Böjte Csaba Isten türelméről
"Isten egyik nagy-nagy tulajdonsága a végtelen türelem, amivel engem, téged, mindannyiunkat elvisel. Sokszor elgondolkozom azon, hogy ha én fentről nézném azt a sok emberi önzőséget, amely a háborús övezetekben meg itt-ott van, hát…
De Isten bízik bennünk! Hiszi, hogy kinőjük ezeket a gyermekbetegségeket. Milyen jó lenne megtanulnunk ezt a végtelen türelmet, amely a bizalomból fakad! A Mennyei Atya nem teremt selejtet, tudja ezt Jézus Krisztus, és ezért a kereszten is az emberekben bízva, bocsánatot kér számunkra.
Milyen jó dolog Isten gyermekének lenni, ilyen Istenhez tartozni, ilyen Istennek a kezét fogni!
Azért is olyan fontos nekünk, embereknek, hogy megismerjük Istent, mert végül is az Ő képére és hasonlatosságára kellene nekünk átalakulnunk. Minél többet értünk meg és látunk az Ő vonásaiból, annál könnyebb megélni saját életünket. Erre biztatlak most.
Kicsit maradj csendben, ha van rá módod, menj ki a természetbe, próbálj örvendeni annak, aki, ami körülötted van!
Tölts magadnak egy pohár vizet, s gondolj arra, hogy az a földből jön – Isten ajándéka. Abból a sáros földből, amelyből mi is vétettünk. Igyál, olts a szomjadat. Gondolj arra, hogy milyen csodálatos, ahogy természeted megújul a vízből, napfényből. Falj hozzá kenyeret, nyugodtan, csendesen rágd össze, érezd, ahogy a szád megtelik „élettel”. Élvezd az ízét, s gondold el, hogyan született a gabonaszem, miként jött ki a földből, ingott a szélben, hogyan lett belőle kenyér – Isten ajándéka.
Nézd meg a saját kezedet, s örvendj annak, hogy van kezed! Teljen el szíved hálával, örömmel, fénnyel, és mondd: „Uram, köszönöm neked mindezt! Köszönöm, hogy vagy, hogy ilyen egyszerű vagy! Köszönöm, hogy vagyok, köszönöm minden szép ajándékodat!”
Isten általam akar megsimogatni egy gyermeket, általam akarja szebbé tenni a földet, általam akarja boldogabbá tenni az embereket. Én, te – Isten munkatársai, szőlőmunkásai vagyunk, lehetünk.
Adná Isten, hogy ezt mindannyian átéljük, megéljük, s ez bennünket boldoggá tegyen."
(facebook)
