Kíváncsiság és az emlékezet
Úgy tűnik, hogy a kíváncsiság érzése segít felkészíteni az agyat az új és fontos információk befogadására, és abban, hogy ezek az ismeretek jobban rögzüljenek. Növelheti a kitartást és inspirál is...
Egy 2014-es vizsgálatban a kutatók először arra kérték a résztvevőket, hogy értékeljék, mennyire kíváncsiak egy sor kérdésre, mint például: „Ki volt az Egyesült Államok elnöke, amikor Sam bácsi először borotválkozott?” vagy „Mit jelent valójában a »dinoszaurusz« kifejezés?” A tesztalanyok ezután egy fMRI agyszkennerben feküdtek, miközben ugyanazokat a kérdéseket hallották, majd röviddel ezután megérkeztek a válaszok. Ezután egy órával később tesztelték, hogy emlékeznek-e a tényekre.
Amikor a résztvevők nagyon kíváncsiak voltak egy válaszra, 30 százalékkal nagyobb valószínűséggel emlékeztek rá, és megnövekedett aktivitást tapasztaltak a középagy azon területein, amelyek felszabadítják a dopamin nevű neurotranszmittert. A dopamint boldogsághormonnak is nevezik, de az állatkísérletek azt sugallják, hogy az új idegi kapcsolatok kialakulását is elősegítheti.
Más információk megjegyzését is segíti
Érdekes módon a kutatók azt találták, hogy a kezdeti kíváncsiságból eredő dopamin felszabadulása még a véletlenszerű információk megjegyzését is javíthatja, amelyeknek nincs közvetlen jelentősége az elsődleges kérdés szempontjából. Ennek demonstrálására véletlenszerű arcokat mutattak be a kérdésekre adott válaszok mellett, majd egy órával később ellenőrizték, hogy a résztvevők felismerték-e még az arcokat.
Az elemzések azt mutatták, hogy sokkal nagyobb valószínűséggel emlékeztek az arcra, ha az egy-egy érdekesebb triviális kérdést kísért, amely felkeltette a kíváncsiságukat.
Ez rendkívül hasznos lehet, amikor valami újat és bonyolultat próbálunk megtanulni. Végül is nem valószínű, hogy tanulmányaink minden egyes elemét lenyűgözőnek találnánk, de ha legalább néhány részlet felkelti a kíváncsiságunkat, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az anyag többi része is sokkal könnyebben megragad.
A kitartást is növelheti
Egy nemrégiben publikált tanulmányban a tesztalanyok szívesebben vártak egy rejtvény megoldására, ha kíváncsiak voltak a megfejtésére, míg a kevésbé kíváncsiak türelmetlenebbek voltak, gyorsan el akarták végezni a feladatot, ezért kérték, hogy ugorjanak a válaszokhoz.
A felfokozott kíváncsiság azt jelentette, hogy az emberek a felismerés és a felfedezés pillanatát maguktól akarták élni.
Az oktatásban a nagyobb türelem és a hosszan tartó elkötelezettség valószínűleg kiterjesztett kutatáshoz, mélyebb tanuláshoz és megértéshez vezet, különösen összetett témák esetében – ami szintén megmagyarázhatja, hogy a kíváncsiság miért olyan jó előrejelzője a tanulmányi sikernek.
Új ötletekhez segít
Kreatív problémamegoldással foglalkozó tanulmányok arra utalnak, hogy a kíváncsiság segíti az izgalmasabb és eredetibb ötletek megszületését. Egy kísérletsorozatban a résztvevők egyik fele egy olyan változatot olvashatott arról, hogy Houdini eltüntetett egy elefántot, ami felerősítette a rejtélyt, míg a csoport másik fele kevésbé izgalmas leírást kapott, ami arra utalt, hogy a trükköt egy függöny segítségével hajtották végre. Ezután értékelték ki mennyire kíváncsi a trükk megoldására, és arra kérték őket írják le, szerintük miként lehetett erre képes a nagy bűvész.
Nem meglepő módon az első csapat kíváncsibb volt és kreatívabb megfejtések születtek.
Végül kaptak néhány percet saját bűvésztrükkök megtervezésére, amit később független bírák értékeltek, és a kíváncsibbak ebben a második feladatban is érdekesebb, innovatívabb ötletekkel álltak elő. Úgy tűnt, hogy ez egy „ötletek összekapcsolásának” nevezett folyamaton keresztül jött létre, amelyben a közreműködők folyamatosan építették kezdeti gondolataikra az újabb ötleteiket.
A munkában is hasznos lehet
A kíváncsiság előnyei itt nem érnek véget. Nyitottabbá teheti az embereket mások véleményének meghallgatására, még akkor is, ha az eltér a sajátjuktól, és egy kutatás bebizonyította, hogy a kíváncsiság átfogó előnyökkel jár a munkahelyen is. A tanulmánynak több mint 800 alanya volt az Egyesült Államokból és Németországból számos iparágból, akik egy sor kijelentést értékeltek a mindennapi életük során tapasztalt kíváncsiságról, mint például:
Izgatott vagyok, ha különféle ötletekkel kísérletezem.
Nem riadok vissza az ismeretlentől még akkor sem, ha ijesztőnek tűnik.
Kitöltöttek kérdőíveket munkájukkal való elégedettségükről és elkötelezettségükről, a kollégáikkal való társas kapcsolataikról, a kiégés érzéséről és az innováció munkahelyi használatáról. Ezen mérések mindegyikében a kíváncsibb résztvevők jobb tapasztalatokról számoltak be.
Tartsuk ébren a kíváncsiságunkat
Ha hasznosnak érezzük az új tudást, az növeli a kíváncsiságunkat, ezért amikor épp lankad a lelkesedésünk, próbáljuk meg a végső céljainkat a fókuszában tartani. Összeállíthatunk egy listát azokról a kérdésekről, amelyekre szeretnénk választ adni a következő napokban vagy hetekben. A tudás jelenlegi hiányosságainak azonosítása természetesen nagyobb kíváncsiságot és elköteleződést vált ki a megtanulandó anyaggal kapcsolatban. Kérdéseinknek nem kell mélyrehatónak lenniük: nincs olyan, hogy rossz kérdés, amíg felkelti a vágyat, hogy többet megtudjunk.
(divany.hu)
