A levél – Filmüzenet Földünk védelmében a pápa Laudato si’ enciklikája nyomán
Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy) kezdetű enciklikája nyomán született meg a The Letter (A levél) című dokumentumfilm, melynek magyar feliratos változatát április 19-én mutatták be a nagyközönség előtt Budapesten, a Párbeszéd Házában.
A nyilvános vetítés alkalmából megtelt a Párbeszéd Háza Pázmány Péter terme, a jelenlévők közt volt Székely János szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottsága elnöke; Varga Lajos váci segédpüspök; Németh Gábor, az MKPK Titkárságának irodaigazgatója; Németh Emma SSS, a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciájának vezetője; Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPi) vezetője és számos szerzetes, valamint a teremtésvédelem iránt elkötelezett világi hívő.
A Laudato Si’ Mozgalom és a Vatikán Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma együttműködése alapján született meg a The Letter (A levél) című dokumentumfilm Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy) kezdetű enciklikájáról, melyet 2015-ben írt a környezeti krízisről és közös otthonunk, a Föld megóvásáról, és amelyben kifejezte szándékát, miszerint mindenkivel párbeszédet szeretne kezdeni s folytatni erről a témáról.
A film dokumentálja, hogy a világ négy különböző pontjáról meghívtak a Vatikánba felelős embereket, akik az addig méltatlanul elnyomott „hangokat” közvetíthették a Földünk sorsát érintő kérdésekben. A Szenegálból, az Amazonas vidékéről, Indiából és Hawaiiról érkező szereplők párbeszédet folytathattak Ferenc pápával, képviselve a klímamenekültek, az őslakosok, a fiatalok és a természet szempontjait. A dokumentumfilm a szereplők Rómába vezető útját, az ottani élményeiket követi nyomon, bemutatja megindító személyes történetüket, egyúttal a klímaválság romboló hatását a természet egészére és emberekre.
A 2022. október 4-én Rómában bemutatott The Letter (A levél) című filmet az MKPK Caritas in Veritate Bizottsága valamint a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya – Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia (JTMR-FFJA) közös szervezésben április 19-én vetítették le első alkalommal Magyarországon, magyar felirattal, a Párbeszéd Házában.
Nevelős Gábor SJ, a bemutató házigazdája felvezetőjében a jelenlévőkhöz – és „mindazokhoz, akik szívükön viselik ezt a témát” – szólva elmondta, a film a párbeszédekkel, a mozgókép eszközeivel ugyanazt az üzenetet közvetíti, mint a Laudato si' körlevél.
Hangsúlyozta, hogy a filmvetítés és a hozzá kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés az FFJA ökológiai műhelyének kiemelkedő alkalma, amelynek létrejöttében a Naphimnusz Egyesület is közreműködött.
Koronkai Zoltán SJ a magyar jezsuita rendtartomány nevében, az éppen betegsége után lábadozó provinciális képviselőjeként köszöntötte a megjelenteket, beszélt a Laudato si' időszerűségéről, és rámutatott, hogy a szent ignác-i lelkigyakorlat során a rendalapító többek közt azt is kifejtette, hogy Isten „dolgozó ember” módjára jelen van a teremtményekben, mindenben.
Koronkai Zoltán ezzel a jezsuita Ferenc pápa teremtésvédelmi üzenetének mozgatórugóira utalt. Egyúttal idézte Arturo Sousa jezsuita generálist, aki felhívta a rendtársak figyelmét, hogy „együtt kell működniük másokkal a fenntarthatóbb életért”. Az ökológiai megtérés azt jelenti, hogy Jézussal való találkozásunknak tükröződnie kell a világgal való kapcsolatunkban is.
Székely János püspök a filmbemutató előtt arról beszélt, hogy az alkotás közvetíti a teremtett világ, a szegények (a klímaválság közvetlen elszenvedői) és a jövő nemzedék fájdalmas, de reményteli kiáltását.
