A világháború óta nem fogyott úgy a magyar, mint 2021-ben

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2022. január 08. szombat

Az utolsó másfél évszázadban soha nem fogyott egyetlen év alatt annyival a magyar népesség békeidőben, mint 2021-ben, és ennyi halott sem volt 90 éve, mint tavaly. Bár a KSH hivatalos év végi adatai még nem jöttek ki, de azt már a havi számokból is látni, hogy közel 60 ezerrel, vagyis egy közepes megyeszékhelynyivel lettünk kevesebben. Lehet, és biztosan lesz is vita arról, hogy ebből mennyi írható a koronavírus számlájára, de az tény, hogy több mint 150 ezer magyar halt meg 2021-ben – annyi, mint 1945 óta soha.

Megközelítőleg 60 ezerrel csökkent Magyarország népessége 2021-ben, és ez a fogyás nagyobb mértékű, mint bármikor békeidőben a megbízható adatszolgáltatás kezdete, vagyis 1876 óta. Ennek fő oka a kiugróan rossz tavalyi halálozási mutató. Bár valószínűleg tavaly született a legtöbb gyerek az elmúlt évtizedben, az egy-kétezres születési többlet nem tudja ellensúlyozni a halálozások rendkívül magas számát.
93 ezer születés áll szemben a minden valószínűség szerint több mint 150 ezer elhalálozással. A népességveszteség egyetlen év alatt megközelíti, akár el is érheti a hatvanezret. A rendszeresen használt hasonlat szerint Magyarország egyetlen év alatt egy Veszprém, Kaposvár vagy Békéscsaba lakosságának megfelelő számú embert vesztett el. Ennyivel utoljára a második világháborúban, 1945-ben lett kevesebb magyar.
Egyelőre azért nem lehet teljesen pontos adatokat mondani, mert decemberre a KSH még nem adta ki a népmozgalmi adatokat, ezért az utolsó hónapra és emiatt az év egészére csak becsülni lehet. Az első 11 hónap adatai azonban nyilvánosak (decemberre majd január végén fogják kiadni a számokat), azokat össze lehet vetni a korábbi évek számaival, és némi bizonytalansággal ugyan, de közelítő jelleggel meg lehet becsülni a decemberi adatokat is.
A rekordot döntő népességfogyásra Kapitány Balázs demográfus hívta fel egy Facebook-posztban a figyelmet. „Bár az év végi adatok még nem ismertek, de a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján úgy becsülném, hogy 2021-ben mintegy 93 ezren születtek és 153 ezren haltak meg Magyarországon. Előbbi viszonylag jó, utóbbi elképesztően rossz érték. A kettő mintegy 60 ezer fős fogyást vetít előre, amelyet majd a bevándorlási többlet ellensúlyozhat (valamennyire). Békeidőben a hivatalos statisztika bevezetése óta a 2021-eshez mérhetően rossz természetes népmozgalmi egyenleg még sohasem volt Magyarországon. Remélem, hogy a 2022-es év pozitívabb képet mutat majd ebből a szempontból” – írta.
Az adatok laikusként is elég könnyen ellenőrizhetők: a KSH havi bontásban megjelenített népmozgalmi adatait összeadva láthatjuk, hogy januártól novemberig 85.419 gyerek született, miközben 138.014 halálozás történt. A születési szám 4 ezerrel magasabb a 2019. évinél (a tavalyit néhány százzal haladja meg), a halálozásoké azonban 20 ezerrel több a járvány előtti utolsó événél, és 15 ezerrel rosszabb a 2020-as adatnál. Vagyis míg a koronavírus-járvány első évében még viszonylag kisebb volt a többlethalálozás – a KSH 2020-ra ezt 8300-ra tette, mert több év halálozási átlagát tekintették bázisértéknek –, 2021-ben már nagyságrendileg 25 ezer körüli többlethalálozásra kell számítani.
Az, hogy a többlethalálozás milyen mértékben tulajdonítható a Covidnak, ebből az adatból önmagában nem derül ki, de a halálozások számának ingadozása már első ránézésre is a járványhullámok dinamikáját követi. Míg a 2020 tavaszi első hullám idején még semmilyen kiugrás nem látszik, a 2020 őszi hullám idején ez egyértelmű: októberben közel 2000-rel, novemberben és decemberben pedig körülbelül 6-6 ezerrel volt több halálozás, mint a megelőző két évben. A 2021-es tavaszi hullám idején, március-áprilisban szintén kb. 5-6 ezerrel többen haltak meg havonta, mint a megelőző években. Ősszel már októberben elkezdtek romlani a mutatók, novemberben pedig ismét 4-5 ezerrel többen haltak meg, mint a „rendes” években.
A decemberi adatokat most még csak becsülni lehet. A születésszám viszonylag pontosan kalkulálható az idei számok és a korábbi évek adatai alapján: közel 8000 kisbaba születhetett az év utolsó hónapjában. A halálozásokkal kapcsolatban több a bizonytalanság, de a hivatalos koronavírus-adatokat is figyelembe véve nagyjából 13 és 16 ezer közé tehető a decemberi halálesetek száma. Ezek alapján összességében 58-60 ezer fővel csökkent a magyar népesség 2021-ben.
Ekkora természetes fogyás a második világháború óta nem volt Magyarországon. A nyolcvanas években jellemzően 10-20 ezer fővel, az ezredforduló után pedig évi 30-40 ezer fővel csökkent az ország népessége – az eddigi legrosszabb év az 1999-es, valamint a 2020-as volt 48-48 ezres népességvesztéssel.
Az ENSZ előrejelzése szerint a magyar népesség 2035-re csökken várhatóan 9 millió alá, az évszázad végére pedig 6,4 milliós Magyarországot jelez előre a modellszámításuk. A KSH 2070-re (migráció nélkül) 7,5 milliós népességszámot valószínűsít, de ilyen hosszú távon már nagyon sok a bizonytalansági tényező.
(telex.hu)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés