Újabb meghökkentő eredmények az ősember-kutatásból
Egy kutatócsoport két kihalt emberi faj genomját vizsgálta. Ezek arra utalnak, hogy az ősi embercsoportok között jóval gyakoribb lehetett a fajok közötti szaporodás, mint azt korábban sejtették. (És ezzel egy újabb szög került a darwini evolúciós modell koporsójába.)
Egy kutatócsoport a Neander-völgyi ember és a gyenyiszovai ember genomját vizsgálták. (Ez utóbbi a Homo nemzetséghez tartozik; az első maradványait csak 2008-ban fedezték fel az Altaj vidékén, a Gyenyiszova-barlangban.)
A most vizsgált génszekvenciánkat november 18-án mutatták be a Royal Society találkozóján. Ezek alapján gyanítható, hogy harmincezer éve az európai és ázsiai emberfajok között a véltnél gyakrabb lehetett a fajok közötti keveredés. Ez mindenkit érintett, még az Ázsiában élő, egyelőre ismeretlen ősembereket is.
Ezek alapján arra következtethetünk, hogy egy Gyűrűk Ura-szerű világról van szó - hogy emberszabásúak népesítették be – jegyezte meg Mark Thomas, a University College London genetikusa, aki nem vett részt a kutatásban.
A Neander-völgyi és a gyenyiszovai ember első génszekvenciái forradalmasították az emberi faj eredetével foglalkozó tudományokat. Ezekből kiderült, hogy a fajok egymás közötti szaporodása lehetett az egyik fő oka a mai genetikai sokszínűségünknek.
Azok az emberek, akiknek az eredete Afrikán kívül esik, a Neander-völgyi emberek genomjának 2 százalékát örökölték. Egyes óceániai populációk, például a pápua új-guinea-iak vagy az ausztrál őslakosok még mindig hordozzák a gyenyiszovai ember génmaradványainak 4 százalékát.
David Reich, a Harvard Medical School genetikusa szintén ott volt az eseményen. Szerinte a kutatók elemzése rossz minőségű genomszekvenciákból indul ki, amik tele vannak hibákkal és hiányosságokkal.
Ugyanakkor Reich és munkatársai szintén végeztek hasonló vizsgálatokat, de ők jobb, majdnem az emberivel megegyező minőségű genomokat vizsgáltak. Ezek alapján a gyenyiszovai ember a neandervölgyiekkel is keveredett, valamint a ma élő ember ősével, akiknek a leszármazottai ma Kelet-Ázsiában élnek.
Reich és munkatársai még azt is kimutatták, hogy a gyenyiszovai ember egy másik, mára kihalt ősemberfajjal is keveredett; ezek körülbelül harmincezer évvel ezelőtt éltek, átmenetet képezve a mai és a Neander-völgyi ember között. Hogy velük mi történhetett, azt senki nem tudja. (index)
Gondolom többen felfigyeltek már arra, hogy az ősember-kutatások eredményei alapján egyre jobban eltávolodunk a még gyerekkorunkban nekünk tanított vulgár-darwinista eredetfától. A kép egyre jobban emlékeztet a bibliai eredet-történetre, a leletekből sorra kiderül, hogy ezek a különböző "fajok" nem egymás után követték egymást, nem fejlődési sort mutatnak, hanem egyidőben éltek, egymással keveredtek (azaz azonos fajhoz tartoztak)... még a végén kiderül, hogy már megint a Teremtés könyvében megőrzött történeti kép az igaz... - sipos
