A hajléktalan is ember, nem köztisztasági probléma
Drámai hangvételű felhívást tett közzé a napokban A Város Mindenkié csoport (AVM). A hajléktalan emberek érdekvédelmi közössége jelzése szerint az elmúlt hónapokban jelentősen megszaporodott a magyar médiumokban megjelenő, a hajléktalanság kérdését nem egy esetben kegyetlen, dehumanizáló és uszító stílusban tárgyaló híradások aránya.
Ez azért bántó és méltatlan, mert a hajléktalanságban élő emberek ugyanúgy a magyar állam polgárai, mint azok, akik rendelkeznek megfelelő lakhatással. A híresztelésekkel és sugalmazásokkal ellentétben ők is jelentős számban munkavállalók, akik a saját megélhetésükért és a magyar társadalom gyarapodásáért dolgoznak, mindenekelőtt pedig emberek, akiket a miniszterelnökhöz, a pápához és mindenki máshoz hasonlóan megillet az emberhez méltó képi és szöveges ábrázolás.
Az AVM úgy látja, a hajléktalan embereket egy reálpolitikai harc eszközeként kezelik bizonyos újságok és televíziók. Kicsit konkretizálva az előbbieket: Példátlanul pusztítónak tartjuk azt a gyakorlatot, amely minden (sajtó)etikai minimumról megfeledkezve köztisztasági kérdésként kezeli, hogy emberek az utcán kényszerülnek élni.
Véleményük szerint a magyar történelem legsötétebb időszakait idézi, amikor a saját nevét sem vállaló újságíró nyíltan uszító jelleggel térképbe rendezi azokat a helyeket, ahol hajléktalan emberek élnek vagy gyakran tartózkodnak. (A szervezet a Metropol.hu-n megjelent cikkre utal.) Az őket kétségbeejtő fizikai állapotban ábrázoló fotók közlése azért megalázó és méltatlan, mert nem vesz arról tudomást, hogy azok a higiéniai viszonyok, amelyek a társadalom nagyobb részének adottak, az utcán élő emberek számára sok esetben nem elérhetők. Ezek az ábrázolások nem a szociális problémát közvetítik, hanem a fotókon szereplő személyeket azonosítják a hajléktalansággal.
A hajléktalanság nem kizárólag a hajléktalan emberek, hanem a komplett társadalom közös problémája
Erről azonban sokan nem vesznek tudomást. A szociális ellátó szakma és a közigazgatás szereplői között régről eredő vita tárgya, hogy az utcákon, köztereken élő emberek problémáját inkább szociális, szociálpolitikai vagy hangsúlyosan rendészeti kérdésként kezeljék.
A többségi társadalom és a hajléktalan emberek közti viszonyban a Fővárosi Önkormányzat előző vezetése határozottan állást foglalt, amikor 2013-ban lajstromba szedte azokat a helyszíneket, ahol kriminalizálta az életvitelszerű köztéri tartózkodást. A legfeljebb tüneti kezelésre alkalmas jogszabály arra ugyan nem volt alkalmas, hogy érdemben csökkentse az utcán élők számát, arra azonban igen, hogy az AVM által is kifogásolt módon növelje a hajléktalanokkal szembeni ellenérzéseket.
Gyűlöletkeltés nem merült fel
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz két lakossági bejelentés érkezett eddig, mindkét bejelentő a Híradó.hu internetes sajtótermék Káosz, szenny, dugók – Küldjön fotót a lepusztuló Budapestről! és az Ellepték a drogosok és a hajléktalanok a buszmegállókat – Küldjön Ön is fotót a lepusztuló Budapestről! című szeptemberi cikkeit kifogásolta, közölte kérdésünkre az NMHH. A hatóság ellenőrzése nem állapított meg jogsértést, ezért a Médiatanács nem indított eljárást a médiatartalom-szolgáltatóval szemben. Ezt azzal indokolták, hogy az írások a fővárosi közterületeken tapasztalható állapotokat mutatták be, amelyekkel kapcsolatban gyűlöletkeltés és kirekesztés nem merült fel, a megjelent fotók illusztrációként szolgáltak, az ott látható személyek nem voltak azonosíthatók.
A Város Mindenkié csoport most egy olyan dokumentumot juttatott el a szerkesztőségekhez, amely a civil szervezet hajléktalanságban élő tagjainak személyes tapasztalatait és az ebből következő tartalomgyártási tanácsokat tartalmaz. A mellékelt anyagban több (szerzői név nélkül megjelentetett) írás szalagcímét is idézik:
„Meztelen, részeg koldusok és drogosok lepték el a Nyugati teret”
„Elképesztő állapotok uralkodnak a Kőbányai út 22. számú épületében, mióta Karácsony Gergely és Pikó András beköltöztette a hajléktalanokat”
„Videó: szemérmetlenül viselkedik fényes nappal egy hajléktalan a Deákon”
(Az első két cikk az Origo, a harmadik a Híradó.hu felületén jelent meg.)
Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásokkal az a legnagyobb bajuk, hogy A MÉDIA – A KÖZBESZÉDET KÖVETVE – FŐNÉVKÉNT HASZNÁLJA A HAJLÉKTALAN SZÓT, EZZEL TULAJDONKÉPPEN AZONOSÍTVA ŐKET AZZAL AZ AKTUÁLIS ÁLLAPOTUKKAL, AMELYTŐL MIELŐBB SZABADULNI SZERETNÉNEK.
Azt is nehezményezik, hogy a hajléktalanságot gyakran a köztéri élettel és a koldulással azonosítják, noha a hajléktalan emberek közül csak minden tizediknek van kéregetésből származó jövedelme. A hajléktalanság nem köztisztasági, hanem társadalmi probléma, ennek érzékeltetését kérik a médiától.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ország egyik legnagyobb karitatív szervezete, a hajléktalanellátásnak is megkerülhetetlen szereplője. Az AVM felhívásáról azt mondták az Indexnek, náluk alapelv, hogy nem bocsátkoznak nyilvános vitákba, nem üzengetnek nyilvános felületeken, nem mondanak véleményt mások tevékenységéről.
"Nyilvános szerepléseink alkalmával elsősorban a saját tevékenységünkről adunk felvilágosítást, ezt az irányt a szervezet alapító elnöke, Kozma Imre atya határozta meg évtizedekkel ezelőtt, azóta tartjuk magunkat ehhez, még akkor is, ha közben számos megjelenési lehetőségről le kell mondanunk."
Azt azonban hozzátették, a hajléktalan emberekért végzett munkájuk teljes egészét áthatja az emberi méltóság tisztelete, ami nem kampány, hanem a mindennapos szolgálat minden elemében megjelenő szemlélet. A méltóságát, emberi tartását visszanyerő hajléktalan emberek pedig egyre kevésbé lesznek észrevehetők, egyre kevésbé vetetik észre magukat.
(index.hu)
