Pell bíboros (Ausztrália) válasza a tradicionalisták pápa-ellenes támadására

Kategória: Uncategorised Megjelent: 2013. november 05. kedd

George Pell, ausztrál bíboros, egyike a nyolcaknak, akiket Ferenc pápa választott tanácsadó testületébe. Beleegyezett, hogy beszél személyes tapasztalatáról , az október 1-3.-ig tartó történelmi találkozásról a Szentatyával, melyről az egyetlen hozzáférhető informáiót Lombardi SJ a Vatikán szóvivője adott a médiának. Azt mondta a Bíboros, hogy Lombardi nyilatkozatához képes, mindaz, amit ő mondhat, lényegtelen. Mint a Pápa tanácsadója, úgy látom, hogy az én feladatom védelmezni a Szentatyát és érthetővé tenni, illetve segíteni.

 Ezen az alapon, október 17.-én, Rómában készítettem interjut a Bíborossal. Öt nappal az után, hogy Bernard Fellay püspök, a Szent X. Piusz papa Társulat általános elöljárója Kansas City-ben erőteljes kirohanást intézett Ferenc papa ellen. Elöször is, erről kérdeztem Pell bíborost.

Fellay püspök Ferenc pápát modernistának nevezte, azzal vádolta, hogy katasztrófa volt az Egyház eddig is, az ő megválasztása óta ezerszer rosszabb. Mi a véleménye erről a Bíboros Úrnak?

Hát, hogy udvarias legyek, ez szamárság. Ferenc saját magát az Egyház engedelmes fiának mondta, s életrajza erről tanúskodik. Ferenc pápának fő gondja az emberek mindennapi élete, elsősorban a szenvedők élete, azok élete, akiknek nem jól megy, akik nehéz helyzetben vannak. A Pápa minden szempontból hűséges kifejtője Krisztus tanításának és az Egyház tradíciójának.

Tehát a Fellay-hoz hasonlók félreértik Ferenc pápát?

Igen, teljes mértékben félreértik! Valójában a Lefebvristál nagy része évtizedek óta félremagyarázzák a helyzetet. Benedek pápa nagy hitére jellemző, hogy megpróbált kiengesztelődni velük, de ők nem válaszoltak erre. Az Egyház elfogadja a II. Vatikáni Zsinatot. Ez nem azt jelenti, hogy minden szavát, vesszőcskéjét el kell fogadni, azonban a Zsinat az Egyház életének része, s ezt nem lehet kikerülni.

Father Carlos Galli, egy ausztrál teológus mondta nekem a minap, hogy az Egyházban erősödik “az idősebb báty szindróma” azzal párhuzamosan, ahogyan Ferenc papa egyre messzebbre megy, hogy találkozzon a tékozló fiúval. Ön mit szól ehhez? . 

Hát azt gondolom, hogy nekünk, „idősebb testvéreknek” eltérően a példabeszéd idősebb testvéréhez, követnünk kell az Atyát, aki megy, hogy találkozzon a tékozló fiúval. Azt gondolom, hogy a mi feladatunk segíteni az atyának, védelmezni őt.

Önnek és a többi hét tanácsadó bíborosnak, korábban példátlan lehetősége volt, három napon át együtt lenni a Pápával és megvitatni vele az egyetemes Egyház és így a Római Kúria kormányzásának kérdéseit. Milyen érzésekkel vett részt Ön ezeken a megbeszéléseken?

Úgy vélem, mindannyian tudatában voltunk ennek a lehetőségnek a jelentőségével. Úgy tűnik, senki sem tudja, mikor történt utoljára, hogy egy Pápa a Római Kúrián kívül, rendszeresen találkozzon egy tanácsadó testülettel. (regular consistory.) 

A 8 Bíboros tanácskozásán, valamint a Bíborosi Színódus Tanácsán, melynek szintén tagja vagyok, a megbeszélések lényegesek, egyenesek és barátiak voltak. A Pápa nem sokat beszélt, de nagyon figyelmesen hallgatott. Mindenkit megkért, hogy szabadon, őszintén beszéljen. Nem szereti a hizelgést, és azt hiszem alaposan átlátja. Nem vesztegettük az időnket, a megbeszélés lényeges volt és hasznos, a Pápa semmit sem vett bántónak, amit mondtunk. Mi tanácsadó testület vagyunk. Azért vagyunk ott, hogy tanácsot adjunk, amit a Pápa szabadon elfogadhat vagy elvethet., vagy formálhat. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, milyen lehetőséget adott a Szentatya nekünk, a világegyház különböző részeiről érkező bíborosoknak. Azt gondolom, hogy ez hosszútávon fog gyümölcsöt hozni az Egyház javára. Azt gondolom, nem jó az embernek az elszigeteltség. A mi megbizatásunk röviddel ezelőtt született, és nincs túlszervezve. Beszélünk az egyetemes Egyház és a Római Kúria reformjáról. Minden bizonnyal egyéb témák is fel fognak merülni, mint ahogyan a Pápa már említette a házasság és a családi élet kérdését.

 

A 8 Bíboros December 3-5 között, majd 2014 februárjában ismét találkozni fog a Pápával. Az a benyomás, hogy a Pápa sürgeti az ügyet, legalábbis gyors döntéset akar hozni, a Romai Kúriá reformjának kérdésében. Helyesen látom?

