Kodály-módszerel még a matek is jobban megy - amerikában
Egy amerikai kutatócsoport fogta a Kodály-módszert, és annak eszközeit bevetette a matematikában. Az így tanuló gyerekeknek kétszer olyan jól ment a számtan, mint társaiknak. A magyar pszichológus-egyetemi tanár hitelesnek tartja az eredményt, a zenekedvel? matematikus nem használja a zenét az oktatásban, a fejszámoló zongorista szerint pedig se jobban, se rosszabbul nem tanulnak a zenészek, mint bárki más. Ugyanakkor a zene el?nyös hatása a gyógypedagógiában vitathatatlan.
Ha szolmizáláshoz hasonló jelekkel, ritmusokkal, hangokkal tanítják a számtant, jobban megy a tanulás, és akár 50 százalékkal is javulhat a vizsgán a diákok teljesítménye - erre jutottak a San Franciscó-i Állami Egyetem kutatói, akik 3. osztályos kisiskolások körében végzett kutatásukban a Kodály-módszert vették alapul.
Hitelesnek tartja a tanulmányt Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, egyetemi tanár. Barkóczi Ilonával együtt a hetvenes években hasonló témát kutatott Kecskeméten a zenei általános iskolában és két másik általános iskolában, amelynek eredményeiből 1977-ben jelentetett meg könyvet Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai hatásvizsgálata címmel. A szerzők kimutatták, hogy az intenzívebb zenei nevelés valóban jár pozitív hatásokkal más területeken is, különösen a kreativitást erősíti. Arra már a hetvenes években ők is rájöttek, hogy a Kodály-módszerben alkalmazott szolmizációval a gyerekek olyan szerkezeti elemeket sajátítanak el, amelyek segítik a matematikai viszonyok megértését.
"A hetvenes években végzett kutatásunkban mi még azt vizsgáltuk, hogy a Kodály-módszerrel tanuló gyerekek fejében hogyan megy végbe az átstrukturálás, vagyis hogy a tanult elemeket hogyan viszik át más területre. Az új kutatásban magát a módszert vették át és vetették be a matematikában, ami egy didaktikai újítás" - magyarázta. "Az új kutatásban azt vizsgálták, hogy ezeket a strukturális elemeket hogyan lehet átvinni, hogyan jelenhet meg más tárgyak tananyagában" - mondta, hozzátéve, hogy így a kétféle, azaz a régi és az új felismerés tulajdonképpen kiegészítik egymást.
Kérdésünkre, hogy a Kodály-módszer más tárgyakra is lehet-e olyan hatással, mint a matematikára, elmondta, hogy nem ismer olyan vizsgálatot, ahol azt nézték volna, hogy például az olvasástanulásra milyen hatással van a szolmizáció. Ugyanakkor szerinte nem kizárható a jótékony hatás, hiszen "itt is van szerkezetképző mozzanat, ahol fel kell bontani szótagokat, majd újra összerakni őket". Azt viszont nem gondolja, hogy csupán amiatt, hogy valaki sokat foglalkozik zenével, más tárgyakat is könnyebben tanul.
Csak a zene zavart
Azt is tudni szerettük volna, hogy van-e olyan, ehhez hasonló módszer, amelyet Magyarországon alkalmaznak. Wettl Ferenc, a Műszaki Egyetem zenekedvelő matematikatanára nem lát szorosabb összefüggést a matematikatanulás és a zene között, noha kifejezetten muzikális, hobbiszinten maga is zenél. Óráin ugyanakkor nem szokta a diákjait zenével motiválni a keményebb gondolkodásra. "Játszottam már zenét előadásomon Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művéből, de az kapcsolódott a tananyaghoz, demonstráció volt a Fibonacci-sorozathoz" - monda.
Korábban próbálkozott egy olyan nyelvtanulási módszerrel, ahol a szöveg mellett a hangfelvételen lágy zene szólt, amiről a készítő azt hirdette, hogy stimulálja az agyat, így könnyebb elsajátítani az idegen nyelvet. "Ahogy a nyelvlecke fel volt építve, tetszett, csak a zene zavart" - magyarázza a matematikus. Ezért felkereste a módszer kitalálóját és elkérte tőle ugyanazt a szöveget zene nélkül. Ezt ugyan nem kapta meg, viszont "amikor panaszkodtam a mesternek, mondta, hogy volt egyszer egy zenekari zenész, aki szintén azt mondta, hogy nála nem működik zenével együtt a nyelvlecke".
