Ezzel a trükkel jönnek Magyarországra a fizetős bevándorlók
Létezik egy teljesen magyarországi tartózkodási engedélyekhez vezető módszer, amelyre egyre nagyobb üzletág épült. Már a letelepedési kötvények előtt is működött, de annak kivezetésével egyre több bevándorlási ügynök kínálja itthon és külföldön is. A megoldás lényege, hogy cégalapítással és ingatlanvásárlással lehet szinte azonnal EU-s utazási papírokhoz jutni. Főleg kínaiak, oroszok és irániak körében vált népszerűvé, több ezren élhettek a lehetőséggel. Jövő januártól viszont szinte ingyen jöhetnek az EU-n kívülről bárhonnan.
Ritkaságszámba ment, hogy taxit hívjanak a ferihegyi repülőtérre, amikor a koronavírus-járvány első hulláma alatt lényegében megszűnt a légi közlekedés. Egy 2020. áprilisi napon az 1-es terminálhoz hívtak egy sofőrt, aki aztán több napra szerzett egy jól fizető ügyfelet.
A Közel-Keletről érkező utas, akit az egyszerűség kedvéért Mohamednek nevezett, elkérte a számát, aztán többször is megkereste: nem egyszerűen szállodába, de ügyvédi irodához és vásárlásra váró ingatlanokhoz kért magának fuvarokat. Volt, hogy több óráig kellett pörgő taxiórával várnia utasát egy ház előtt várakozva.
Kezdetben keveset beszéltek egymással az autóban, de a végére a sofőr megismerhetett egy olyan bevándorlási lehetőséget, amellyel az elmúlt öt évben több ezer EU-n kívüli állampolgár élt: a jövedelemszerzési célú tartózkodási engedélyek üzletét.
Pénzért uniós papírok
Noha Magyarországon a kormány retorikája erősen bevándorlásellenes, a migráció pedig hol az uniós harcok része, hol a belpolitikai ügyekben vitatéma, az állam viszonylag könnyen lehetővé teszi a harmadik országból érkezők (vagyis nem uniós állampolgárok) tartózkodását, letelepedését. Bőven azután is, hogy a kötvényprogramot 2017 tavaszán felfüggesztették (a ÁKK Zrt. adatai szerint a programban összesen 17 009 kötvénycsomagot értékesítettek 1 milliárd 293 millió euró össznévértékben).
Sok szereplő viszont már korábban és később is alkalmazta a jövedelemszerzési célú tartózkodási engedélyekre épülő üzletet. Ennek lényege, hogy azok a külföldiek, akik azért jönnek Magyarországra, hogy üzletet indítsanak, magyaroknak adjanak munkát, egy gyors eljárással szerezhetik meg a papírjaikat.
A feltételek nem teljesíthetetlenek: alapítani kell egy céget, amely aztán folyamatosan működik. Mivel a jövőbe nem lát az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIRF, korábbi nevén Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal), egy üzleti tervet kér vagy már megkötött szerződéseket, amelyekkel igazolható az, hogy a cég bevételt generál majd.
Ha valakinek nem sietős a tartózkodási engedély, akkor – amennyiben legalább hat hónapja folyamatosan, megszakítás nélkül, jogszerűen legalább három magyar állampolgárt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt ténylegesen foglalkoztat teljes munkaidőben a cég – már elindítható az ügyintézés.
Bár szigorúnak tűnik a legalább három alkalmazottra vonatkozó kitétel, egy kiskapu így is marad: a kérelmező harmadik országbeli állampolgár tartózkodása Magyarország területén a gazdasági társaság működése szempontjából elengedhetetlen, akkor egy társaság EU-n kívüli tulajdonosa akár két héten belül letudhatja a papírmunkát és jogszerűen tartózkodhat Magyarországon.
A legegyszerűbb megoldás erre, ha valaki vesz két ingatlant, majd alapít egy céget. Utóbbi főtevékenysége “saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése” lesz, a tulajdonos pedig ügyvezetőként rendes munkavállaló lesz, havi fizetéssel.
A taxiban utazott milliók
A tavaly repülővel érkező Mohamed mindössze három hetet töltött Budapesten az első alkalommal. Ez alatt pontosan kettő darab ingatlant vásárolt: egyet, amelyben lakni fog, egyet pedig a cége működéséhez szükséges kiadásra. Mindebben végig segítették ügyvédek, akik néha vele utaztak a taxiban.
