Vatikán és az olasz LMBTQ-törvény
A Vatikán elismerte, hogy külügyminisztere, Paul Richard Gallagher érsek a múlt héten egy vatikáni rendezvényen valóban átadta az olasz nagykövetnek a levelet, amelyben a fenntartásaikat fogalmazták meg. Szerintük ugyanis a jogszabály eredeti célja helyett – hogy megvédje az erőszaktól és a diszkriminációtól az LMBTQ embereket – valójában a Szentszék garantált jogait sérti, és veszélynek teszi ki az egyház olyan fő tanításait, mint például a női papság tilalmát, vagy azt, hogy házasság csak férfi és nő között lehetséges. A törvénytervezet értelmében ugyanis ezek is diszkriminációnak minősülhetnek, vagyis büntethetővé válnának.
Olaszország és a pápaság 1929-ben egyezett meg a Vatikán szuverén állammá válásáról, ez az úgynevezett lateráni egyezmény, ebben rögzítették a Vatikánnak adott garanciákat, privilégiumokat is. A szerződést eredetileg Benito Mussolini és Pietro Gasparri bíboros írta alá, aztán az 1950-es években kikerült belőle, hogy a római katolikus államvallás Olaszországban, illetve 1984-ben frissítettek rajta még egyszer. Ekkor vesztette el Róma a „szent város” titulusát, ami addig lehetővé tette a Vatikánnak, hogy szembe szálljon például a sztriptízklubok, szexshopok nyitásával.
Példátlan tett. Ez nem egy szentbeszéd, ez egy diplomáciai-politikai cselekedet – mondta a New York Timesnak Alberto Melloni római egyháztörténész arra, hogy a Vatikán nem szokott ilyen direkt módon belefolyni az olasz politikába. Véleménye ugyan van a klérusnak és a Szentszéknek, amit ki is szokott nyilvánítani, de a Vatikán közvetlenül még nem szólt bele az olasz törvényalkotásba.
A római ügy illeszkedik az Egyesült Államokban a múlt héten történtekhez. Az amerikai püspökök egyértelmű többsége (168:55 arányban) megszavazta, hogy megtagadható legyen azoknak a politikusoknak az oltáriszentségben való részesítése (azaz nem áldozhatnak), akik nyíltan támogatják az abortuszt. A döntés vonatkozik Joe Bidenre is, aki a második római katolikus elnök John F. Kennedy után, és támogatja az abortuszt.
Az olaszországi törvénymódosítást azonban máshogy ítélik meg a törpeállamban. A levélben állítólag a Szentszék a lateráni egyezmény azon cikkére hivatkozik, amely egyértelműen garantálja az egyház vallásszabadságát a hitgyakorlásban és -oktatásban. A benyújtott törvénymódosítás szerintük sérti ezeket a jogaikat, akár arról van szó, hogy a házasság csak férfi és nő között köttethet meg, akár arról, hogy csak férfiak lehetnek papok, vagy hogy egyházi iskolákban nem akarnak genderelméletet tanítani.
Az olasz parlament alsóháza november 4-én már elfogadta a diszkriminációs törvény módosítását, amely eddig csak a faji, a nemzetiségi és a vallási okokból eredő kirekesztést ítélte el. Az ilyen okból elkövetett erőszak vagy arra való felbujtás akár négy év börtönt is eredményezhet. A jogszabály létrehozna egy nemzeti emléknapot, amelyen az LMBTQ-ellenes erőszak veszélyeire hívnák fel a figyelmet. A katolikusok attól is tartanak, hogy feljelentenék őket, ha az iskoláikban nem emlékeznének meg erről a napról.
Az olasz külügyi államtitkár, Benedetto Della Vedova úgy fogalmazott a Washington Postnak, hogy a levél komoly beavatkozás a Vatikán részéről, amilyet eddig még olyan kérdésekben sem tettek meg, mint az abortusz vagy a válás.
A Vatikán ugyan szokott leveleket küldeni Olaszországnak bizonyos ügyekben, de általában egy-egy törvény elfogadása után, nem pedig a törvényalkotás szakaszában. Ezúttal a Szentszék úgy érezte, a szokásosnál korábban kell cselekednie.
Mario Draghi olasz miniszterelnök kedden mindössze annyit tudott mondani az esetről, hogy ez egy fontos kérdés, de bővebben nem nyilatkozott. Alessandro Zan, a törvénymódosítás kezdeményezője bőbeszédűbb volt. Szerinte senki sem avatkozhat bele a szuverén parlament munkájába, és hogy a tervezetben biztosított védelem nem nagyobb, mint az EU más országaiban, sőt inkább ez az elfogadott norma. A Rainbow Europe nevű szövetség szerint Olaszország az egyik leggyengébb védelmet nyújtja jelenleg az LMBTQ embereknek.
Zan ugyanakkor arról is beszélt, hogy az egyháznak nem kellene fenyegetettnek éreznie magát, a törvény szerint minden vélemény védett egészen addig, míg az nem jelent „diszkriminatív vagy erőszakos cselekedetekre irányuló konkrét veszélyt”.
(24.hu)