Úgyvélem, hogy érthető ez az elvárás, bár nem tudom, hogy mi fog történni és hogyan. Azt gondolom, kéthavonta fogunk találkozni, legalábbis a következő év közepéig. Nem titok, hogy a bíborosok a konklávét megelőző találkozásokon, jelentős változásokat kívántak a Római Kúriával kapcsolatban. és szerintem Ferenc pápa ezzel teljesen egyetért.

Mit gondol, Ferenc pápának, a nyolc bíboros segítségével, 2014 közepére kialakul a terve a Római Kúria megreformálására?

Ki tudja? Azt gondolom, hogy a Pápa mozgásban tartja az ügyet, mert mindenki tudja, hogy nem jó a túl hosszú bizonytalanság, és a bizonytalansággal együtt járó szorongás.

Ön tagja a Bíborosi Tanácsadó testületnek és ugyanakkor annak a 15 bíborosból álló testületnek, mely áttekinti a Vatikán pénzügyeit és szervezetét.

Alapjába véve, igen! Olykor távolság van a pohár és a száj között, azonban úgy látom, jól halad az ügy az IOR-ral, a Vatikáni Bankkal, nagyon jó irányban hozott döntéseket a hét tagú szakértői laikus tanács, mely igen hozzáértő csapat

Mi a vatikáni pénzügyek átvilágításának fő motívumai?

Az a célunk, hogy ezt a hivatalt, a nemzetközi normáknak megfelelően vezessék, legyen évente rendszeres, független átvilágítás, tűnjenek el a homályok.

Ferenc pápa rendkívüli püspöki szinódust hívott össze, melynek témája a családot érő pasztorális kihívások. Miért?

Ferenc pápa azért hívta egybe ezt a maga műfajában csak harmadik – rendkívüli szinódust, hogy szembenézzen azokkal a kihívásokkal, melyek manapság a családot és a házasságot érik az egész világon. A statisztikák igen meghökkentőek .Minél több házasság megy tönkre, annál több család esik szét, s annál inkább meginog a társadalom virágzását biztosító alap. Ez tehát igen alapvető kihívás, és nem csak az Egyháznak kellene ezzel foglalkoznia, hanem a kormányoknak is, akkor is, ha ők csak mindennek az anyagi következményei miatt aggódnak, pedig a jól működő kormányoknak kétségtelen, hogy az emberi következményekkel is törődniük kell.

Konzultált Ferenc pápa a nyolc tanácsadó bíborosal, mielőtt összehívta a Szinódust?

Igen, erről mindkét testület beszélt. Mindegyikünk számára nyilvánvaló volt a szinódus szükségszerűsége. A döntést a Pápa hozta, egyedül Ő dönthet.

Úgy tűnik, Ferenc pápa új szinódusi eljárást kezdeményezett, amikor 2014 októberére rendkívüli Püspöki Szinódust hívott össze a család pasztorális kihívásai témával.

Ennek az eseménynek az eredményei, további megbeszélésre, visszakerülnek a helyi egyházakhoz. Utána minden újra visszakerül a 2015-os rendes szinódushoz. Úgy gondolom, 2015-ben lesz eltérés, de lesz alapvető egyezés is a szinódusi témákban.

Tehát a család témája lesz mindkét szinódusnak?

Ezt feltételezem.

Tehát a Pápa változtat a szinódális munkamódin?

Már három vagy négy alkalommal vettem részt szinódusi tanácskozáson, és korábban még nem történt meg, hogy a Pápa közénk ült és két és fél napon át velünk volt, mint Ferenc pápa. A püspökök igen hálásak voltak azért, hogy alkalmuk volt elmondani véleményüket, szempontjaikat, és meghallgatásra találtak.

Reményt ad önnek ez az új stílus?

Ahhoz, hogy sikere legyen, minden folyamatot jól kell moderálni, és feltételezem, hogy ez meg fog történni, s bármilyen probléma is jelentkezik alkalmilag, hosszú távon ez új erőt hozhat az Egyház életébe.

Mi hatott Önre leginkább Assissi-ben?

Sok mindenmélyen érintett, de leginkább az, hogy a Pápa egy órát a sérült fiatalokkal, gyermekekkel töltött. Minden egyesüket személyesen üdvözölte, átölelte, megcsókolta, megáldotta őket, szüleiket és gondozóikat. Megható volt, Krisztusi időket idézett. Mindenki nagyon türelmes volt, és hallható volt sérült gyermekek nyögése, kiáltozása. Ferenc pápában nagy együttérzés van a betegek és a szenvedők iránt, s az emberek ezt érzik.

Ez után, Ferenc pápa a püspöki rezidenciára ment, ahol Szent Ferenc mezítelenre vetkőzött. A Pápa ott, félretéve az előre elkészített szöveget, spontán beszélt. Ez hogyan érintette Önt?

Örömmel hallottam, hogyFerenc pápa azt mondja, hogy nem csak a bíborosoknak, a papoknak kell szabadnak lenniük a világias szellemtől, evilág értékeitől, hanem ez minden kereszténynek kötelessége.

A Ferenc pápával töltött idő alapján, mi az alapvető benyomása Ferenc pápáról? Ő egy igen jó ember! Azt éli, amiről beszél, mégpedig egyszerűségben és szegényen,és ezt élte már évek óta Azt gondolom, hogy jó példája a régi típusú jezsuitának, igen jól képzett, nagy az önfegyelme, igen sokféle helyzetben szerzett tapasztalatot, és igen imádságos A jezsuiták nem híresek a liturgia szépsége iránti érzékükről, de csodálatos, ahogyan a Pápa misézik.

Gerard o'Connell

(Fordította: Sztrillich Ágnes)

You have no rights to post comments