Sikeresen klónozott főemlősfaj - de milyen áron?
Újabb eredményesen klónozott fajként kerül be a történelembe a rézuszmajom, azonban a tudományág egyre nagyobb korlátokkal találja szembe magát az eljárások során. A Retro névre hallgató rézuszmajom még 2020-ban látta meg a napvilágot. Most már több mint 3 éves, és teljesen egészséges – állítja Falong Lu a Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője. A rézuszmajom azonban olyan szinten egyedülálló, hogy a kutatócsoport azóta sem tudott egy második élveszületett egyedet produkálni.
Retro csupán a második főemlősfaj, amelyet sikeresen klónoztak a tudósok. 2018-ban született Zhong Zhong és Hua Hua Hua, az a két klónozott makákó, akik 6 évvel később is egészségesen élnek. A kutatók szerint az élettartamukra sem lesz hatással a rajtuk végzett eljárás – írja a CNN.
Az első klónozott emlős Dolly, a bárány 1996-ban jött létre a szomatikus sejtmag-transzfer (SCNT) nevű technikával, amelynek során a tudósok lényegében egy megtermékenyítetlen petesejtet állítottak helyre egy szomatikus sejtmag és egy olyan petesejt összeolvasztásával, amelyből a sejtmagot eltávolították.
Dolly óta számos emlősfajt klónoztak, köztük sertéseket, teheneket, lovakat és kutyákat is. Azonban a folyamatok nem voltak sikeresek, jellemzően a béranyákba ültetett embrióknak csupán egy kis százaléka eredményezett életképes utódot.
Falong Lu hozzátette, hogy az eljárás alacsony sikerességi aránya megmutatja, hogy az ember klónozása nemcsak szükségtelen és vitatható, de túl bonyolult és etikailag indokolatlan is.
A tudomány azóta rengeteget fejlődött, így Retro esetében már egy teljesen másik folyamatról van szó. Több szár sikertelen kísérlet után a tudósok rájöttek, hogy a gondot a méhlepényt alkotó külső hártya hiánya okozza. A megoldást egy transzplantáció jelentette, amely során klónozott belső sejteket helyeztek egy nem folyamaton át nem esett embrióba. Ennek köszönhetően a biológiai másolat már rendesen tudott fejlődni.
A kísérlet több dologra is rávilágít. Először is arra, hogy lehetséges főemlősöket klónozni. Másodszor pedig, hogy rendkívül nehéz véghez vinni ezeket a kísérletet, nagyon alacsony siker aránnyal – mondta Miguel Esteban, a Kínai Tudományos Akadémia Guangzhou-i Intézetének vezető kutatója.
Szám szerint a csapat 113 embrión tesztelte az új technikát, amelyből 11-et sikerült beültetni 7 béranyába. A tanulmány szerint csupán egy született élve.
(economx.hu)
