A közösségi média csapás is lehet az emberi pszichére
Lejtőre került az emberiség mentálhigiénés állapota az elmúlt évtizedekben. Az elmúlt évszázadokban kiadott könyvek szövegeinek elemzése alapján az elmúlt évtizedekben a történelmi csúcsot ért el a kognitív torzulások szintje, állapította meg egy új, az amerikai tudományos akadémia lapjában, a PNAS-ben közölt tanulmány.
Az Indianai Egyetem és a Maastrichti Egyetem kutatói szerint a jelenség okai a társadalmi és gazdasági fejlődésben, az új technológiák és a közösségi média elterjedésében keresendő.
A kognitív torzítások olyan túlzó vagy irracionális gondolatok, amelyek közvetlenül megelőzik a patológiás állapotokat, mint a depresszió vagy szorongás. A torzítások akadályozzák a valóság pontos érzékelését, például a negatív érzések és gondolatok folyamatos erősítésével.
A kutatók szerint társadalmakban végbemenő változások is kiválthatják, hogy az egyén pontatlanul ítélje meg magát, a világot és a jövőt, ez pedig tetten érhető a korra jellemző szövegekben. A könyvek lényegében pszichológiai lenyomatoknak tekinthetők a kutatók szerint, akik ennek megfelelően az elmúlt 125 év során kiadott 14 millió angol, német és spanyol könyvet vizsgálták.
A meglepő eredmény, hogy a torzító gondolkodás terjedése a múlt század 80-as évei óta mutat növekvő tendenciát és mostanra meghaladja az első és második világháború és a nagy gazdasági világválság okozta depressziót is.
A módszer a kognitív torzítási séma 12 típusába tartozó pár szavas tőmondatok százait (például „Tisztességes vagyok”, „Valaki vagyok”, „Vesztes vagyok”) vette alapul, és ezeket kereste a Google Books hatalmas adatbázisában. A köznyelv esetleges változásainak hatását véletlenszerű mondatokból álló úgynevezett null modellel szűrték ki.
A keresés eredményének statisztikai elemzésében láthatóak az első világháborút megelőző globális hangulatváltozás és a gazdasági világválság hatása. A torzítások 1978-ban érik el mélypontjukat, onnantól emelkednek és látszólag exponenciálisan ívelnek felfelé a trendet gyorsító két fő esemény nyomán: a 2000-es dotkom-összeomláson és a 2008-as hitelválságon keresztül, amely egyben a közösségi média globális hódításának ideje. (Az elemzés a 2020-ban kiadott könyvekig terjedt, így a koronavírus-járvány hatásait már nem mutathatta.)
A Latin-Amerikát is felölelő spanyol és a német irodalomban természetesen mutatkoznak egyéni történelmi eltérések. A német szövegekben például láthatóak a nácizmus megjelenésével egy időben egyre fokozódó torzulások, amelyek a világháború végén érnek csúcsra. A német szövegek esetében elmarad a 80-as éveket követő felívelés, náluk egyszeri nagy ugrást mutat 2007 és a közösségi média elterjedése, és így csatlakozik az egységesen felfelé ívelő a globális trendbe.
Ahogy a kutatók a korábbi hullámzásokat a történelmi háttérhez kapcsolták, az utóbbi évtizedeket az információtechnológia, az internet, és a közösségi média korszakának tekintik, amelyet a társadalmi polarizáció, érzelmi alapú, ellentmondásokon túllépő érvelések, szekértábor logika, összeesküvés elméletek, általánosítások, vélt indítékok, katasztrófa víziók jellemeznek.
Annak, aki az elmúlt évtizedeket nyomasztónak találta, netán ebben nőt fel, ezek az eredmények sok mindent megmagyaráznak és felvetődhet, hogy nemcsak egy mellékhatás vagy korszakot meghatározó hangulat, hanem a mélyebben gyökerező mentális válság veszi körül az emberiséget.
(PNAS, index.hu)
