeli válaszcsapás Gázában egyértelműen dobott a régiót uraló feszültségen, ami oda vezetett, hogy tavaly tíz éve a legmagasabb hadi költést rögzítették. Összességében 9 százalékkal emelkedett, és elérte a 200 milliárd dollárt, ebből Izraelre éves szinten 24 százalékos növekedés esett, ami költésben 27 és fél milliárd dollárt tett ki. Ezzel Szaúd-Arábia mögött a második helyre került a Zsidó Állam.
(index.hu)
