Kránitz Mihály a keresztény egységtörekvés eddigi gyümölcseiről
Kránitz Mihály atya, egyetemi tanár, az Ut unum sint Ökumenikus Intézet elnöke a keresztény egységtörekvések eddigi gyümölcseiről beszélt a Vatikáni Rádió műsorában.
A keresztények egységéért végzett imanyolcadot protestáns hívők kezdték meg 1908-ban, melyet fokozatosan a katolikusok is átvettek, és a II. Vatikáni Zsinatot követően együtt is rendeznek. Idén a kanadai keresztények választották a mottót: „Hát részekre szakítható-e Krisztus?” (1Kor 1,13a).
Az egység a kereszténység ereje! A megoszlás a gyengéje. „Legyenek mindnyájan egy!” hangzott Jézus kérése az utolsó vacsorán mennyei Atyja felé. Erre sokszor nem figyeltek a keresztények, és szakadás keletkezett Krisztus varratlan köntösén. 1054-ben a kelet-nyugati, majd 1517-ben a nyugati egyházszakadás következett be. Mit lehet tenni?
Az első és a legfontosabb Krisztus imájának meghallgatása és vágyának teljesítése. Ehhez nagyon fontos az egyházak közeledése. A mozgalmi ökumenizmus, amely 1910-ben az edinburghi missziós konferenciával kezdődött, mára világszinten kibontakozott. A II. Vatikáni Zsinattól pedig a katolikusok is szívügyüknek tekintik az egység helyreállítását. A megtérés, az életszentségre való törekvés, a keresztények egységéért mondott magánimádság és nyilvános könyörgés az ökumenikus mozgalom szíve és hatékony eszköz az egység kegyelmének az elnyerésére. De a szeretet párbeszéde mellett a teológiai dialógus is megkezdődött, melynek állomásai az Ut unum sint pápai körlevél 1995-ből, és az 1999-ben aláírt evangélikus–katolikus Közös Nyilatkozat, valamint a 2001-ben elfogadott Charta Oecumenica és a sok-sok ökumenikus találkozó..
II. János Pál pápa bűnbánati gesztusai – melyet 1991-ben Magyarországon is megmutatott – begyógyították a szakadások okozta sebeket. Őt követően Benedek pápa is pápasága egyik célkitűzéseként jelölte meg az egyházakkal való kiengesztelődést.
Ferenc pápa pedig, aki általános elismertségnek örvend, mind az ortodoxia képviselőit, mind pedig a protestáns egyházi vezetőket többször is fogadta a Vatikánban. A szentatya fontosnak tartja, hogy megújuljon az Egyház, és félretéve az előítéleteket, a különbözőségek ellenére a keresztények munkálkodjanak az egységért, és kérjük az Úrtól, hogy ő legyen a vezetőnk ebben a szándékunkban. Így a teljes szeretetközösség felé zarándokolunk, mert bár vannak és lesznek nehézségek, de ezek türelmet, párbeszédet és kölcsönös megértést igényelnek.
Ferenc pápa, aki a reformáció hónapjában, tavaly október végén fogadta a Lutheránus Világszövetség küldöttségét, kijelentette: ha alázattal közeledünk Krisztushoz, biztosak lehetünk abban, hogy egymáshoz is közeledünk. A Szentatya feladatként jelölte meg a reformáció ötödik centenáriumára való előkészületet, mely abban áll, hogy párbeszédes úton vessük össze nézeteinket a reformáció valóságáról, annak következményeiről és az arra adott válaszokról, és a szívünkben az egység vágyával, reménnyel eltelve nézzünk előre. A pápa emlékeztetett arra is, hogy az egység nem elsősorban emberi erőfeszítéseink gyümölcse, hanem a Szentlélek működve, aki előtt bizalommal meg kell nyitnunk szívünket, hogy vezessen minket a kiengesztelődés és a szeretetközösség útján.
Ferenc pápa május 24-én a Szentföldre megy, hogy Jeruzsálemben találkozzon Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkával és ezzel az ötven évvel ezelőtti, VI. Pál pápa és Athenagorász közötti történelmi találkozásra emlékezzenek.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán 2006 óta működik az Ut Unum Sint Ökumenikus Intézet, mivel szentszéki direktívák határozzák meg, hogy minden katolikus egyetemen legyen ilyen intézet, melynek célja, hogy Rómával, a Vatikánnal vagyis a pápával egységben a keresztények közeledését szolgálja. Az Ut Unum Sint Ökumenikus Intézet előadások és találkozások formájában működik, amikor a különböző egyházak és a művészetek képviselőit hívja meg, hogy szóljanak saját törekvéseikről és közösségükről.
Az imahét záró alkalmaként tartják január 26-án délután 5 órakor a budapesti Avilai Szent Teréz-templomban a keresztények-zsidók imaóráját. Most már hagyományosan kapcsolódik az egység hetéhez a zsidó-keresztény közös imádság, melynek a terézvárosi templom ad otthont. Bensőséges kapcsolat köti össze ugyanis az újszövetség népét Ábrahám leszármazottaival. Krisztus Egyháza elismeri, hogy hitének alapjai a pátriárkákig, Mózesig és a prófétákig nyúlnak le, ezért nem feledheti, hogy Isten az ószövetségi kinyilatkoztatást annak a népnek adta, amellyel szövetséget kötött. A testvéries magatartást erősítik ezek az imaalkalmak is, amikor a Mindenható és Teremtő Istenhez tudunk együtt fohászkodni – mondta Kránitz Mihály.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
