2022 - változások Magyarországon
2022. január elsején egy rakás adózási, valamint egyéb szabályváltozás lép hatályba, amelyek alapjaiban is befolyásolhatják a mindennapokat. Választási év dacára nemcsak kedvező változásokat hoz az újév, a jogrendi veszélyhelyzet pedig még több bizonytalanságot is rejteget. Itt vannak a a legfontosabb változások és tudnivalók:
Az idei választási év, a szemmel látható, az országgyűlési választások elé beiktatott pénzesőt megszorító intézkedések is kiegészítik 2022 elején. Ráadásul a jogrendi veszélyhelyzetet június 1-ig meghosszabbították, így hiába döntött ősszel egy rakás adóügyi és egyéb szabályról az Országgyűlés kormánypárti többsége, a következő hónapokban bármikor változhatnak a közteherviselést érintő és egyéb törvények és rendeletek, ami egyáltalán nem teszi könnyen tervezhetővé az új évet. A 2022. beköszöntével életbe lépő, az életet alapjaiban meghatározó változások ugyanakkor az alábbiakban foglalhatóak össze:
Csökkennek a tb-terhek
Január elsejével megszűnik a munkáltatókat terhelő, a bérjövedelmek után fizetendő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás. A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke pedig 13 százalékra csökken az eddigi 15,5 százalékról. Ezzel egyidejűleg a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke 13 százalékra csökken. A babakötvény után járó állami támogatás összege a duplájára – 6000 forintról 12?000 forintra nő.
Nő a minimálbér és a bérminimum
2022. január elsejétől a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra emelkedett, ami viszont ezt egy kicsit reálisabban értékelhetővé teszi: a havi legkisebb bér nettó összege 133?000, a garantált bérminimum 172?000 forint lesz 2022-ben. Így egy év alatt 32?600 forinttal nőtt a minimálbér. A minimálbér emelkedésével a családtámogatások összege is nő január elsejétől, így például 50 ezer forintra emelkedik az árvaellátás minimuma.
A munkáltatók és a kormány között megkötött alku része volt az is, hogy a kormány jövőre 650 milliárdot hagy a munkáltatóknál, aminek a forrása részben az önkormányzatoktól elvett iparűzési adó lehet.
Adómentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok
2022. január 1-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 év alatti fiataloknak, ez a kormány szerint 22 százalékos pluszt jelenthet nekik, és 130-150 milliárd forintos kiesést a központi költségvetésnek. A kormányzati intézkedés legfeljebb 280 ezer dolgozó fiatal számára jelenthet kedvezményt, amely a tárgyévet megelőző július hónapban regisztrált bruttó átlagkereset szintjéig érvényesíthető. Ez 2021 júliusában 433?700 forint volt.
A kedvezményt automatikusan érvényesítik, és a fiatalok utoljára abban a hónapban vehetik igénybe, amikor betöltik a 25. életévüket, de azokra a a 25 év alattiakra is vonatkozik a kedvezmény, akik a felsőoktatásban tanulnak, már persze ha van jövedelme vagy fizetése a hallgatónak.
Visszafizetik az szja-t a gyereket nevelőknek
Ugyan nem január elsejétől, de mindenképpen az új évvel életbe lépő változás, hogy a tervek szerint februárban visszakapják a 2021-ben befizetett szja-t azok, akik 18 éven aluli vagy iskolás gyermeket nevelnek. Az adó-visszatérítés éves maximuma 809 ezer forint, ez összesen mintegy 600 milliárd forintot tesz majd ki, és a visszatérítés minden olyan gyermekes szülőnek jár, aki családi pótlékra jogosult – ha mindkét szülőnek van bejelentett munkahelye, akkor mindkettőnek.
Orbán Viktor még júniusban ígért be jelentős adókedvezményt a gyereket nevelőknek: azt mondta, a kisgyerekes szülők visszakaphatják azt az átlagjövedelem alatti szja-t, amit 2021-ben befizettek. Később kiderült, hogy a várandósoknak, az ekhósoknak (az ekho kétharmada) és katásoknak (a tételes adó negyede) is jár az adókedvezmény - az szja-visszatérítés részleteiről már magyarázót is írt a NAV októberben.
