Csökkenő lélekszámú nagyvárosok Magyarországon
A világon immár négy és fél milliárd ember él városokban, a föld összlakosságának több mint fele. Nagyvárosokban állítják elő a világ gazdasági összteljesítményének több mint 80 százalékát. Európában, Ázsiában, Afrikában, valamint Észak- és Dél-Amerikában közel 40 városnak már 10 milliósnál is nagyobb a népessége. Londontól New Yorkon és Limán át Pekingig ezek a települések a világ gazdaságának, innovációjának, kulturális életének központjai.
Minden egyes hónapban 5 milliónál több ember költözik nagyvárosba a jobb és hosszabb élet, a minőségibb oktatás, az új impulzusok, a társadalmi mobilitás és az álmai megvalósítása reményében. Közgazdászok szerint az urbanizáció 10 százalékos növekedése mintegy egyharmaddal növeli az adott nemzet gazdasági teljesítményét.
Eközben Magyarországon elnéptelenednek a nagyvárosok. A rendszerváltás óta Budapest 311 ezer, Miskolc 47 ezer, Pécs 32 ezer, Szeged 19 ezer lakost veszített, és a trend a koronavírus-járvány óta tovább romlik.
Három évtizeden belül a magyar régióközpontok lakossága további 290 ezer fővel, 11 százalékkal fog csökkenni. Jelenleg hazánkban mindössze négy olyan nagyváros akad (Sopron, Kecskemét, Győr, Nyíregyháza), amelyben többen laknak, mint 30 évvel ezelőtt. Európa 500 legnagyobb városa közül mindössze 5 város található Magyarországon.
Bár az elnéptelenedés egyik oka hazánk általános népességfogyása, legalább ilyen fontos tényező, hogy nagyvárosaink elvesztették vonzerejüket. A városiasodás hazánkban is zajlik, de a többség elsősorban az olyan elővárosokba, agglomerációs településekre költözik, amelyek legtöbbször csak jogi státusukban „városok”, funkciójukban egyáltalán nem azok. Ez a folyamat nem csak hazánkra jellemző: az Egyesült Államokban és számos más országban évtizedek óta küzdenek a szuburbanizációval, annak a társadalomra és a környezetre gyakorolt káros hatásaival.
(telex.hu)
