Vészforgatókönyvekkel készülnek az iskolák szeptemberre
A pedagógus-szakszervezetek már tavasszal előrevetítették, hogy – változás nélkül – szeptembertől nem lesz normális tanévkezdés. Hiába folytatódtak nyáron is sztrájktárgyalások, érdemi előrelépés a bérek ügyében máig nem történt. A legújabb ígéret szerint az uniós források függvényében 2028-ra emelkedne elfogadható szintre a tanárok fizetése, ami az érdekvédők jelzése szerint már túl késő, az iskolák már az idei tanévre is vészforgatókönyvekkel készülnek.
Csak pár nap maradt hátra a nyári szünetből, de az iskolák a hagyományoknak megfelelően már augusztus közepén megkezdték a felkészülést a 2022–2023-as tanévre. A legnagyobb fejtörést idén is a tantestület feltöltése okozza, szinte nincs olyan intézmény, ahova ne keresnének hadra fogható pedagógust.
Az igazgatók nincsenek könnyű helyzetben, a tanári pályát ugyanis ismét sokan otthagyták, utánpótlás pedig alig van, a nettó 207-210 ezer forintos kezdő fizetés ugyanis kevés fiatalt vonz. Nem véletlen, hogy az elmúlt napokban kétségbeesett álláshirdetések lepték el a közösségi oldalakat, az egyik posztban egy iskolai dolgozó például azt írta: Az esélytelenek nyugalmával kérdezem. Informatikatanár esetleg nem keres új iskolát magának?
Egy másik hirdetésben az áll: S. O. S. iskolatitkárt keresünk! […] Türelmetlenül várjuk annak az új kollégának a jelentkezését, aki ebben a barátságos testületben kíván dolgozni.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja az Index megkeresésére elárulta: a hirdetésekben gyakran feltűnik az a varázsmondat is, hogy „bármely szakos pedagógus jelentkezését várjuk”, ami szerinte sok mindent elárul.
„Jól látszik, hogy itt már nem apróbb lyukak feltöltéséről van szó. A cél, hogy valaki vigyázzon a gyerekekre, legyen az bárki” – mondta az Indexnek Nagy Erzsébet.
Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb baj talán az óvodákban van, már a Szeged és Miskolc méretű nagyvárosokban is alig találnak pedagógust, de ezeken a helyeken még mindig könnyebben megoldják a humánerőforrás-krízist, mint a kisebb településeken, ahol eleve kevesen laknak, az ott élők pedig kevésbé mobilisak.
„Ugyancsak komoly problémát jelent a tanítók utánpótlása, számos intézményben csoportösszevonásokra és más vészforgatókönyvekre készülnek. Ami a tanárokat illeti, a természettudományos tárgyakat tanítók már régóta hiányoznak a rendszerből, a kémiához és a fizikához újabban a biológia is felzárkózott. Informatikatanárt mindig is nehéz volt találni, és sok iskolába keresnek nyelvtanárt is, közülük ugyanis rengetegen elhagyták a pályát. Elhelyezkedtek nyelviskolákban, alapítványi vagy magánfenntartású intézményekben, ahol amellett, hogy a munkaidő rugalmasabb, a bér is kedvezőbb” – sorolta az érdekvédő.
Hasonló problémákról számolt be lapunk megkeresésére Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke is. Elmondása szerint rengeteg intézményvezető van a kétségbeesés határán, sokfelé még most sem tudják, miként oldják meg szeptembertől a tantárgyfelosztást.
A legutóbbi sztrájktárgyalás után nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy a köznevelésben veszélyhelyzet van. Ennek megfelelően ideje lenne felállítani még egy operatív törzset, és ahogy a koronavírus-járvány idején, úgy most is átvezénylésekre lenne szükség. Követeljük, hogy a pedagógusvégzettségű parlamenti képviselőket, minisztériumi alkalmazottakat és az Oktatási Hivatal munkavállalóit vezényeljék ki az iskolákba annak érdekében, hogy a tanév zökkenőmentesen elkezdődhessen – idézte Totyik Tamás a saját, legutóbbi sztrájktárgyalás után adott reakcióját.
