Milyen fenyőfát vegyünk? Ürge-Vorsatz Diana klímakutató véleménye

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2022. december 17. szombat

Milyen karácsonyfa a legkörnyezetbarátabb?  A műfenyő? A vágott? A gyökeres? Ha semmilyen karácsonyfát nem veszünk? 30 év kutatás és egyetemi tanítás után, valamint a világ változása alapján is más a helyes válasz erre, mint akár pár éve.  Itt vannak a legújabb érveim. Környezetvédelmi szempontból egyértelműen a legjobb döntés: ÉLŐ VÁGOTT FA A LEGJOBB, MINÉL NAGYOBB LEGYEN!!  A nem vásárlásnál és gyökeres fenyőnél is sokkal jobb megoldás!! Minél több  minél nagyobb fát vegyünk!!  A tudomány legújabb eredményein alapuló érveim alaposabban kifejtve alább:

VÁGOTT, ÉLŐ KARÁCSONYFA:
 Minél több karácsonyfát vásárlunk, annál nagyobb földterületből annál többen élnek meg Magyarországon olyan tevékenységből, ami alapvetően a természetet támogatja és élőhelyet biztosít, a lokális klímát szabályozza, a tárolt széndioxiddal a kibocsájtásainkat mérsékli, a biodiverzitást elősegíti, az aszályt csökkenti, a talajvizet tárolja, élőhelyet biztosít, és még sokáig sorolhatnám az előnyeit. A ‘bioeconomy’, vagyis olyan gazdaság, ami alapvetően a természetnek az emberek számára nyújtott szolgáltatásait használja úgy, hogy azokon nem ront, sőt, javítja őket, az nagyon fontos, és támogatni kell, hogy minél több és erősebb legyen az a gazdaság, ami közben a természetet is gazdagítja. Persze, nem ugyanaz lesz a fenyőültetvény, mint egy ősbükkös, de minden más alternatíva, ami azon a földterületen történhetne gazdasági aktivitás szempontjából, biztosan sokkal rosszabb, márpedig karácsonyfa-ültetvények nem állami kézben lévő Természetvédelmi területek helyén lesznek, hanem magánkézben lévő földterületeken, amiből valamilyen profitot szeretnének (jogosan) termelni.  Segítsünk, hogy minél több ilyenen legyen hosszú évekig burjánzó 'erdő', és ez legyen nyereséges nekik!
 Pl a talaj szempontjából rettenetesen fontosak a sok évig élő növények, tehat minden mezőgazdaságnál sokkal jobb egy fenyőültetvény a talaj és a klíma számára. Valamint a gyökérzetével megfog és megtart rengeteg csapadékot, amit amikor szárazság van, kipárologtat, így termeli az új csapadékot – ezt semmilyen alternatíva nem teszi meg  nekünk (csak a természetes, sokféle erdő, de az ilyen gazdasági területeken úgysem lesz ilyen).  
 Minél több ilyen fát veszünk, annál több gazdasági tevékenységre használt földterületet használnak majd olyan tevékenységre, ami visszaállítja az erodálódott talajainkat, ahol nő a biodiverzitás, ami segít a talajvíz tárolásában és klímaregulációban (sok erdő mérhetően hűt), stb – tehát ez az a kívételes eset, hogy sokkal job a nem vásárlásnáls is!!!  Tekintsük úgy, hogy minél több karácsonyfát veszünk, annál több fenyőfát fognak ültetni.
 Minél nagyobb fát veszünk, annál több CO2-t kötött meg a fa, annál több szerves anyagot halmozott fel a gyökerével a talajban, a nagyobb gyökérzetével annál több csapadékot kötött meg és tárolt, annál hosszabb ideje volt a helyi biodiverzitásnak   , helyi élővilágnak, talajnak zavarásmentesen kialakulni és regenerálódni, annál több árnyékot biztosított, annál többet párologtatott nyári forró napokon, tehát ‘termelte’ a helyi záporokhoz  a nedvességet a felhőkbe.