Távozása végeztével a céget bejegyezték, a külvárosi ingatlanra pedig már megvolt a bérlő, a bevándorlási eljárásban segédkező ügyvédek pedig azonnal szereztek neki könyvelőt, hogy az üzlet flottul menjen. Sokszor készpénzben kellett fizetnie, nem egyszer több milliós összegeket. Mohamed viszont útja végén azzal a biztos tudattal hagyta el Magyarországot, hogy heteken belül a papírjai is renben lesznek és szabadon utazhat majd az EU-n belül.
A közel-keleti üzletember története nem egyedi, egy sokszereplős üzletág alakult már a jövedelemszerzési célú tartózkodási engedélyek megszerzésére. Az interneten tucatnyi cég, ügyvédi iroda érhető el, amelyek a legkülönbözőbb árfekvésben, pluszszolgáltatásokkal kínálják együtt a magyarországi ügyintézést. Nemcsak itthon, de külföldön is több ügynök reklámozza ezt a lehetőséget, mint az egyik legolcsóbb és leggyorsabb megoldást, hogy schengeni papírokhoz jussanak a tehetősebb ügyfeleik.
Az ingatlanvásárlást rendre 200 ezer euróra árazzák be a szereplők, amelyhez tevődnek a változó összegű ügyintézési díjak, ezek között van 20 ezer és 60 ezer eurós összeg is. Tehát maga a program nem olcsó, átszámítva 75-100 millió forintot is felemészthet, de még így is kisebb egyszeri kiadást jelent, mint a letelepedési államkötvények tarifája: ott alapból 300 ezer eurót kellett kifizetni az állampapírokért, de sok ügynök 30-50 ezer euró közvetítői díjat is kért. Míg a letelepedési kötvények esetében az ötéves futamidő végén a befektetők visszakapták a pénzüket, itt sokkal inkább abban bízhatnak, hogy az ingatlankiadás visszahozza a kiadásokat, vagy a lakásárak emelkedésével idővel jobb áron lehet majd túladni rajtuk.
Sokba kerültek a magyar államnak a letelepedési kötvények
A 2019-ben lejárt sorozatban 445,5 millió eurót, az első, 2018 végén lejárt kötvény után 107,5 millió eurót fizetett az állam azoknak a külföldieknek, akik megvásároltak a letelepedést eredményező kötvényeket. 2020 végén még nyolc letelepedési kötvény-sorozat lejárata volt hátra, ezek névértéke összesen 961,8 millió euró. A papírok negyedévente járnak majd le, a legutolsó kötvényeket 2022 szeptemberének végén kell kifizetnie az államnak.
A kötvényeket ugyanis a közvetítő cégek diszkont árfolyamon kapták meg, 300 ezer eurós névértékű 2 százalékos kamatú kötvényhez például valamivel több mint 277 ezer euróért jutottak hozzá. A papírokat azonban az állampolgárságért folyamodóknak már a 300 ezer euró névértéken adták tovább, és még közvetítési jutalékot is felszámoltak nekik.
Vissza az ingatlanokhoz
A jövedelemszerzési tartózkodási engedélyeknél a legtöbb ügynök segít a cégalapításban, a bevándorlási papírok megszerzésében, de még az ingatlanvásárlásban és a cég későbbi működtetésében is. Sokan már az első kapcsolatfelvételnél bemutatják a megvásárolható lakásokat, üzlethelyiségeket. Olyanra is van példa, hogy már eleve van bérlő, máskor az Airbnb oldalán népszerű ingatlanokat kínálnak. Azt pedig szinte mindenhol kiemelik, hogy ennél olcsóbb megoldás nincs: a magyar ingatlanárak alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában, a társasági adó mindössze 9 százalék, valamint nincs külön ingatlanadó.
Mivel a magyar bevándorlási szabályozás lehetővé teszi, az ügylet teljes egészében legális, az, hogy valaki ingatlankiadásra alapítson céget, még ha az egész célja a tartózkodási engedély megszerzése, a szervező ügyvédi irodák, társaságok is valódi szolgáltatásért kérnek el pénzt. Azonban az állam és a vásárlók számára mégis vannak kockázatok.
Főleg kínaiak, thaiok és irániak vevők erre
Az OIRF adatai alapján évente 1000-1500 jövedelemszerzési célú tartózkodási engedélyre érkezik kérelem. Még 2016-ig a keresőtevékenység alatt sorolva közölték ezeket a statisztikákat, amelyben a munkavállalási kérelmek is szerepelnek, de azóta különválasztva is látszódnak az adatok: 2017-ben 1098 ilyen kérvényt nyújtottak be, 2018-ban 1431-et, 2019-ben 1563-at, míg tavaly 1229-et.