A püspök elsorolta: az elmúlt negyven év alatt az északi sarki jégsapka 3/4 része tűnt el; az 1970-es, 80-as években Budapesten szinte nem is volt 3 napon át 27 fok feletti hőmérséklet, jelenleg minden évben egy-két hónapon át van ilyen idő; hetente 5 gramm műanyag jut a szervezetünkbe; a Kárpát-medencében a madarak száma az utóbbi években felére csökkent. A párizsi klímamegállapodás ellenére a CO2 kibocsátás növekszik, pedig az országok GDP-jének 7 százaléka is elég lenne ennek a folymatnak a megállítására.
A püspök az ökológiai bűnök mellett a gazdasági folymatok újragondolásáról is beszélt. A gazdaságnak minden ember boldogulását kell szolgálnia, hiszen akkor erkölcsös, helyes, akkor van a helyén, tanítja az Egyház. Ezzel szemben jelenleg a világ nyolc leggazdagabb emberének annyi magántulajdona van, mint a világ szegényebbik felének összesen. Mindez a magántulajdon korlátozásának szükségességét veti fel.
Székely János felhívta a figyelmet arra, hogy amint hatalmas lépés volt a rabszolgaság megszüntetése a 19. századi brit birodalomban, most hasonló minőségi ugrásra késztet mindenkit A levél című film Földünk megmentéséért.
A püspök beszéde után Bánlaki Zsanett, az MKPK Caritas in Veritate Bizottságának irodevezetője felolvasta Cecilia Dall’Oglio, a 900 katolikus szervezetet összefogó Laudato Si’ Mozgalom európai programigazgatója üzenetét a filmbemutató magyar közönségéhez.
A film 2022. október 4-i nemzetközi premierje óta több ezer közösségi vetítés zajlott világszerte, s a bemutatók sora folytatódik. A programigazgató örömmel említette meg a magyarországi pápalátogatást, üdvözölte az együttműködést az MKPK Caritas in Veritate Bizottságával, s többek közt arra is utalt, hogy a Laudato si'-animátorképzés révén (amelybe jelenleg is be lehet kapcsolódni) számos helyi közösségbe eljut majd a film. A Földünk sorsa rajtunk is múlik – írta üzenetében Cecilia Dall’Oglio.
A klímaválságot és a nyomában támadt helyi kríziseket személyes történetek segítségével bemutató, s e súlyos helyzetben Ferenc pápa törekvéseit ismertető 81 perces dokumentumfil vetítése után a Párbeszéd Házában kerekasztal-beszélgetés kezdődött az alkotás üzenetéről Székely János püspök; Nevelős Gábor SJ; a JTMR-FFJA Átfogó Ökológia Műhely jezsuita referense, Benedek József; a JTMR-FFJA Átfogó Ökológia Műhely vezetője; a Miskolci és a Kolozsvári Egyetem tanára valamint Szabó Eszter, a Laudato Si Animátorképző koordinátorának részvételével.
A beszélgetést vezető Nevelős Zoltán SJ elmondta, részt vett a 2022. október 4-i vatikáni filmbemutatón, ahol jelen volt a négy főszereplő is. Meglátása szerint a film inspiráló, egyúttal fájdalmasan megterhelő is, „érezzük a felelősség súlyát, mint amikor szeretünk valakit, s a másik szenved”.
Szabó Eszter már 4. alkalommal látta a filmet, amely meghatározó élmény számára, ezúttal sem tudta megrendültség nélkül nézni. Benedek József azt hangsúlyozta: az üzenet része, hogy a perifériák problémája nem választható el az ökológiai krízistől, a film a klímaváltozásra fókuszál, a Laudato si' mondanivalója ugyanakkor sokrétűbb, átfogóbb, a biodiverzitás csökkenéséről, a szegénység problémájáról, az elsivatagosodásról, a gazdaság és a klímaválság kapcsolatáról is szól. Geográfusként felvetette, hogy a filmet adaptálni lehetne a Kárpát-medencére, a mi problémáinkra reflektálva bemutatni az itteni társadalmi-ökológiai viszonyokat.
Székely János püspök arról beszélt, hogy a film egy erős, szívből jövő, szívbe ható, fájdalmas kiáltás. Nem pusztán a klímakatasztrófát mutatja be, hanem teljes emberségünkért „aggódik”. A pápai ház szónoka, Raniero Cantalamessa OFM filmbeli elmélkedése Assisiben ráirányítja a figyelmet arra, hogy a szenttel való kapcsolatunk és a teremtés iránti ámulat (misztika) része emberségünknek, rajtunk múlik, hogy a romboló magatartás, vagy az építkező élet mellett döntük.
