Bogárfajok tucatjai tűnhetnek el végleg a Földről
A szentjánosbogár is veszélybe került, a beporzó rovarok eltűnése pedig globális probléma. Az állatvilág legnépesebb csoportja a rovaroké, köztük is óriási mennyiséget tesznek ki a bogarak. Csupán Európában 29 ezer bogárfaj él, Földünkön pedig a fajok száma még hihetetlenebb méreteket ölt, közel 400 ezer kitinpáncélos fajt tartanak számon a glóbuszon.
A Természetvédelmi Világszövetség egyik jelentése azt vizsgálta, hogy milyen jövőre számíthatnak a holt fákhoz kötődő bogarak az európai kontinensen.
A kutatók által vizsgált 688 európai bogárfaj közül 5 súlyosan veszélyeztetett, 51 veszélyeztetett, 37 pedig sebezhető státuszba került a Vörös Listán. A korhadó fák eltűnése a jelentés szerint a pattanóbogár-, ganajtúró-, holyva- és gyászbogár-féléket sodorhatja a kihalás szélére.
Riasztó tény, hogy a veszélybe került „nemszeretem” bogarak kulcsszerepet játszanak a holtfák lebontásában és a tápanyagok újrahasznosításában, ugyanakkor táplálékforrásként is szolgálnak a madarak és az emlősök számára.
Számos invazív bogárfaj is komoly fenyegetést jelent az őshonos fajtákra nézve. A korábban betelepített kelet-ázsiai harlekinkatica Nyugat-Európában már jelentősen visszaszorította az őshonos katicafajokat. Az idegenhonos faj hazánkban is elszaporodott, évről évre tetemes egyedszámban jelenik meg.
Ausztráliában egy páratlan jelenségre figyeltek fel a kutatók. Az őshonos ausztrál díszbogarak hímjei az utak mentén szétdobált sörösüvegekkel próbáltak intim kapcsolatba lépni. Az rájuk várakozó, röpképtelen nőstények eközben hoppon maradtak. A hímek annyira kitartóan dörzsölték magukat a nőstény hátsójához megtévesztően hasonlító üvegekhez, hogy a végén vagy felfalták őket a ragadozó hangyák, vagy kiszáradtak a tűző napon. A faj jórészt ezért sodródhatott a kihalás szélére. A történet heppienddel zárult: a gyártó azóta simábbra cserélte üvegeit, így ezek a palackok már nem izgatják a hímeket.
A világító bogarakra is számos veszély leselkedik, egy friss tanulmány szerint a klímaváltozás miatt fogyatkoztak meg Délkelet-Angliában a szentjánosbogarak. A melegebb és szárazabb nyarak miatt a ragadozó lárvák egyre kevesebb csigát, földigilisztát vagy más puhatestűt tudtak zsákmányolni, így a kedvelt bogarak száma jelentősen megcsappant.
Az “imbolyogva repülő lámpásokra” a legsúlyosabb fenyegetést az élőhelyek elvesztése jelenti, az utcai lámpák, sportpályák, hirdetőtáblák fényszennyezése, és a növényvédőszerek használata sodorhatja őket a kihalás szélére.
A szakértők abban bíznak, hogy az egyes fajok kihalási kockázatának nyilvánosságra hozatalának köszönhetően több figyelmet kaphatnak a végveszélybe került hasznos kis állatok.
(24.hu)
