Megint emelkedik a nyugdíjkorhatár, itt van minden információ

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2021. október 22. péntek

2022. január 1-én ismét jön a nyugdíjkorhatár emelés, így az már 65 év lesz az 1957-ben születetteknél. Mutatjuk, mikor és milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni, milyen kedvezményes nyugdíjkorhatárral számolhatunk, mi várható a jövőben...

A nyugdíjkorhatár meglehetősen gyors ütemben emelkedik, az elmúlt évtizedben pedig számos korábbi kedvezmény is megszűnt.

Mi az öregségi nyugdíj?
Az öregségi nyugdíj az az összeg, amit idős korunkban az államtól kapunk a munkával töltött éveink után.

Mi az öregségi nyugdíjkorhatár?
Az öregségi nyugdíjkorhatár az az életkor, melynek elérésétől az öregségi teljes- vagy résznyugdíj megállapítható.
Öregségi nyugdíjra akkor vagyunk jogosultak, ha a jogszabályban meghatározott életkort betöltöttük és rendelkezünk megfelelő szolgálati idővel. Ez utóbbi a munkával töltött évek száma, vagyis amikor biztosítottak voltunk, megfizettük az előírt mértékű nyugdíjjárulékot.

Ki jogosult a teljes öregségi nyugdíjra?
A teljes öregségi nyugdíjra az jogosult tehát, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Ki jogosult öregségi résznyugdíjra?
Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?
Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült. Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Miért szükséges a nyugdíjkorhatár emelés?
A 2014 óta zajló fokozatos korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre sávosan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele:
    január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév;
    1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;
    1953-ban született, a betöltött 63. életév;
    1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;
    1955-ben született, a betöltött 64. életév;
    1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;
    1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
A nyugdíj az éppen aktív munkavállalók járulékaiból kerül finanszírozásra, így amíg elegendő aktív korú van, addig a befizetések eltartják az idős embereket. Ezzel szemben, ha fogy az aktív korúak száma, esetleg sokan inkább külföldön vállalnak munkát, akkor a rendszer fenntarthatatlanná válik.
Magyarországon a nyugdíjasok aránya évről évre nagyobb lesz, míg a munkaképes fiatalok száma jóval kevesebb, ezért az állam a nyugdíjkorhatár növelésével reagál az elöregedő társadalom jelentette gazdasági kihívásokra.
A nyugdíjkorhatár emelése 2022-ig lezárul, hiszen az 2022. január 1-től 65 évre emelkedik az 1957-ben vagy később születettek részére. Az idei év második félévében így nem lesz nyugdíjmegállapítás a korhatár aktuális betöltése alapján, éppen úgy, ahogyan 2020 első félévében sem volt.

Férfiak nyugdíjkorhatára
A férfiak nyugdíjkorhatára 65 év. Többször is felmerült a férfiak korkedvezményes nyugdíjazásának lehetősége, de a nyugdíjkassza hosszú távú fenntarthatósága érdekében annak ellenére is lekerült az asztalról, hogy a férfiak átlagosan várható élettartama alacsonyabb, mint a nőké.

Nők nyugdíjkorhatára
A nők nyugdíjkorhatára szintén 65 év, azonban a nők esetében öregségi nyugdíj kiszámítása már 40 év szolgálati idő után is megtörténhet, függetlenül attól, hogy hány évesek. Ebbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, munkával kell megszerezniük.

Egyéb korkedvezmények
A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korábban korkedvezményben részesültek, azonban ez a lehetőség 2014. december 31-ével megszűnt. Korábban a hivatásos szolgálatot teljesítők számára – katonák, rendőrök, tűzoltók – is eltörölték a korai nyugdíjazás lehetőségét, így rájuk is a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozik.
A korábban megszerzett korkedvezmény érvényesíthető azokban a munkakörökben, amelyeket a nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet ma már hatályát vesztett melléklete sorol fel, így például a bányászok esetében. Azt azonban fontos tudnunk, hogy ezzel csak korhatár előtti ellátást lehet igényelni, vagyis csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat jelent.

Munkavállalás nyugdíj mellett
2020. július 1-től a nyugdíj mellett dolgozók mentesültek a járulékfizetési kötelezettség alól. A nettó bér így jelentősen megnőtt, viszont az már nem vehető figyelembe az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során, hiszen a jövedelem járulékmentessé vált.  Azok a munkáltatók tehát, akik nyugdíjasokat alkalmaznak, mentesülnek mind a szociális hozzájárulási adó, mind pedig a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

Kötelező nyugdíjba vonulni?
Amennyiben valaki nagyon szereti a munkáját és hiányozna a mindennapjaiból, vagy sokkal jobban jár anyagilag, akkor nem kötelező nyugdíjba vonulni, és nincs olyan végső öregségi nyugdíjkorhatár sem, amikortól a törvény tiltaná a munkavállalást.

Hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztár tag öregségi nyugdíja?
Ha az igénylő a magán-nyugdíjpénztári tag az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal.
Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell.

Meddig fenntartható a nyugdíjrendszer?
A Magyar Nemzeti Bank 2016-os tanulmánya alapján még 20 évig tekinthető megoldottnak a nyugdíjak finanszírozása, a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése azonban új helyzetet teremthet.
(portfolio.hu)

You have no rights to post comments