Stoppolják a lakossági kamatot
December 22-én Orbán Viktor újabb „népjóléti” intézkedést jelentett be, a kormány az október végi szinteken rögzítette a jelzáloghitelek kamatait. Az intézkedés január elsején lépett hatályba, és az első fél év végéig tart.
Noha a részletszabályok még nem voltak ismertek, a bejelentést követően az OTP részvényei az egész BUX-indexet lehúzó súlyos mélyrepülésbe kezdtek.
Változnak a vállalkozói értékhatárok
Idén az egyéni vállalkozók bevételi értékhatára az eddigi általános 15 millió forintról a mindenkori éves minimálbér tízszereséig (ami 2022-ben 20 millió forint) emelkedik, miközben az egyéni vállalkozók is jogosultak lehetnek a visszatérítésre a tavalyi évben befizetett szja-juk nyomán.
Létrejött az üvegkapu
2022 január 1-ével lépett életbe az úgynevezett üvegkapu-rendelet, mely a 700 millió forint becsült értékű építési beruházással összefüggő építési kivitelezési tevékenységek átláthatóbbá tételét célozza. A rendelkezés szerint a törvény hatályba lépését követően induló építési-beruházási célú közbeszerzési eljárásokban az építőipari cégeknek folyamatos nyilvántartásban kell vezetnie az építkezés területére belépő foglalkoztatottak és alvállalkozók ki- és belépési adatait.
A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe (Üvegkapura) valamennyi foglalkoztató köteles regisztrálni, és a regisztrációját szükség szerint frissíteni. Így a kormány tervei szerint valós idejű információk állnak majd rendelkezésre arról, hogy egy adott építési területen éppen hányan és kik dolgoznak, milyen adó- és járulékfizetéssel párosulva.
Nagyobb nyugdíjemelés érkezik
Három százalék helyett öt százalékkal nőnek a nyugdíjak januártól, ráadásul az ígéretek szerint februárban a teljes 13. havi nyugdíjat kifizetik a járadékra jogosultaknak. A rokkantsági járadék havi összege 43?100 forint lett ez évtől, ami azt is jelenti, hogy miután a kormány 4,8%-os inflációt vár 2022-ben, ebből a szempontból túlkompenzálja a nyugdíjasokat a választást megelőzően.
Az eredeti 3%-os nyugdíjemelésen felüli 2 százalékpont a költségvetésnek 80 milliárd forintjába kerül, a 13. havi nyugdíj februári kifizetése pedig további 160 milliárd forintnyi plusz kiadást jelent az adófizetőknek.
Nőnek a bérek a közszférában
2022 januárjától a szakorvosok, hanem az alapellátásban dolgozó orvosok és szakdolgozók bére is nő, az ápolók fizetése 21%-kal, a bölcsődei dolgozók, a szociális dolgozók és a kulturális szférában dolgozók bére 20%-kal lesz magasabb, január elsejétől a pedagógusok a 10%-os ágazati bérpótlék 20%-osra emelését kapják. (A teljes fizetést tekintve 9,09%-os emelést jelent. Azok számára, akik további pótlékokat is kapnak (osztályfőnöki, vezetői) ez az emelés még kisebb %-os mértékű.)
A honvédelmi és rendvédelmi dolgozók „fegyverpénz” címén most januárban egy összegben 6 havi fizetésüket kapják meg (már ha beoltatták magukat), továbbá január elsejétől 10%-os béremelésben részesülnek.
Az utóbbi napok osztogatós híreihez tartozik, hogy hosszú hónapok után sikerült a kormánynak arról is dönteni, hogy az orvosok ügyeleti alapdíja óránként bruttó?6000 forint január 1-jétől, amelyen túl az ügyeleti feladatok progresszivitási szintjeire és szakmai különbözőségére tekintettel 15, 30 vagy akár 45 százalékkal magasabb kiegészítő juttatás jár.