A Napi.hu kérdésére az OIRF közölte, hogy 2017-ben 161 darab, 2018-ban 172, 2019-ben 134, valamint 2020-ban 95 jövedelemszerzés célú tartózkodási engedély iránti kérelmet utasítottak el. A bevándorlási hatóság arról is tájékoztatott, hogy mely országok állampolgárai éltek ezzel a kérelemmel:
2018-ban 560 kínai, 97 iráni, 79 török, 74 orosz, 60 thaiföldi állampolgár, valamint 561 egyéb állampolgárságú kérelmező.
2019-ben 572 kínai, 107 iráni, 98 thaiföldi, 98 török, 79 orosz állampolgár, valamint 609 egyéb állampolgárságú kérelmező.
2020-ban pedig 283 kínai, 120 thaiföldi, 118 iráni, 82 török, 72 dél-koreai állampolgár, valamint 554 egyéb állampolgárságú kérelmező.
Az Opten adatai alapján ugyan szűrhető, hogy hány ingatlanhasznosításra szakosodott céget alapítottak külföldiek, de egyrészt itt sem jelenik meg minden társaság, amely csak magyarországi tevékenységre készült, másrészt sok olyan szereplő is van, aki valódi üzleti tevékenységre is hajt. Tehát az biztos, hogy ugyan sokan vannak, akik a tartózkodási engedélyért cserébe, ügynökökön keresztül törnek be erre a piacra, de vélhetően sok olyan személy is alapított céget, aki valóban Magyarországon akar aztán vállalkozóként keresőtevékenységet folytatni.
Vendégmunkásból is egyre több van
Magyarországon a koronavírus-járvány előtt gyorsan nőtt a külföldi vendégmunkások száma, amit a járvány megakasztott ugyan, ám idén újra sokan érkeztek. Az Orbán-kormány még 2017-ben, a munkaerőhiány orvoslására a hiányszakmákban megkönnyítette a szomszédos, unión kívüli országok (azaz Ukrajna és Szerbia) állampolgárai számára a magyarországi munkavállalást, azóta megötszöröződött a vendégmunkások száma, mostanra meghaladja a számuk a 100 ezret.
Az Eurostat adatai szerint Magyarország tavaly 54 835 engedélyt adott ki nem uniós országok állampolgárainak, ennek háromnegyedét tíz ország lakosainak. Közülük 20 744 ukrán kapott tartózkodási engedélyt (37,8 százalék), hatezret kínaiak (Hongkongot is beleértve, 10,9 százalék), bő háromezret vietnámiak (5,5 százalék) és két-kétezret szerbek, illetve dél-koreaiak (3,8-3,8 százalék).
Az emelkedő trend várhatóan folytatódik: szeptembertől lépett életbe az a kormányrendelet, amely szabályozott keretek között megkönnyíti a nem szomszédos országok állampolgárainak foglalkoztatását és tartózkodását. A hivatalos indoklás alapján azért, mert a járvány utáni gazdasági felpattanás miatt feszesebb lett a hazai munkaerőpiac.
Eltérő élethelyzetek miatt választják
A Napi.hu által megkeresett, a bevándorlási piacra rálátó források szerint a leggyakrabban Kínából, Oroszországból, Iránból és az Egyesült Arab Emírségekből próbálnak így tartózkodási engedélyt szerezni. Azonban volt, aki tudott egy belarusz modell nevén lévő üzletet, de türkmén vállalkozót is, aki vélhetően így jutott tartózkodási papírokhoz.
Teljesen eltérő élethelyzetek miatt jönnek az eltérő országokból. A kínaiaknál legtöbbször az utazás és vagyonuk kimentése a fő ok – mondta egy, a piacot ismerő személy.