Műfenyő:
 Nagy a nyomás a cégektől, akik az olajból való lassú kihátrálás miatt iszonyatos műanyaggyártó kapacitásokba fektettek, hogy minél több műanyag cuccot vásároljunk, mert a megsokszorozódott termelt műanyagot el akarják adni nekünk.
 De a műanyag nemcsak, hogy iszonyatos nem lebomló, nem újrafelhasználható hulladék-Himalájákat hagy a gyerekeinkre, de már használata alatt hihetetlen mennyiségben szennyezi a szervezetünket mikro-műanyagokkal. Az elmúlt két évtized műanyagfelhasználás-robbanása után már a vérünk, a placenta, még az anyatej is tele van már mikroműanyaggal, és ezek hormonzavaró hatásúak, pl. a férfiak spermaszáma ijesztően lecsökkent, de más szörnyű hormonális zavarokat is okoznak a műanyagokban lévő, a szervezetünkbe kerülő vegyszerek. Egy karácsonyfa rengeteg műanyagot tartalmaz, és folyamatosan válnak le róla a mikroműanyag-darabok, amiket aztán belélegzünk, és így megnöveltük a szervezetünk mikroműanyag-terhelését.
 De csak hulladék szempontból: számoljuk ki, hány ezer, lehet, hogy tízezer, nylon zacskó felhasználásának a megtakarítását nullázzuk le egy, később műanyag szemétté váló, sok kilós műfenyővel…?

Gyökerest?
A tudomány általam ismert legújabb állása szerint így látom: Nem hiszem, hogy a gyökereivel, talajjal kicibált és máshova citált fenyő az jobb, mint a vágott. Itt vannak az érveim:
1. A gyökérrész kivételével egy rakás helyi talajt kiveszünk, eltávolítunk.  A talaj évtizedekig, de inkább évszázadokig tart, amíg keletkezik, iszonyatosan nagy érték, rettenetesen sok természeti erőforrástól raboljuk ki azt a földet, ahonnan ezeket a fenyőket elhozzák.
2. Tegyük fel, hogy MINDEN ilyen gyökeresen vett fát tényleg kiültetnek valahova, és a folyamatban nem sok talaj veszik el  (ami nyilván nem így van, szerintem sok ezekből a végén ugyanúgy a kukában végzi, és annál nagyobb kárt, mint sokezer év alatt fejlődött talajt a szemétbe tenni, keveset lehet okozni) - még akkor is, ami talaj ott, ahol a fenyő nőtt, jó volt, egyáltalán nem biztos, hogy jó a mi kertünkben. Esetleg behurcolunk vele invazív fajokat , újabb kártevőket, amiknek nálunk nincs esetleg ellensége.
3. A legjobb a talajt ott hagyni, ahol van, megzavarás nélkül. Ha csak kivágják a fát, a gyökérzet nagy része ott marad (persze talajművelés kérdése), tehát a fenyő által megkötött CO2 nagy része (ami a talajban van), a fa kivágása után is megmarad ott. Ha ügyesen a talán nagy bolygatása nélkül ültetik a következőt, akkor a talaj szervesanyag, CO2 tartalma, biodiverzitása, mikrobiómája csak nő és egyre javul – ha rendszeresen kitépnek belőle hatalmas földlabdákat a gyökérzettel, ezen hatalmas értékek egy jelentős része elveszik.
4. Ha védeni akarjuk a fákat , vegyünk fenntarthatóan működő ültetvényből (folyamatos talajtakaró növényzet nagyon fontos, kevés vegyszer, kevés talajbolygatás az új ültetésnél) vágott karácsonyfát, és mi pedig a kertbe ültessünk az ottani ökoszisztémának megfelelő, honos fafajt a saját talajunkba!  Egyáltalán nem biztos, hogy a mi kertünkbe jó, ha fenyőt ültetünk (pl azok elsavasítják a talajt, pl kevesebbet párologtatnak vagy árnyékolnak, mint egy lombhullató fa, stb), és ha behozunk idegen talajt!  A kertünkben sokkal jobban teszünk a természetnek és a klímának egy helyi, honos lombhullató faj (akár itthoni nemesítésű gyümölcsfa) ültetésével, és a saját talajunk megőrzésével, ápolásával!!

Ne vegyünk semmilyet ?
Ahogy fentebb kifejtettem, a semmilyen karácsonyfa vásárlásnál is jobb, ha veszünk élő fát, mert ezzel támogatjuk a biogazdaságot, a még több CO2 elnyelést, az új karácsonyfa ültetését, a talaj helyreállítását, a csapadék tárolását, stb. Ha nem erre költjük a pénzünk, valamire el fogjuk – és gyakorlatilag bármi más költés, tehát fogyasztás, sokkal nagyobb környezeti kárt fog okozni, míg ez környezeti hasznot hoz.

Összefoglalva: az élő karácsonyfa vásárlásával támogattuk a biogazdaság erősítését, a természet és a talajok helyreállítását, a biodiverzitás helyreállítását, a klíma helyi és országos szabályozását, a csapadék talajainkban való jobb tárolását, az éghajlatváltozást okozó széndioxid tárolását – és még lehetne sorolni!  Erre nyugodtan lehet költeni karácsonykor minél többet minden lelkiismeret-furdallás nélkül, sőt, rengeteg jóérzéssel!
(facebook)

You have no rights to post comments