Mint ismert, az augusztus 10-i egyeztetésen továbbra sem történt érdemi előrelépés a bérek ügyében, a szakszervezeteknek azt azonban sikerült kiharcolni, hogy az új tanév kezdete előtt legyen még egy tárgyalás, ezt augusztus 30-ára tűzték ki.
Lapunk (index.hu) kereste a Belügyminisztériumot, szerettük volna tudni, hogy készülnek-e valamilyen ígérettel az augusztus végi egyeztetésre a sztrájk elkerülésének érdekében. A tárca megkeresésünkre azt írta, hogy a mostani nehéz háborús helyzetben is szeretnék folytatni a pedagógusok béremelését, ezért tárgyal a kormány a jövőben is az Európai Bizottsággal.
„A cél az, hogy az uniós költségvetési ciklus, azaz 2027 végére a pedagógusbérek a diplomás átlagbér 80 százalékára emelkedjenek. Ez egy újabb jelentős pedagógusbér-emelési programot jelent. Az ehhez szükséges forrásokat az uniónak és a magyar költségvetésnek közösen kell biztosítani. Erről a szakszervezetekkel is tovább folytatjuk az egyeztetéseket” – jelezte a Belügyminisztérium.
A tanárok nem tudnak 2028-ig várni
Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány benyújtotta az Európai Bizottsághoz a 2021–2027-es időszakra szóló „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz” elnevezésű dokumentumot, melyből kiderült, mi mindent terveznek a döntéshozók abban az esetben, ha az uniós források megérkeznek. Ebben szerepel többek között a Belügyminisztérium válaszában is szereplő bérfelzárkóztatás, de más változásokat is belengettek:
Inflációkövetővé tennék a pedagógusbéreket.
Kiemelten kezelnék a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó tanárokat.
Bevezetnék a kedvezményekre feljogosító pedagógusigazolványt,
illetve egy lakhatási támogatást is kilátásba helyeztek.
Totyik Tamás a most megígért változásokat jó iránynak tartja, de mint mondta, a tanárok nem tudnak 2028-ig várni.
„Most van szükség változásra, most van 16 ezres pedagógushiány. Sajnálatos, hogy a kormány a konkrét lépések szintjén nem akarja a béremelést állami költségvetésből finanszírozni” – jelentette ki a PSZ alelnöke.
A PDSZ képviselője is úgy véli, hogy az uniós forrásoktól függetlenül is megoldást kellene találni a mostani helyzetre, álláspontja szerint ha másképp nem megy, akkor költségvetési átcsoportosításra van szükség.
A kormány egyébként már több alkalommal is elismerte, hogy a pedagógusbéreket illetően komoly változásra van szükség, de a konkrét lépések egészen mostanáig elmaradtak, leszámítva az év eleji 10 százalékos ágazati szakmai pótlékemelést, ami közel sem tornászta fel a béreket olyan szintre, hogy az a pályakezdő fiatalok számára vonzó legyen. Emellett a szakszervezetek azt is kifogásolták, hogy a bérpótlék nem béremelés, az ugyanis bármikor elvehető.
Az érdekvédők úgy látják: mostanra a kormány azt is elismerte, hogy hatalmas a pedagógushiány, szeptembertől egy éven át ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy az intézmények visszafoglalkoztassák a nyugdíjas pedagógusokat.
Mindenképpen pozitívum, hogy az igazgatók végső mentőövként visszahívhatják a nyugdíjasokat dolgozni, látni kell ugyanakkor azt is, hogy ez önmagában nagyon kevés, a döntés a pedagógushiányt nem oldja meg – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás.
Nagy Erzsébet végül emlékeztetett, hogy tavasszal a sztrájkot nem zárták le, azt csak szüneteltették, így a munkabeszüntetést bármikor, akár már a tanév első napján folytathatják.
A Diákok a Tanárokért ifjúsági szervezet már jelezte, hogy ahogy korábban, úgy most is támogatják a pedagógusokat. Facebook-oldalukon azt kérték, hogy aki csak teheti, már az évnyitóra is kockás ingben menjen, szeptember 2-ára pedig „Az oktatás nemzeti ügy” címmel tanévnyitó tüntetést is szerveznek.
(Holló Bettina, index.hu)
