Erdőtüzek és a szervezett bűnözés

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2021. október 06. szerda

Hetekkel ezelőtt megint felmerült Olaszországban, hogy a szervezett bűnözés keze is benne lehet a pusztító erdőtüzekben, az egész mögött pedig most sem más áll, mint a pénz. Sok jel utal arra már régóta, hogy a pusztító erdőtüzeknek több esetben nem csak a súlyos problémákat okozó globális felmelegedés az oka, sőt: egyeseknek egyszerűen jó üzlet erdőt égetni.

A hatalmas erdőtüzekkel küzdő tűzoltó helikopter éppen a Volturno folyó felett repült Olaszország déli részén, amikor 18 lövést adtak le rá. A víztartályát érték a lövedékek. Még ugyanazon a napon a közeli Irpinia településnél egy tűzoltósági kommunikációra használt rádiótorony kábeleit tépték ki valakik.
2007-ben történt mindez, amikor is Olaszország déli részén 80 ezer hektárnyi erdő égett le. Volt olyan nap, hogy 197 új tűzesetet jeleztek a hatóságoknak.
Ilyen előzmények után mindenki biztosra kezdte venni, hogy a maffia állt a tüzek hátterében, egész egyszerűen felgyújtják az erdőket, hogy aztán építkezzenek rajta. Bár 2000-ben született egy törvény, hogy leégett területet 15 évig nem lehet eladni, a tüzek hiányos nyilvántartása miatt ez sokkal inkább elvi jellegű szabályozás volt, mintsem gyakorlati.
Még mindig 2007-ben járunk, csak már Görögországban, ahol szintén pusztító erdőtüzek tomboltak abban az évben (is). 270 ezer ezer hektár erdő égett le, 84 ember halálát okozva. Az ENSZ egyik erdőtűzjelentése szerint a tüzek 95 százaléka „emberre visszavezethető okok miatt” indult el. A jelentés óvatosan fogalmaz, az áll benne, hogy „egyre többen gondolják azt”, hogy a tüzeket olyanok okozzák szándékosan Görögországban, akik az országos erdő- és földkataszter hiányát kihasználva így akarnak ingatlanfejlesztési területekre szert tenni.
A gyújtogatási kedvet fokozhatja az is, hogy választások előtt előszeretettel adnak amnesztiát az ilyen szürkezónás építkezésekre a görög politikusok, illetve ha minden kötél szakad, akkor nem nehéz megvesztegetni az illetékes görög földhivatalnokokat, hogy ne legyen probléma a tűz utáni illegális építkezésekkel, gyűjtötte össze az okokat az Európai Parlament egy dokumentuma.
Akkoriban a görög miniszterelnök, Kosztasz Karamanlisz is azt nyilatkozta, hogy nem lehet véletlen ennyi tűz, és hogy meg fogják találni a gyújtogatókat, sőt, még azt is fontolgatták, hogy terrorcselekményként kezelik a gyújtogatásokat.
Ha pedig nem építkezési spekuláció van a háttérben, akkor a marhalegeltetés is könnyen lehet a bűnös, kétféleképpen is. A farmerek folyamatosan igyekeznek legelőterülethez jutni, csak amikor különösebb tervezés és tudományos szakértelem nélkül kezdenek gyújtogatni, akkor egyszerűen elszabadul a tűz, és nem tudják kontrollálni a terjedését. Ez inkább Görögországra volt jellemző, míg Olaszországban a legelők úgy jöttek a képbe, hogy a maffia állami földeket adott bérbe farmereknek legeltetésre, és évi hárommilliárd eurós támogatást húztak be minderre a farmerek helyett egy korrupt hálózaton keresztül. 2013-ban azonban az olasz kormány lecsapott a maffiára és erre a módszerre, és megszüntette ezt a gyakorlatot. A maffia akkor kezdte megtorlásként felgyújtani a területeket, majd újrafásítóként, illetve területfejlesztőként jelent meg újra.

Visszatérő felvetés
A bosszúból gyújtogatás ezután is maradt a repertoárjukban: 2016-ban megint a nemzetközi lapok címoldalára került a téma, "A maffia macskák farkához köt benzines égő rongyot, hogy felgyújtsák a szicíliai erdőket" – harsogták a címek az erdei térfigyelő kamerákra hivatkozva.
Akkor 48 óra alatt 800 különböző helyen csaptak fel a lángok, 5600 hektárt leégetve. Több teória is volt arra, hogy miért csinálja ezt a szervezett bűnözés. A „szokásos” ingatlanfejlesztési szál megmaradt, vagyis hogy egyszerűen házakat építenek az így megtisztított földekre. De felvetődött az is, hogy az újraerdősítésben utazik a maffia és zsebeli be az erre szóló pénzeket.
A harmadik forgatókönyv szerint a maffia beépült a nemzetközi összehasonlításban is irdatlan méretű, 23 ezer embert foglalkoztató, nagy pénzeket mozgató szicíliai erdészeti ágazatba, átvette az ellenőrzést a fakitermelési szerződések, biomassza-erőművek felett, és így üzent a kormánynak, hogy nem kéne beleszólni ebbe, például nem kéne végrehajtani az akkor tervezett leépítéseket a területen. A 23 ezer embert érdemes a kanadai adattal összehasonlítani: ott az egész országnak van 4200 állami erdésze. És persze a gyújtogatás általánosságban is üzenet volt az államnak: az erdőket mi kontrolláljuk.
A utóbbit vélte kiváltó oknak egy nyilatkozatában Rosario Crocetta szicíliai kormányzó is, hangsúlyozva, hogy az erdőtüzek által sújtott Nebrodi Park elnökét már többször is meg akarták ölni.

