Vallásos hit és a mezőgazdasági termelés összefüggései
A Koppenhágai Egyetem kutatója holland és etióp kollégáival közösen mérte fel a vallásos hit és a kockázatvállalás, a mezőgazdaság termelékenysége közti összefüggést, ugyanis egyre több olyan bizonyíték gyűlik össze, amelyek szerint a vallásos hit és a gazdaság közt szoros kapcsolat áll fenn. Az eredményeket a Agricultural Economics szakfolyóiratban közölték.
Etiópiában a lakosság 80 százaléka földművesként él, az arányok hasonlóak Afrika szubszaharai részének más igen szegény országaiban is. E földművesek 95 százaléka kicsinyke földeken gazdálkodik, jórészt önfenntartó gazdálkodást folytat, így rendkívül alacsony a jövedelmük is. A gazdálkodásukban a csapadékra támaszkodnak, így elsősorban az időjárástól (beleértve az aszályt, árvizet) függ, mennyire sikeres vagy sikertelen a munkájuk, és csupán egészen elenyésző részben használnak modern technológiát.
„Ez Isten akarata” – hangoztatják a földművesek milliói, és amikor a terméshozam okát kérdezik, az emberek úgy vélik, nem az erőfeszítéseiktől függenek az eredményeik. A nem megfelelő mezőgazdasági termelékenység pedig ezen országok szegénységében, éhínségeiben a legfőbb tényező. A gazdasági szakemberek szerint ez a rossz mezőgazdasági teljesítmény jórészt abból adódik, hogy nincs kockázatvállalási hajlandóság a farmerekben. De tényleg így van ez?
„Szerkezetében és összefüggéseiben át kell értékelni azt elgondolást, hogy a szegénység a kockázatkerüléshez köthető – túl kockázatos például az új technológiák használata, vagy az új növényfajok kipróbálása. Az adataink, illetve más kutatások adatai is azt mutatják, hogy igenis hajlandóak a kockázatvállalásra a fejlődő országok lakói is. Ezt azonban a vallásos hiten keresztül tudjuk megmagyarázni” – magyarázta Goytom Abraha Kahsay, a Koppenhágai Egyetem adjunktusa, aki maga is etióp születésű.
A felmérésben kifaggatott földművesek 26 százaléka szerint minden döntés Isten kezében van, s az ő akaratától függ, milyen lesz a termés, és mennyire lesznek sikeres gazdálkodók az emberek. A megkérdezettek közül sokan pont azért vállaltak kockázatot, mert úgyis az Isten kezében van a sikerük kulcsa. Bár csupán a farmerek negyede tartozik e kategóriába, ez így is sok-sok millió embert jelent.
„Ha javítani akarjuk a szegény országokban a mezőgazdaság termelékenységét, meg kell értenünk azokat az okokat, amelyek alapján a földművesek a gazdasági helyzetüket érintő döntéseket hoznak, és úgy tűnik, a vallásos hitnek ebben jelentős szerepe van” – tette hozzá a kutató. A vizsgálati eredmények alapján javulást hozhatnak azok a közös megoldások, amelyeket az egyházakkal és vallási intézmények segítségével vezetnek be, legyen szó akár az új technológiákról, akár a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás módszereiről. Mivel ezek az emberek bíznak az egyházakban, ezért az egyházon, a gyülekezetükön keresztül érkező információk talán befolyásolni tudják a döntéseiket. Az etióp lakosság mintegy kétharmada keresztény, egyharmada muszlim hívő.
(ng.24.hu)
