Miről árulkodik egy újkőkori családfa
A neolitikum, vagy más néven újkőkorszak hatalmas változásokat hozott az emberiség történetében, mivel a vadászó-gyűjtögető életmódot felváltotta a földművelés, ami lehetővé tette fajunk számára, hogy új társadalmi szokásokat és kifinomultabb párválasztási szokásokat alakítson ki. Erről tanúskodik az eddigi legnagyobb, ősi DNS-ből összeállított családfa, amely képet fest a 6700 évvel ezelőtt élt emberek életéről és kapcsolatairól – írja az IFLScience.
A Közép- és Kelet-Európát i. e. 4500-5500 között elérő neolitikus jelenséggel kapcsolatos kutatás alapjait egy temető adta, itt ugyanis rengeteg ősi DNS-t találtak. Ezekből két terebélyes családfa modelljét sikerült megalkotnia a kutatóknak, amelyek közül az egyik hét generáción át 64 személyt kapcsolat össze – ez az eddigi legnagyobb, ősi DNS-ből felépített családfa. A másik család 5 generáción át 12 főből állt.
A Párizstól nem messze található Les Noisats temetőben talált leletek elemzése megerősítette a kutatók gyanúját, miszerint a temetőben nem véletlenszerűen osztották ki a sírhelyeket, az elhunytakat ugyanis rokonok közelében temették el.
A felfedezéshez a genomok elemzésére, valamint a stronciumizotóp-arány értékek, a mitokondriális DNS-adatok, a halálozási kor és a genetikai nem megállapítására volt szükség. Stéphane Rottier, a Bordeaux-i Egyetem régész-antropológusa, aki 2004 és 2007 között végezte a lelőhely feltárását elmondta, minden bizonnyal a temető „alapító atyját” is megtalálták, ugyanis a csontok eltemetésének módja arra utalt, hogy valahol máshol halt meg, eltemették, majd exhumálták, hogy ismét női társa mellé temessék. A későbbi elemzések arra utalnak, hogy a nők többsége földrajzilag máshonnan származott.
Ez a megállapítás arra enged következtetni hogy patrilokális társadalomról beszélhetünk, ahol a férfiak a szülőföldjükön maradtak, de a Gurgyán kívülről származó nőkkel hoztak létre utódokat. A nőket időközönként elküldték, majd újak érkeztek a helyükre, ami a tudósok szerint kifejezetten jót tett a genetikai sokszínűségnek. A korai földművesek ugyanakkor a kutatók szerint egyértelműen monogámok voltak, amit elsődlegesen a féltestvérek hiánya bizonyít.
Maité Rivollat, a tanulmány egyik szerzője szerint a családok igen kiterjedtek voltak, ami arra enged következtetni, hogy magas volt a termékenységi ráta, emellett pedig meglepően stabil egészségügy és étkezési szokás jellemezte az újkőkorszak társadalmát.
(24.hu)
