Büntetendő békevágy Oroszországban
Az orosz bíróságok több mint 4600 katonát ítéltek el lelkiismereti okokból történő szolgálatmegtagadás, dezertálás és más, a katonai szolgálat megtagadásával kapcsolatos bűncselekmények miatt Ukrajna teljes körű inváziója óta – jelentette csütörtökön az orosz Proekt független oknyomozó szervezet.
Oroszország 2022 őszén új törvényt fogadott el, amely szigorította az önkéntes megadás, a lelkiismereti okokból történő szolgálatmegtagadás és a dezertálás büntetését. A hivatalos engedély nélküli távollét volt a legelterjedtebb büntetőjogi vádpont, amelyet az elmúlt két évben a katonák ellen emeltek.
A Proekt szerint a háborús időszakban 4373 katonát ítéltek el, míg a háború kezdete előtt, 2021-ben mindössze 52-t.
Az elöljárói parancs megtagadásáért 2023-ban 289 vádlottat ítéltek el, míg az azt megelőző öt évben mindössze kilencet. További 129 katona állt bíróság elé dezertálás miatt, valamint 31-en betegség színlelése és a szolgálat más eszközökkel való kijátszása miatt.
A Proekt megjegyezte, hogy a dezertálásban bűnösnek talált katonák keményebb büntetést kaptak, mint azok, akik nyíltan megtagadták, hogy Ukrajnában harcoljanak – utóbbiakat egyébként átlagosan két év börtönre ítélték.
Az oknyomozó szervezet adatai szerint 2022 és 2023 között összesen 5260 büntetőügyet indítottak hivatalos szabadság nélküli távollét, 501-et pedig dezertálás miatt.
A Mediazona független hírportál decemberben arról számolt be, hogy 2023-ban rekordszámú, 5593 orosz katona állt bíróság elé dezertálás és más kapcsolódó bűncselekmények miatt, ami nagyjából heti 100 ítéletet jelent. A katonák túlnyomó többsége felfüggesztett büntetést kapott, így visszaküldhették őket a harctérre – írja a The Moscow Times.
(index.hu)
