Magyarországon a legalacsonyabb a hírekbe vetett bizalom a régióban
A koronavírus-járvány miatt megnőtt az emberek igénye a megbízható hírekre, ugyanakkor a kiadók komoly gazdasági nyomás alatt állnak – ez a fő megállapítása az oxfordi egyetemen működő Reuters Intézet által végzett médiatrend-kutatásnak.
A Reuters Intézet tizedszerre készítette el a Digital News Report című éves jelentését, amely 46 ország 92 000 lakosának felmérésén alapulva vizsgálta a médiatrendeket. A vizsgálat szerint a kijárási korlátozások miatt a nyomtatott sajtó helyzete különösen nehézzé vált, és egyre több sajtótermék fordult a digitális előfizetések felé, inkább kevesebb, mint több sikerrel.
A hírekbe vetett általános bizalom átlagosan hat százalékponttal nőtt a világjárvány alatt, a teljes minta közel fele (44 százalék) állította azt, hogy a legtöbbször megbízik a hírekben. Továbbra is Finnországban a legmagasabb (65 százalék) a hírekbe vetett bizalom, míg az Egyesült Államokban a legalacsonyabb (29 százalék), ami a megosztó elnökválasztást és George Floyd meggyilkolásának utóhatásait figyelembe véve nem meglepő.
Az álhírek miatti aggodalom ugyanakkor tovább nőtt az emberekben, a válaszadók a koronavírussal kapcsolatban találkoztak a legtöbb álhírrel, 29 százalékuk ezen a téren a politikusok ténykedését tartotta a legaggasztóbbnak. A legtöbben a Facebookot jelölték meg első számú álhír-forrásként. Brazíliában, Mexikóban és Malajziában az üzenetküldő applikációk miatt aggódtak leginkább a válaszadók.
Globálisan az emberek többsége még mindig az elfogulatlan és tényszerű hírforrásokat kedveli. A jelentés szerint a Z generáció alig fogyaszt híreket hagyományos forrásokból, viszont a TikTok szerepe a hírterjesztésben megnőtt. A „régimódi” közösségi médiában, azaz a Facebookon és a Twitteren az újságírók, illetve a hagyományos médiaforrások uralják inkább a híreket, a Snapchaten, a TikTokon vagy az Instagramon a felhasználók inkább az influenszerek véleményét követik.
Magyarországon alacsony a hírekbe vetett bizalom
Ahogy a világon máshol is, a járvány elején Magyarországon is megugrott sok sajtótermék olvasottsága/nézettsége az emberek információéhsége miatt, a reklámköltések viszont 38 százalékkal visszaestek az egy évvel korábbihoz képest, így a nagyobb elérés nem jelentett nagyobb bevételt a médiumoknak.
Az elemzés szerint a kormányközeli sajtó jelentős forrásokhoz jutott az állami reklámköltéseken keresztül. Bognár szerint a legfontosabb esemény a magyar médiaszíntéren tavaly az Index tulajdonos- és szerkesztőségváltása volt. Az Index elérésén nem látszik jelentős változás, a márkába vetett bizalom jelentősen csökkent, és még a volt indexesek által alapított Telex bizalmi értéke is megelőzi a felmérés szerint.
A legmegbízhatóbb hírforrásnak a válaszadók továbbra is a HVG-t és az RTL-Klubot tartják, a közmédia bizalmi indexe alacsony. A magyar válaszadók többsége a mobiltelefonján olvassa a híreket, de csak 14 százalékuk fizet valamilyen online hírszolgáltatónak.
„Nemcsak a nemzetközi szervezetek látják problémásnak a média helyzetét Magyarországon. A magyarok válaszaiból is az derül ki, hogy a hírekbe vetett bizalom hazánkban nemzetközi összehasonlításban is alacsony, 30 százalék. Ezzel szemben a listavezető Finnországban 65 százalék bízik a hírekben. A régióban is sereghajtók vagyunk Szlovákiával együtt.”
(telex.hu)
