„Mindenki gondoskodjon magáról!”
A kormány egy salátatörvénybe rejtve vonulna ki az állami szociális felelősségvállalás mögül. A "Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról" elnevezésű, a kormány nevében Semjén Zsolt által kedden benyújtott törvénymódosító javaslat ugyanis kijelenti, hogy az ember szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős, utána a családja, majd az önkormányzat, az egyház, és csak ezt követően az állam. A javaslat második paragrafusának szövegezése önmagában sem szorul értelmezésre:
„2. §
(1) Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős.
(2) Ha az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége segíteni.
(3) Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn.
(4) Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő – segítése.
(5) Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége.”
A rendelkezés jelenleg hatályos változatának második paragrafusa így hangzik:
„2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.”
Érdemes ehhez hozzátenni, hogy az intézkedés tökéletesen illeszkedik a Fidesz osztálypolitikájába, amelynek keretében a kormányhoz közeli tőkéseket, és multinacionális cégeket helyzetbe hozzák „nemzetgazdasági szempontokra” hivatkozva, miközben a szociális válság költségeit a társadalomra terhelik.
Orbán maga is kimondta korábban, hogy a jóléti állam „már nem működő struktúra”. Ennek jegyében láthattuk az elmúlt bő évtizedben a szociális szolgáltatások még a korábbiaknál is nagyobb ívű leépítését, ami a Fidesz-KDNP agendájának megfelelően az egyházak térnyerésével párosul.
Az állami rendszerek felszámolásának, lezüllesztésének példája az oktatás többsebességessé tétele – mint a tehetőseket kiszolgáló magániskolák terjedése. Emellett, ahogy korábban írtunk róla, jelentősen, majdnem a duplájára nőtt az egyházi fenntartásban működő oktatási intézmények száma 2010-től 2020-ig. Az állam a szociális szolgáltatások közül is egyre többet szervez ki egyházi fenntartásba, tulajdonba.
(Szadai Levente, merce.hu)
