Egy ukrán katonatiszt a háború okairól - cikk + ima
"A jelenlegi konfliktus több évszázados előtörténettel rendelkezik – kezdi az ukrán katonatiszt. – Túl primitív dolog azt hinni, hogy az ukránokat és az oroszokat a Nyugat fordította egymással szemben, és az okokat valahol a Nyugat és Oroszország ellentétében kell keresni. Ez így nem igaz. A háború nem 2022. február 24-én kezdődött.
Mi azt mondjuk, hogy ez a hatodik hónapja a háború ezen szakaszának, amely még 2014-ben kezdődött, és magának a háborúnak az előzménye háromszáz évre tekint vissza. Most folytatódik az ukrán nép küzdelme a függetlenségért az orosz birodalomtól. Ez utóbbi különböző formákat öltött, de ez ne tévesszen meg senkit: volt korábban orosz birodalom, amely 1917-ben szétesett, majd harcoltunk a bolsevik Oroszországgal szemben, függetlenedni próbáltunk a Szovjetuniótól. Mivel a mai Oroszország kijelentette, hogy ők a cári birodalom és a Szovjetunió jogutódjának tartják magukat, ezért mi úgy vesszük, hogy folytatjuk a függetlenségi harcunkat az Orosz Föderációval szemben.
Másodsorban: a harc nemcsak a függetlenségünkért folyik, hanem Ukrajna civilizációs választásáért. A kijevi és a lvivi egyetemek Európa élvonalában voltak már a 16-17. századtól kezdve. Amikor a mi területünkön egyetemek indultak virágzásnak, Moszkóviában ezekről még nem is hallottak.
Nem azért küzdünk, hogy helyet kapjunk Európában. Mi mindig is Európa része voltunk.
Végső soron arról van szó, hogy végleg elvágjuk a köldökzsinórt az Orosz Birodalom és az országunk között, és folytassuk a természetes fejlődésünket az európai népek családjában, amelyhez mindig is tartoztunk. Ezeket a most is terjedő orosz narratívákat még a Szovjetunió terjesztette el, és a hatásuk sajnos Magyarországon is érvényesül, de ebben Magyarország nem kivétel. Több más közép-európai ország is sajnos még mindig az orosz narratívák befolyása alatt van.
Az, hogy ami Ukrajnában történik, egy proxi háború a Nyugat és Oroszország között, egy ilyen tipikus orosz narratíva, amelyet ebben a térségben terjesztenek el az oroszok.
Ez a rossz, hanyatlásban lévő Nyugat szovjet narratívája, amely Moszkvából jön. A gonosz Nyugat, amely egymás ellen fordítja a két szláv testvérnépet – de a helyzet az, hogy két szláv „testvérnép”, mint olyan, soha nem létezett! Mindig is volt a Rusz, és volt a Moszkóvia.
Nagyon hálásak vagyunk a Nyugatnak, hogy támogatnak bennünket. Különösen hálásak vagyunk az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának is, amelyek segítik a függetlenségi harcunkat. Ők mindezzel a saját céljaikat is követik, ez természetes. A NATO-t 1949-ben hozták létre az európai és a nyugati értékek védelméért, nemde? A saját jogunkat védjük az emberi jogokra, a személyiségjogokra, a szabad választások jogára, a vallásszabadság jogára, a véleményszabadságra – mindazokra a jogokra, amelyeket a Kreml betiltott az egész Orosz Föderáció területén.
Ez a küzdelem most ért a csúcspontra. Senki sem gondolta volna, hogy ez a kicsi Ukrajna hat hónapon keresztül képes lesz kivédeni a hatalmas orosz szörnyeteg agresszióját. Ez éppen most történik, a szemünk előtt.
(...)
Az ukránok a győzelemben bíznak, mert pontosan értjük azokat a célokat, amelyeket Putyin úr kitűzött maga elé. Az orosz művelet hivatalos célja Ukrajna „denacifikációja” és „demilitarizációja”. Mit jelent ez az ukránok számára? Genocídiumot. Megérti ezt maga?
Ha erről van szó, akkor csak egyetlenegy választásunk maradt: Vagy mi, vagy ők..." (index.hu)
Drága Istenünk! Te tudod, a múlt mennyi bűne és sebe állítja szembe egymással az embereket és a népeket, s azt is, hogyan használják ezt ki hatalomvágyó, önző és gonosz emberek, hogy háborúkat szítsanak, a maguk hasznára. Kérünk Téged most Jézus Krisztus nevében, a mindenkor segítő Szűzanya közbenjárásával, hogy hiúsítsd meg a gonosz terveket! Gyógyítsd a szívek sebeit, töltsd fel a népek közti szakadékokat a Te kegyelmeddel, hogy az emberek kiengesztelődjenek egymással és minden háborúnak vége legyen! Ámen. Miatyánk... Üdvözlégy... Dicsőség...