A film „a mentalitásunkat kívánja alakítani”, sokakhoz el kellene jutnia. Az utolsó évtizedekben vagyunk, hogy megállítsuk a romboló folyamatokat. Az emberiség célja nem mennyiségi, hanem minőségi, el kell felejtenünk a vég nélküli növekedés vízióját – szögezte le a püspök. Székely János a beszélgetés során hozzátette, hogy az Egyház az iskoláin keresztül sokat tehet ezért a mentalitásért, erről szól az MKPK Felelősségünk a teremtett világért című körlevele is.
„Jó volna, ha a magunk köreiben nem a fogyasztás lenne a sikk, a nagyobb autó, a külföldi utazás, hanem az egyszerű élet, a szerénység, a teremtés iránti alázat. Ugyanakkor Ferenc pápához hasonló prófétákra, karizmatikus egyéniségekre is szükség van, akik tömegeket tudnak megmozgatni.
Benedek József arról beszélt, hogy a tudomány már sokat tud a világ működéséről, a Föld, az emberiség érdekében szükséges radikális változtatásoknak be kell épülniük a jogalkotásba. Az Európai Unió elfogadási folyamatban lévő klímarendelete számos ilyen változást foglal magába. Fontos a tudomány és a civil szervezetek, az Egyház összefogása is.
A professzor megjegyezte, nehéz kitörni a gazdasági növekedés cél-paradigmájából, a biodiverzitás terén pedig sajnos a harcot már elvesztettük; a tudomány rávilágíthat arra, hogy a tragikusnak tűnő változásokból valami jót is kihozhatunk (például a kereskedelmi útvonalak rövidülése az óceán vízszintjének emelkedésével); a klímaváltozás lefékezhető, de nem állítható meg, alkalmazkodnunk kell az új körülményekhez az új technológiák felhasználásával.
Szabó Eszter az előbbiekhez hozzátette: a változások hátterében a szemlélet és az értékrend áll. A Laudato si'-animátorképzés éppen ezt célozza helyi, kisközösségi szinten, önreflektív módon, a hit talaján. Rámutatott, hogy fontos felismernünk, a teremtmények már létezésüknél fogva, önmagukban is értékékesek. Gyakorlati tanácsként azt ajánlotta: ki-ki a maga területén nézzen szembe a túlfogyasztással, s csökkentse le azt.
Benedek József ehhez kapcsolódva a gyakoribb természetjárást javasolta, fontos, hogy megismerjük, s óvjuk a környezetünket.
A közönség köréből érkező kérdésre válaszolva Székely János elmondta, nem szabad alábecsülni a tömeg erejét, nem kell félni a döntéshozók, a vezetők megváltoztathatatlannak tűnő mentalitásától.
Másrészt a történelemben vannak kitüntetett pillanatok, amikor minőségi ugrás következik be, például egy maroknyi keresztény politikusnak köszönhető, hogy a rabszolgaság megszűnt a 19. századi brit birodalomban. Minden felszabadított rabszolga árát ki kellett fizetni, s ebbe szinte bele is rokkant a világbirodalom. Nem azért tették meg, mert gazdaságos volt, hanem, mert rájöttek, hogy így helyes. „Ehhez hasonló minőségi ugrás talán bekövetkezhet a közeljövőben a magántulajdon, vagy a környezetvédelem területén is”.
A kerekasztal-beszélgetés után Bánlaki Zsanett, az MKPK Charitas in Veritate Bizottságának irodavezetője megköszönte együttműködő és a rendezvény előkészítésében tevékeny partnereknek (MKPK, Magyar Kurír, KaPi, Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia, Naphimnusz Egyesület) a segítséget, és ajándékot nyújtott át e szervezetek képviselőinek.
Továbbá arról is tájékoztatta a jelenlévőket, hogy A levél című film megtekinthető a www.theletterfilm.org weboldalon és hamarosan a magyar felirattal készült verzió is elérhető lesz. Ez utóbbiról honlapunkon adunk majd tájékoztatást.
Szerző: Körössy László
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
