Boldoggá avatják San Salvadorban Rutilio Grandét, két vértanú társát és Cosma Spessottót
Január 22-én 17 órakor avatják boldoggá Rutilio Grande, Manuel Solórzano, Nelson Rutilio Lemus Chávez és Cosma Spessotto vértanúkat San Salvadorban, a székesegyház előtti téren.
Rutilio Grande jezsuitát, Manuel Solórzano és Nelson Rutilio Lemus Chávez világi hívőket 1977. március 12-én, az olasz ferences Cosme Spessottót 1980. június 14-én ölték meg. A Világ Isteni Megváltója téren San Salvador segédpüspöke, Gregorio Rosa Chavez bíboros avatja őket boldoggá, Ferenc pápa képviseletében.
Várhatóan 25 püspök és 600 pap koncelebrál majd az ünnepi szentmisén, 5 ezer embert várnak a különböző plébániák képviseletében, betartva a járványügyi szabályokat és a távolságtartást. A szertartást egyenes adásban közvetíti a TVCa katolikus televíziós csatorna, minden plébánián óriás kivetítőt helyeznek el.
A boldoggá avatás előtt néhány nappal San Salvador érseke, José Luis Escobar Alas bemutatta a Romero érsek boldoggá és szentté avatásáról megjelent kötetet, amelyet a San Salvador-i érsekség jelentetett meg.
Óscar Arnulfo Romero érseket 2015. május 23-án avatták boldoggá, 2018. október 14-én pedig szentté. A kötetben nemcsak a két esemény leírása szerepel, hanem a témában közzétett legfontosabb dokumentumok is. Ezen túl felidézi a könyv azt a 35 évet is, amely Romero érsek meggyilkolásától a boldoggá avatás napjáig eltelt, valamint a szenttéavatási folyamat négy évének legfőbb eseményeit.
Az El Salvador-i püspöki konferencia segédanyagokat tett közzé a január 22-i boldoggá avatásra való lelki felkészülés jegyében: „Vértanúink egy kilépő egyház, egy együttérző és irgalmas egyház hiteles tanúságtevői, egy olyan egyházé, amely szavakkal és tettekkel hirdeti Isten országát” – írják. Hozzáteszik: minden keresztény arra kap meghívást, hogy „mártír” legyen, vagyis Jézus Krisztus tanúságtevője az élet különféle helyzeteiben, és Isten országának építője.
Rutilio Grande El Paisnalban született El Salvadorban 1928. július 5-én. A szeminárium elvégzését követően belépett a jezsuita rendbe. Tanult Európa több országában és Amerikában is, 1959-ben szentelték pappá. Tanított a szemináriumban, majd Aguilarès plébánosa lett. Lemondott egyetemi állásáról, hogy a szegény földművesek között éljen. Nem társadalmi vagy politikai döntés volt ez a részéről, hanem teológiai okból tette: „Mert Isten maga az, aki szereti és előnyben részesíti a szegényeket, mert őket részesíti elsőként az irgalmában… Arról van szó, hogy elfogadjuk: a szegények központi helyen vannak, ahogyan az evangélium is megmutatja, és elismerjük őket mint Isten országának igazi építőit.”
1977. március 12-én gyilkolták meg a hit iránti gyűlöletből. Aznap Romero érsek – három héttel San Salvador érseki székébe történt kinevezése után – legjobb barátja halálos ágyához sietett. Egész éjjel virrasztott. A templom tele volt helyi parasztokkal, mindenki sírt, gyászolt. „Azon az éjszakán azt láttam, hogy a nép egy apát veszített el. Át kellett vennem a helyét, olyan áron is, hogy ugyanúgy végzem, mint ő. Új erőt éreztem magamban, mintha Isten ajándéka lenne” – vallotta Romero erről az éjszakáról, amelyen megértette, hogy folytatnia kell Rutilio Grande atya életét, munkáját.
Manuel Solórzano 72 éves hitoktatót és a 16 éves Nelson Rutilio Lemust Rutilio Grandéval együtt gyilkolták meg, amikor Aguilaresből El Paisnalba mentek, hogy ott Szent József-kilencedet mondjanak.
Cosma Spessotto 1923. január 28-án született az olaszországi Mansuéban. 1935-ben belépett a ferences rendbe. Filozófiai és teológiai tanulmányait a második világháború idején végezte. 1948. június 27-én szentelték pappá. Ekkor már megérett benne a vágy, hogy Kínába vagy Afrikába menjen misszionáriusként, ám a Közép-Amerikából érkezett hívások végül El Salvadorba vezették, ahova 1950. április 4-én érkezett meg két rendtársával együtt. A La Paz megyei San Juan Nonualco plébániáját bízták rá, melyet egészen haláláig vezetett. Híveinek megbecsülése és szeretete vette körül. A salvadori polgárháború éveiben sosem mulasztotta el, hogy felszólaljon az igazságtalanságok és kegyetlenkedések ellen. Segítette a betegeket és a nélkülözőket. Kihúzta az árokból a holttesteket, és eltemette őket, megkülönböztetés nélkül, tisztességgel. Tetteiért többször is életveszélyesen megfenyegették. 1980. június 14-én éppen a szentmise bemutatása előtt imádkozott, amikor ismeretlenek lőfegyverrel tüzet nyitottak rá és megölték templomának főoltára előtt.
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás: Fides; Avvenire
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
