Úton a totális elnyomás felé + ima a békéért
Kivégzett hadifoglyok; bebörtönzött Nobel-békedíjas; dezinformációs kampány; gyarmatosítás... hírek + ima a békéért:
- Az ukrán ügyészség adatai szerint 2023 novembere óta egyre több ukrán hadifoglyot végeznek ki az orosz erők. Az ügyészek úgy látják, ez egy fontos felsővezetői váltásra utal az orosz hadseregben – írta az Ukrajinszka Pravda.
2023 november vége óta emelkedő tendenciát látunk a kivégzésekben. Már ebben az évben tömegével végeznek az ukrán katonákkal. Ez főként a zaporizzsjai és donyecki területeket érinti. Szerintünk ez egy politikai változás következménye. A kivégzéseket ugyanis az orosz fegyveres erők felső vezetése rendeli el - mondta Jurij Belousov, a főügyészség fegyveres konfliktusok által elkövetett bűncselekmények elleni küzdelemmel foglalkozó osztályának vezetője.
- Politikailag motiváltnak nevezte szerdán a norvég Nobel-bizottság Oleg Orlov orosz Nobel-békedíjas aktivista bebörtönzését – írja az MTI. Joergen Watne, a bizottság elnökének közleménye szerint az ítélet azt mutatja, hogy Oroszországban egyre kevésbé tartják tiszteletben az emberi jogokat és a szólásszabadságot.
A hetvenéves Orlovra egy moszkvai bíróság kedden szabott ki két és fél év börtönbüntetést „a fegyveres erők becsületének megsértése” vádjával, az aktivista ugyanis tiltakozott az ukrajnai háború ellen, és azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy a fasizmusba taszítja Oroszországot.
Orlov a tárgyaláson azt hangoztatta, hogy politikai okokból ítélték el, és közölte, nem bánt meg semmit, valamint ismét a háború ellen szólalt fel.
Mariana Kacarova, az ENSZ oroszországi jelentéstevője szerint az aktivista elleni per jól megszervezett kísérlet volt arra, hogy elhallgattassák az emberi jogok védelmezőit az országban.
Orlov és az általa vezetett – a hatóságok által azóta „külföldi ügynökké” nyilvánított és 2021-ben feloszlatott – Memorial nevű jogvédő csoport 2022-ben kapta meg a Nobel-békedíjat.
Putyin rezsimje évek óta próbálja Oroszország-szerte elhallgattatni a Memorial és más fontos civil szervezetek vezetőit, most pedig az ukrajnai háború ürügyén igyekszik befejezni, amit elkezdett – jelentette ki Watne.
A Memorial a szólásszabadság védelmét tűzte ki célul, és 1989-es alapítása óta dokumentálta az ilyen jellegű jogsértéseket.
- Oroszország jelentősen fokozta dezinformációs kampányát, hogy ellentétet szítson és befolyásolja a közvéleményt, ezenfelül pedig külön csoportok is foglalkoznak minden olyan nyugati országgal, amelyben választásokat tartanak – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a The Times brit napilapnak adott interjújában.
A tisztségviselő szavai szerint az orosz ügynökök hetente 166 millió dezinformációs posztot publikálnak Ukrajnáról olyan platformokon, mint a Telegram, a Facebook, az Instagram és az X. A múlt héten például 36 millió olyan poszt jelent meg, amely az ukrán tisztviselők lejáratására irányult, 23,5 millió a nyugati országok és Ukrajna politikai és katonai egységének aláásását célozta, 51 millió pedig az ukrán hadsereg, illetve 55 millió a közvélemény demoralizálását – sorolta Danyilov.
Elmondta, hogy Oroszország kifejlesztett egy mesterségesintelligencia-alapú eszközt, amellyel minden eddiginél „exponenciálisan nagyobb” léptékben avatkozik be a választásokba Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban.
- Gyarmatosítás és totális oroszosítás zajlik a Krími Autonóm Köztársaságban, ahol az utóbbi években számos önkényes őrizetbe vétel és egyéb emberijog-sértés is történt – mondta el Tamila Taseva, az ukrán elnök krími állandó képviselője szerdán a dpa német hírügynökségnek adott interjúban.
Oroszország tíz évvel ezelőtt csatolta el a Krím félszigetet. Taseva elmondta, hogy a február 24-i helyzet szerint azóta a térségben az orosz „megszállók 208 embert zártak rács mögé illegálisan, köztük 125 krími tatárt”.
Közölte, Oroszország 2014. február végén, március elején fokozatosan egyre nagyobb katonai erőket vezényelt a Krímbe. Azonosító jelzést nem viselő, oroszul beszélő különleges alakulatok szállták meg a szimferopoli parlament épületét, ahol jelenlétükben a képviselők Moszkva-barát vezetést választottak a korábbi helyett. A félsziget Oroszországhoz tartozásáról március 18-án írták alá a megállapodást a Kremlben.
Ma a Krím félsziget orosz csatlósként el van vágva a külvilágtól, gazdaságilag a megszálló hatalom tartja életben, és emiatt az ott élő emberek számára jelentős mértékben megdrágult a mindennapi élet – mondta Taseva, aki szerint „egyre fokozódó ellenállás észlelhető a megszállókkal szemben”.
Az ukrán elnök krími állandó képviselője beszámolt arról is, hogy mindenekelőtt az iszlám vallású krími tatárok emberi jogi helyzete vált még rosszabbá. Az egykor saját parlamenttel rendelkező népcsoport ma politikai üldöztetésnek van kitéve, gyakoriak a házkutatások, a krími tatárok által működtetett médiumokat pedig bezáratták. Az ukrajnai háború miatti orosz kényszermozgósítás következtében 2022 szeptemberében mintegy 10 ezer krími tatár menekült külföldre – részletezte Taseva.
Az utóbbi években nagyjából 70 ezer ember hagyhatta el a Krím félszigetet, miközben különböző becslések szerint 500–800 ezer közé tehető az oda újonnan betelepült oroszok száma – mondta Taseva.
Mennyei Atyánk! Kérünk Téged Jézus Krisztus nevében, a mindenkor segítő Szűzanya közbenjárásával, hogy szabadítsd ki a világot a háború és gyűlölet démoni hálójából és hozd el a kiengesztelődés és béke idejét, mert nélküled elveszünk! Leplezd le az antikrisztusi erőket, vezetőket, megszálló hatalmakat és adj erőt, hogy ellene tudjunk mondani szavakkal és tettekkel a gonoszság minden formájának, mert Benned bízunk! Miatyánk... Üdvözlégy... Dicsőség...