Adómentes bicikli járhat cafeteriaként
Adómentesen, vállalati juttatásként biztosíthatnak a cégek elektromos vagy hagyományos kerékpárt dolgozóiknak január 1-től, sőt, a munkavállalók cafeteriaelemként, maguk is igényelhetnek kerékpárt, amennyiben az adott vállalat felveszi azt a választható cafeteriajuttatások listájára. A juttatás feltétele, hogy a cafeteria-bicikli magáncélú használatra legyen alkalmazható.
Élelmiszert SZÉP-kártyáról csak februárban vehet, akinek van ilyesmije
Mától a Széchenyi pihenő (Szép) kártya éves rekreációs kerete újra 450 ezer forint valamennyi munkáltatónál, költségvetési szervnél egységesen. A Szép-kártya három alszámlája idén is átjárható marad, viszont a vendéglátás alszámlára utalható 150 ezer forint 2022. február 1. és május 31. között a boltokban élelmiszerre is költhető (alkoholra és dohányra nem).
Drágulnak az autópályadíjak, újabb utak válnak fizetőssé
2022 érkezésével drágulnak az autópálya-matricák, mától 4,9 százalékkal kerülnek többe, mint a 2021-ben érvényesek. Január 1-jétől ráadásul a korábbi autóutak és autópályák mellett fizetőssé válik az M4-es autóút Abony és Törökszentmiklós-nyugat közötti szakasza, az M30-as autópálya Miskolc-észak és Tornyosnémeti közötti szakasza (az M30-as autópálya Miskolcot elkerülő szakasza továbbra is díjmentes), az M76-os autóút Balatonszentgyörgy és Keszthely-Fenékpuszta közötti szakasza és az M85-ös autóút Sopron-kelet és Sopron-észak közötti szakasza is.
Magasabb lehet az iskolai menza ára
Egy, már 2020 végén kiadott kormányrendelet értelmében 2022. január elsejétől a közétkeztetésben felhasznált élelmiszerek legalább 60%-ának hazai forrásból kell származnia (ún. rövid ellátási láncon keresztül, amikor az élelmiszer és a konyha között csak egy szereplő van), majd ezt 2023. január elsejétől már 80%-ra emelik. Ennek hatására szakmai szervezetek szerint akár 30-40 százalékkal is emelkedhetnek majd az ebédárak, amit a szülőknek kell kifizetniük, ha az önkormányzat a teljes áremelkedés költségét átterheli rájuk.
Ellehetetlenül a gyógyszerrendelés
Január 1-től gyakorlatilag megszűnik a gyógyszerek csomagküldése, hiszen egy novemberi törvénymódosítás értelmében már nem csak a vényköteles termékek, hanem bármely gyógyszer házhoz szállítását csak patikai szakdolgozók végezhetik. Ezeket korábban interneten keresztül rendelhették a betegek és csomagküldők segítségével szállították ki azokat a patikák. Ez a változás egyaránt hátrányosan érinti a betegeket és a gyógyszertárakat is.
Újabb kötelezettségeket róttak a háziorvosokra
2022 januárjában minden háziorvosnak kötelező lesz legalább egy hétvégét vállalnia (pénteken 14–18 óra, szombaton 10–18 óra közötti időszakban), amikor koronavírus elleni oltásokat ad be. Amennyiben valaki nem tesz eleget a kötelezettségnek, 30000 Ft-tól 5000000 Ft-ig terjedő egészségügyi bírságot kaphat. Eközben Kásler Miklós az omikron vírusvariáns terjedésére készülve utasítást adott ki, amely szerint a háziorvosoknak január 1-től online vagy telefonos elérhetőséget kell biztosítaniuk a pácienseik számára, és a beérkező, ám nem fogadott hívásokra mihamarabb kötelesek lesznek reagálni, akár visszahívással, vagy bármilyen érdemi visszajelzéssel.
Budapesten a sárga szelektív kukába kell dobni az italos kartondobozokat
Január 1-jétől a fővárosban az italos kartondobozok mindegyike átkerül a kevert csomagolási hulladékok közé, azaz a sárga fedelű kukákba kell ezeket dobni, a kék fedelű tartályokban ezentúl kizárólag tiszta papírhulladék gyűjthető.
(telex.hu)