Nem csak Európában ismerős
2019-ben a rekordméretű amazóniai erdőtüzeket illetően indult el a vita, hogy mennyire okolható a jelenségért a globális felmelegedés, az egyre szárazabb, melegebb nyarak, és mennyire van benne a dologban az ember keze, mármint konkrétan, szándékos gyújtogatásokkal.
Aztán nagyjából arra jutottak, hogy miközben létező probléma a szárazság, amely után egy villámcsapás könnyen gyújt fel bármit, és létezik az emberi nemtörődömség, eldobott csikkek és a többi, azért valójában arrafelé is jó eséllyel az ember gyújtogat, szándékosan.
Ahogy az európai mediterrán térségben, itt is állattenyésztők vagy épp növénytermelők gyújtanak fel területeket, hogy hasznosítani tudják azokat: erdőből legelővé alakítsák, vagy növényeket termesszenek, amiből aztán a multik húznak hasznot. És ha szárazság van, vagy jön egy nagyobb, váratlan szél, akkor ez kicsúszik a kontrolljuk alól, a sok ezer apró tűz továbbterjed, és lesz belőlük óriási baj. Mexikóban ugyanez: területet szereznek legeltetésre.
Indiában is évről évre visszatérő probléma a gyújtogatás: van, hogy a földekre pályáznak a fejlesztők, és ehhez segítséget kapnak a csak néhány méterig leégett, onnan felfelé viszont tökéletes állapotú fát jó áron eladó helyiektől, de előfordul, hogy az új vegetáció fejlődését meggátoló, földet borító száraz tűleveleket gyújtják fel, amiből aztán erdőtűz lesz.
Nem túl gyakran, de az is lehet a tűz oka, hogy falusi gyerekek gyújtogatnak, mert a hőség a fákat több gyanta termelésére ösztönzi, amit viszont el tudnak adni a piacon. Másutt marihuánatermesztők és illegális szeszfőzők égettek fel erdőket, hogy távol tartsák a terményt letaposó elefántokat.

Ördögi kör
Ahogy az évek telnek, a helyzet minden évben változik egy kicsit, két dolog állandó: az erdőtűz és a maffia. Az erdő- és bozóttüzek négyötöde a maffia befolyási övezetének számító területeken indult ki, ezért a Politico szerint nem meglepő, hogy a helyiek idén nyáron is kezdettől a szervezett bűnözés szerepét gyanították. „Mennyi piromániás ember lehet?” – tette fel a kérdést augusztus közepén Enrico Fontana, a bűnözői csoportok környezetkárosító akcióit gyűjtő civil szervezet, a Legambiente egyik vezetője. Arra akkor nem tudott választ adni, mi lehet a maffia motivációja.
Azonban a szervezett bűnözést kutató OCCRP friss jelentése szerint most éppen azért gyújtogathattak Olaszországban, mert ismét óriási pénzek vannak benne: az EU pandémia utáni újjáépítési alapjából 209 millárd euró (kb. 73 ezermilliárd forint) jut „zöldítésre”, és a várakozások szerint ebből jut majd bőven az újraerdősítési projektekre is.
De ennek a zöldítési projektnek része a napelemek telepítése is, ami szintén jó üzlet, csak éppen földek kellenek hozzá. A farmerek azonban nem feltétlen akarják eladni a földjeiket a projektekre rástartoló „üzletembereknek”, a visszautasításra pedig általában gyorsan érkezik a válasz: „valahogyan” leég a kiszemelt terület.
Azt minden elemző és kutató hangsúlyozza, hogy a szándékos gyújtogatás elharapózása nem jelenti azt, hogy a klímaváltozást ki lehet szedni az egyenletből, sőt, legalább annyira súlyos faktora a problémának. Szerte a világon elősegítik a brutális tüzeket az egyre szárazabb, egyre forróbb évszakok, az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás, beleértve például a tüzeket tovaterjesztő nagy szeleket, a Földközi-tenger térségének különleges földrajzi helyzete (három, forrósodó kontinens vesz körül egy tengert) és az, hogy az ember tüzek nélkül is letarolja a környezetét a szemeteléssel, a beépítésekkel. Emellett létezik a nem szándékos gyújtogatás és a villám vagy például a napsugarakat egy helyre fókuszáló üvegszilánk miatti tűz is.
A kör mindenesetre ördögi: a tüzek elpusztítják a törékeny ökoszisztémákat, a biodiverzitást, nemcsak növényeket, hanem rovarokat, hüllőket, más kisállatokat is megölnek, hozzájárulnak a talajerózióhoz, növényzet híján gyengül a terület esővízelnyelési képessége, ami gyorsítja a talaj száradását. A tüzek pedig szén-dioxidot bocsátanak ki, hozzájárulva az üvegházhatáshoz.
(Rovó Attila, telex.hu)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés