Minden ötödik európai madárfajt a kihalás fenyeget

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2021. október 15. péntek

Frissítették a veszélyeztetett fajokat összegző vörös listát, melynek összeállításán több ezer szakértő és önkéntes dolgozik, és az derült ki, hogy több madárfaj is komoly bajban van: a sarlósfecskét, a sárszalonkát és a vetési varjút is a kihalás fenyegeti.

A BirdLife International elemzése során 544 őshonos madárfaj sorsát vizsgálják a kontinensen. A legutóbbi, 2015-ös elemzésük óta három faj el is tűnt Európából: a talpastyúk, a rozsdástorkú guvatfürj és a fenyősármány.
A Guardian beszámolója szerint a kontinens madárfajainak 30 százalékánál figyelték meg a populációk csökkenését. Európában a fajok 13 százalékát fenyegeti a kihalás, míg 6 százalékuk közel áll a fenyegetettségi szinthez. Anna Staneva, a BirdLife európai vezetője elmondta a lapnak, hogy az eredmények riasztóak, de nem lepték meg őket.
A vörös listát ugyanis 1994-ben, 2004-ben és 2015-ben is frissítették, és világosan látszott a korábbi felmérésekből is, hogy a madárfajok populációja meredeken zsugorodik. A kutatások során több millió megfigyelést használnak fel. Korábban már az EU 2013 és 2018 közötti belső felmérése is arra jutott, hogy csak a madárfajok negyede van jó természetvédelmi helyzetben. Többek között az élőhelyek elvesztése, az ipari mezőgazdaság terjeszkedése, az erőforrások túlhasználása, a szennyezés, a nem megfelelő erdőgazdálkodás felelős a visszaesését, és ehhez jön még a klímaváltozás minden következménye.
Staneva szerint olyan rendszerszintű fenyegetésekről van szó, melyek nagyban kapcsolódnak ahhoz, ahogy az emberi társadalmaink működnek, és ahogy használjuk az erőforrásokat. Szerinte ez az eredmény egy világos jelzése annak, hogy valamit nagyon nem jól csinálunk, és változtatni kéne ezen. Beszélt arról is, hogy ugyan egyesével, személyesen is tehetünk a változásért a mindennapjaink során, de a leghatékonyabb az lehet, ha a politikusoktól követeljük, hogy cselekedjenek.
Egy madárfaj akkor kerül a közel fenyegetett kategóriába, ha három generációnyi idő alatt 25 százalékot csökken a populációja. Ha több mint 30 százalékot, akkor fenyegetett lesz. Regionális szinten akkor számít egy faj kihaltnak, ha több mint öt éven át egyetlen alkalommal sem észlelik. Időnként előfordulhat, hogy egy kihaltnak nyilvánított faj visszatérjen, ez történt most a sztyeppi lile és a sivatagi poszátával.
Stanevát az lepte meg igazán a mostani jelentésben, hogy gyakori madárfajok, például a vetési varjak és a sárszalonkák is nagyobb bajba vannak, mint amit 2015-ben lehetett látni. Akadtak azért jó hírek is: a tervezett, hatékony természetvédelmi munkának köszönhetően a bölömbikák, az Azori-szigeteki süvöltők és a fakó keselyűk helyzete is javult öt évhez képest. És van pár faj, ami a melegedő klíma miatt járt jól: a nagy goda az izlandi melegebb hőmérséklet miatt lehet nagyobb biztonságban, míg a gyurgyalag ma már jóval északibb területeken is felbukkanhat, szintén vélhetően a melegebb hőmérsékletek miatt.
(444.hu)

You have no rights to post comments