No lám, az ősemberek és a gyógynövények
A neandervölgyi ősemberekről alkotott eddigi képünket - és egyáltalán, amit erről az iskolában nekünk tanítottak -, lassan a sutba vághatjuk. Az elmúlt években kiderült, hogy a neandervölgyi ember egy időben élt a homo sapienssel, aztán az is, hogy ismerték egymást és a kapcsolat nem korlátozódott a távolból való integetésre (kimutatták a génkeveredést), a bizonyítékok szerint erős kultúrával rendelkeztek, és most megdőlni látszik az is, hogy csak húsevő vadászok lettek volna - az alábbi cikk szerint növényekből levest főzték és ismerték a gyógynövényeket is - lehet, hogy a bibliai leszármazás-történetben több az igazság, mint a tudósok eddig tudni vélték?
"A neandervölgyi ember nemcsak fogyasztotta a különféle növényekből készített ételeket, de ismerte a növények gyógyhatásait is - erre találta meg az első bizonyítékokat egy nemzetközi kutatócsoport a Yorki Egyetem és a Barcelonai Autonóm Egyetem tudósainak irányításával.
Az általánosan elterjedt nézetek szerint a neandervölgyi ember, aki valamikor a harmincezer és a huszonnégyezer évvel ezelőtti időszakban tűnt el, legfőképpen húson élt. Egyre szaporodnak azonban az olyan bizonyítékok, amelyek a Homo neanderthalensis sokkal összetettebb táplálkozásáról tanúskodnak.
A tudósok Spanyolország északi részén, az El Sidrón barlangban öt neandervölgyi ember fogkőlerakódásából vettek tíz mintát. A barlangban, amelyet 1994-ben fedeztek fel, kétezernél több csontvázmaradványt találtak, amelyek legkevesebb tizenhárom egyedtől származnak. A leletek a 47 300-50 600 évvel ezelőtti időszakból valók.
A mintákat egy összetett eljárással - pirolízis-gázkromatográfiás és tömegspektrometriás analízissel - vizsgálták. Elemezték a növényi mikrofosszíliákat is, hogy azonosítsák a fogkőlerakódásban megőrződött részecskéket. A kutatók szerint a mintákban talált keményitőszemcsék és szénhidrátmarkerek, valamint olyan növényi eredetű vegyületek, mint az azulén vagy a kumarin, ahogy a diófélék, füvek és zöldségek fogyasztására utaló jelek arra utalnak, hogy sokkal szélesebb volt a növényi táplálékok választéka, mint ezt a stabilizotóp-vizsgálatok mutatják.
Az azonosított növények széles választéka arról tanúskodik, hogy az El Sidrónban megtelepedett neandervölgyi emberek ismerték környezetüket, rendelkeztek azzal a tudással, amellyel megkereshették a tápértékük miatt vagy gyógyító hatásuk miatt fontos növényeket. A hús ugyan alapvető szerepet játszott az étrendjükben, ám táplálkozásuk sokkal összetettebb volt, mint korábban feltételezték. A kutatócsoport korábban kimutatta, hogy az El Sidrónban élő neandervölgyiek rendelkeztek a keserű ízt érzékelő génnel. A most vizsgált fogkőminták elárulták, hogy az egyik egyed keserű ízű növényeket fogyasztott.
A tudósokat meglepte az olyan keserű növények, mint a cickafark vagy a kamilla virágának fogyasztása. A neandervölgyi ember egészen biztosan keserűnek találta ezeket a növényeket, ezért valamilyen céllal, gyógyhatásuk miatt fogyaszthatta őket. A vizsgálatok tanúsága szerint a neandervölgyi alkalmazta a füstölést is az élelem tartósításakor, többféle keményítőtartalmú növényt megfőzött. Az El Sidrón barlangban kimutatott keményítőszemcsék a legkorábbiak, amelyeket biokémiai vizsgálatokkal azonosítottak. A fogkőlerakódásban talált ősi baktérium pedig a neandervölgyi ember szájhigiéniájának tanulmányozására kínál lehetőséget. (MTI)"