A tehetősebb kínaiak korábban jellemzően készpénzben próbálták megszöktetni a jüanjaikat az országból. Nemrégen az ország leggazdagabbjai pontosan tudták, hogy hány kilogramm 1 millió jüan, vagy mennyit ér hongkongi dollárban kifejezve, ami a határon túli készpénzkivitel általános gyakorlatát tükrözi. A szigorú tőkekorlátozás évi 50 ezer dollárra korlátozza az állampolgárok külföldi valutaforgalmát, így az ország gazdagjai már régóta keresnek megoldást arra, hogy bőröndök nélkül vigyék ki a pénzt. A külföldi befektetéseknél lazább a szabályozás, de egy megfelelő kínai ügynök megoldja, hogy egy belföldi utalással azonos méretű összeget egy európai vagy amerikai számlára irányítsanak.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kínaiak előszeretettel indítanak valódi vállalkozásokat is: kisboltokat, gyorsbüféket, ruhaüzleteket. Viszont sokszor a befektetők ezekben nem dolgoznak aktívan, hanem csak utaznak Európán belül.
Az arabok számára inkább az utazgatás jelenti a motivációt: egy egyszerű befektetéssel - ami ráadásul pénzt is termel – megoldható, hogy az EU-n belül könnyen mozogjanak, más országokban kezdjenek üzletelni. “Tavaly a koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási korlátozások miatt ez kényelmes megoldás volt, akkor is, ha valaki rendelkezett már más uniós országban befektetésekkel” - tette hozzá egy forrásunk, aki szerint ugyan a vállalkozók máshol is kérhetnek tartózkodási engedélyt, de általában ez bonyolultabb, időigényesebb feladat.
A nyilatkozók olyan személyekről is tudtak, akiket azzal győztek meg a külföldi ügynökök, hogy a magyar hatóságok biztonsági átvilágítása nem olyan szigorú: jellemzően ez csak a Schengeni Információs Rendszer (Schengen Information System) megvizsgálásából, a nemzetközi körözési listák ellenőrzéséből áll. Hogy sikeresen átcsúszott-e valaki az átvilágításon, nem tudni, a Napi.hu-nak nyilatkozók között viszont volt olyan, aki arról tudott, hogy egy gyanús személy jelentkezését visszadobták, de olyanról is hallottak, hogy egy nyugati országban állítottak meg egy keresett személyt.
Sokakat csak lehúznak
Az sem ritka, hogy egyesek megvezetik az ügyfeleket: sok netes oldalon vagy személyesen az ügynökök úgy nyilatkoznak az ingatlancélú cégalapításról, mintha az egy hivatalos állami program lenne. Több ügyvéd is jelezte, hogy sokszor a már tartózkodási engedélyhez jutott személyek is meglepődnek, hogy milyen feltételek vannak. A legtöbben a túltartózkodásról nem tudnak, vagyis hogy csak korlátozott időre hagyhatják el Magyarországot, valamint hogy 3 évente meg kell újítani az engedélyeket.
Ráadásul sokszor duplán "lehúzzák" a külföldieket: egyrészt megfizetik a bevándorlási ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatási díjat, majd a cégük tényleges működéséhez szükséges könyvelési, asszisztensi szolgáltatást is kapnak. Forrásaink szerint ugyanis ez jellemzően jóval drágább, mintha a külföldiek keresnének egy szolgáltatót és nem bíznák magukat az ügynökök tanácsaira.
Pénzmozgás sem kell jövőre
Jövőre viszont a jövedelemszerzési célú tartózkodási engedélyre se lesz szükség a magyarországi tevékenységhez: 2021. július végén kormányhatározat született ugyanis arról, hogy az ország támogatja a digitális nomádok magyarországi beutazását és tartózkodását.
A Fehér kártyának nevezett engedélyt azok a harmadik országbeli személyek szerezhetik meg, akik más országban foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állnak, vagy igazolt nyereséggel rendelkező külföldi vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek és a munkájukat, illetve vállalkozásuk irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzik.
Így lényegében 2022. január 1-jétől a távmunka igazolása elegendő lehet a magyarországi ideiglenes tartózkodáshoz. Az engedély két évre szólhat, amely további két évvel meghosszabbítható.
Ez még úgyis csábító lehet sok harmadik országbeliek számára, hogy a Fehér kártya nem könnyíti meg a letelepedést: a jogszabály szerint az így szerzett tartózkodási idő nem számít bele a tartósabb bevándorlás feltételéül szabott időbe. Viszont az unión belüli utazásra ez is alkalmas lehet.
E kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a magyarországi megélhetést kell igazolni, ami akkor biztosított, ha a harmadik országbeli állampolgár havi jogszerű jövedelme a beutazást megelőző legalább 6 hónapban a 2000 euró összeget eléri vagy meghaladja. Ezzel a jövedelemmel a magyarországi tartózkodás ideje alatt mindvégig rendelkeznie kell az érintettnek.
(Szabó Dániel, napi.hu)