"A zene a zenében segít"
Ha zene és matematika kapcsolatáról van szó, többeknek Darvas Ferenc zeneszerző, fejszámolóművész ugrik be elsőre; az érintett szerint tévesen. "Én trükközök. Fogalmam sincs, mi a matek, sosem voltam jó belőle, fejszámoló és mnemotechnikus (emlékezettannal foglalkozó ember) vagyok, ami azt jelenti, hogy sokat foglalkoztam azzal, hogy lehet megjegyezni számokat" - magyarázta. Eredeti foglalkozása szerint zeneszerző és zongorista, emellett egyik legfőbb produkciója és szórakozása az, hogy négyjegyű számokat szoroz össze fejben és ezzel a tudásával fejszámoló-művészként is fellép. Azt is megtalálta, hol tudja összekapcsolni két fő tevékenységét: zongorája klaviatúráján is össze tud szorozni két négyjegyű számot.
Az egyik legtöbbet foglalkoztatott színházi zeneszerzőként ugyanakkor sok zenésszel találkozik, és tapasztalatai szerint a hangszeren játszó zenészek nem csak hogy általában nem különösebben szeretik a matematikát, de hiába foglalkoznak sokat a zenével, általában nem tanultak se jobban, se rosszabbul, mint bárki más. "Szerintem a zene a zenében segít, azon kívül harmóniát okoz a lélekben. Ellenben amikor nagyon el kell gondolkodnom valamin, csöndben sétálgatok egy nyugodt helyen" - mondja a művész, aki 13 éves kora óta pingpongozik is, hatvanon túl is aktív, igazolt versenyző.
A kottaolvasást kivéve a gyógypedagógiában működik
Más a szerepe a zenének a gyógypedagógiában, ahol mankóként funkcionál - derül ki Fabényi Réka zenetanár elmondásából, aki 17 éve gyógypedagógiával foglalkozik, értelmileg akadályozott gyerekeket tanít a budapesti Csalogány Iskolában. Tapasztalatai szerint a zene jótékony hatással van a tanulásra. "Óriási fejlesztő hatása van a zenének - ezt Kodály mondta, és azóta a gyógypedagógiában fokozottan bebizonyosodott, hogy igaza van. Ha sokat énekelnek, játszanak hangszeren a gyerekek, nemcsak a zenei képességeik, hanem a készségeik is fejlődnek" - állítja.
Egzaktabb tárgyakban is látja a zene erejét, bár azt már csak azért sem tudja megmondani, hogy a Kodály-módszer mennyiben hat a számtanra, mert náluk nincs matek: "Számolás-mérés van nálunk, ahol fontos a ritmus, a ritmikus sorváltakozások. A zene ezt tény, hogy segíti" - magyarázza. Emellett szerinte a gyerekek szociális érésére is hatással van, a fogyatékos gyerekek "megtanulnak viselkedni"; a népdalok szövege miatt pedig fejlődik a képzeletük.
"Én is a Kodály-módszert adaptáltam a gyerekekre, még szolmizálunk is kézjegyekkel. A módszerből nálunk csak a kottaolvasás nem működik, ezért a Kodály-módszerbe beolvasztottuk Heinrich Ullrich német gyógypedagógus-zenetanár módszerét, aki értelmileg akadályozott gyermekeknek dolgozott ki egy speciális módszert, melynek a lényege, hogy színes kottát használ." (A módszer lényege, hogy mivel a hagyományos kottát az értelmi fogyatékkal élő gyerekek nem tudják olvasni, a hangot és ritmust kis színes geometriai ábrák jelzik, és ugyanezek a színek jelennek meg hangszereiken is. Ennek segítségével akár klasszikus komolyzenét is képesek játszani a gyerekek.)
A zenepedagógus tapasztalatai szerint a dalok, mondókák ritmikája segít a koncentrálásban, hat a mozgáskoordinációra, az állóképességre, a beszédkészségre; de ugyanúgy a képzeletre és a gondolkodásra is jótékony hatással van.
A Kodály-módszer röviden
Kodály Zoltán egy olyan zenepedagógiai módszert fejlesztett ki, amely az embert már óvodás korától zenei készségeinek megőrzésére, továbbfejlesztésére neveli. Ehhez a népzene az alap - a gyermek zenei anyanyelve a népdal legyen -, és a azok az alkotások, amelyek a népzene szellemében keletkeztek. Célja a zenei írás-olvasás elsajátítása volt, és ehhez eszközként a relatív szolmizáció szolgál. Ahhoz, hogy a gyerek később jó zeneértő is legyen, tömegeket akart megmozgatni, aminek legjobb módja a karéneklés, a gyermekkórusok kialakítása.
A módszer úgy működik, hogy a fülnek már ismerős dallamok a kottaolvasást, a lapról éneklést is segítik. Gyakori ismétléssel a hangközök szolmizált elnevezései kitörölhetetlenül rögzülnek az emlékezetben. Ezzel a módszerrel botfülű gyerekeknél is nagy változásokat, fejlődést lehet elérni. A Kodály-módszert a világ számos országában használják a gyerekek zenei nevelésére.
(Vincze Barbara, origo)
