Több mint 120 embert vakítottak meg az iráni hatóságok a nőjogi tüntetéseken
Az UC Berkeley Emberi Jogi Központjának nyomozása szerint több mint 120, többségében 30 év alatti tüntetőt vakítottak meg az iráni hatóságok a 2022-es iráni demonstrációsorozat alatt. A hetekig tartó, nőjogi tüntetések résztvevői részlegesen vagy teljesen veszítették el látásukat a kormányzati megtorlás miatt.
A jelentés, amelyet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén is bemutattak a héten, nem mondja ki, hogy a biztonsági erők célja lett volna, hogy elvakítsák a tüntetőket: csak azt, hogy az áldozatokat közvetlen közelről lőtték arcon, emiatt találták el a szemüket. A nyomozást a Berkeley diákjai irányították, szerintük megrázó volt, hogy az áldozatok között sok, velük egyidős iráni diákot láttak.
„Amikor átnéztem a sérültekről készült fotókat és videókat, sok fiatalt és sok nőt láttam, olyanokat, mint én” – mondta Melinda Zou, a csapat egyik vezetője. A legtöbb áldozat 30 éves vagy annál fiatalabb, a legfiatalabb megerősített sérült pedig egy ötéves kislány volt, aki az erkélyen állt, miközben a demonstráció zajlott.
Alexa Koenig, az ENSZ Emberi Jogi Központjának kari társigazgatója arról beszélt, hogy a diákok nyomozása bizonyítékul szolgálhat az iráni vezetők és hatóságok nemzetközi jogi testületek előtti felelősségre vonásához. A jelentést bemutató ENSZ-szervet, az Iránnal foglalkozó független nemzetközi tényfeltáró missziót az ENSZ hozta létre 2022-ben, a tanács most mérlegeli, hogy megújítsa-e annak mandátumát, hogy folytassák a nyomozást a nőjogi tüntetéssorozat erőszakos elnyomásáról.
Tüntetések Iránban
A 22 éves kurd Mahsza Aminit 2022 szeptemberében tartóztatták le, mert az iráni erkölcsrendészet szerint megszegte a fejkendő viselésére vonatkozó törvényt. Pár nappal később rendőrségi őrizetbe vették, az eljárás közben pedig meghalt. A lány halála hatalmas tiltakozási hullámot váltott ki az iszlám fundamentalista rezsim ellen.
A félkatonai szervezetek brutalitása, a több száz halott, a becslések szerint tízezernél több letartóztatott és a szervezést nehezítő súlyos internetkorlátozások ellenére hónapokon át tartott a tüntetéssorozat. Az iszlám rezsim kivégzésekkel és korbácsolásokkal fokozta a megtorlást, egy évvel a tüntetések kitörése után pedig tovább szűkítette a nők jogait.
(telex.hu)
