Magyar kutatók a hosszabb, egészségesebb életért
Egyedülálló biobankot hoztak létre magyar kutatók: a kutyák agyának és szöveteinek vizsgálata közelebb vihet minket a hosszú, egészséges élethez. Az első eredmény máris arra utal, hogy kutya és ember hasonló módon öregszik, amerikai tudósok pedig a humán Alzheimer-kórt vizsgálnák a magyar kutyaagybank segítségével.
Dr. Kubinyi Enikő etológus munkássága világszinten egyedülálló, és komoly nemzetközi érdeklődés kíséri. A szakember az ELTE Etológia Tanszékének tudományos főmunkatársa, a kutyák öregedését vizsgáló Szenior Családi Kutya Program alapítója és vezetője – ez utóbbi alapján merült fel, hogy ha az évek során megismert kutyákat haláluk után a gazdáik felajánlják a tudománynak, abból különlegesen értékes gyűjtemény állhat össze.
Így is történt, az úgynevezett biobank 130 eb agy- és egyéb mintáit (bőr, izom, szőr, stb.) őrzi speciális körülmények között, és teszi kutathatóvá úgy, ahogy a múzeumok a gyűjteményeiket. Most, 2021 tavaszán pedig napvilágot láttak az első tudományos publikációk is. Az új eredmények tükrében Kubinyi Enikővel arról beszélgettünk (24.hu), mi a közös az ember és a kutya öregedésében, illetve miben segítheti a kutyák tanulmányozása a hosszú és egészséges emberi életet.
A kutya az ember modellje
Azzal érdemes kezdeni, hogy humán orvosi kutatásokat szolgáló, szerv- és szövetmintákat gyűjtő biobankok régóta léteznek, de állatoktól származó mintákat eddig főleg csak tenyésztési és gazdálkodási célból raktároztak. A kutyaagybank első a maga nemében, így magát a mintagyűjtés módszertanát is ki kellett dolgozni, erről jelenik meg hamarosan egy összefoglaló tanulmány a GeroScience folyóiratban.
A laikus számára ebből talán az a legérdekesebb, hogy a mintát az állat halála után négy órán belül le kell venni és fagyasztani, hogy a gyorsan bomló RNS-t is meg tudják őrizni, és a későbbiekben génexpressziós vizsgálatokat is elvégezhessenek – erről később még lesz szó. De mi az „értelme” egy ilyen agybank létrehozásának, fenntartásának és állandó bővítésének?
Az, hogy a kutya számos emberi élettani folyamat, betegség kiváló biológiai modellje, ezért a vizsgálata közelebb visz többek között például az öregedés, illetve a korral járó agyi elváltozások megértéséhez – mondja a Kubinyi Enikő.
Évezredek óta formáljuk magunkhoz hasonlóvá, sőt ugyanaz az élettere, életmódja, sokszor még a táplálkozási szokásai is, hasonló élethelyzetekhez, stresszhez kell alkalmazkodnia, mint nekünk, és még hosszan folytathatnánk. Élete viszont sokkal rövidebb a miénknél, így az öregedés folyamata is gyorsabban játszódik le, több alkalmat ad a részletek megfigyelésére.
Speciális kérdésekre ad választ
A cél olyan közös tulajdonságok azonosítása, amelyeket a kutyákon megértve hasznosíthatunk, mondjuk az időskori szellemi leépülés, az Alzheimer-kór vagy a rákos megbetegedések megelőzésére. Amint fent már írtuk: a végső határ az öregedés „gátlása”, hosszú, egészséges élet elérése.
Az ELTE kutyaagybankja több, mint random szövetminták felcímkézett tára, ugyanis a gazdákkal kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően a minták mellett sokszor rendelkezésre áll a kutyák egész kórképe, életrajza, viselkedési jegyei, habitusa, egyszóval minden, amit csak tudni lehet róluk. Ezek az egyedi plusz információk rendkívül fontosak a tudomány számára, rengeteg speciális kérdést segítenek megválaszolni.
A nemzetközi érdeklődés már az alapítás óta jelentős, legutóbb például egy humán Alzheimer-kórt kutató amerikai csapat kereste meg a magyarokat, és Prágából érdeklődtek tudósok, akik azt vizsgálják, vajon az ebek fejmérete mennyiben befolyásolja az intelligenciájukat. Idegsejteket számolnak a mintákon.
Az első eredmények
Ami a magyar kutatásokat illeti, a már említett génexpresszióról a napokban jelent meg publikáció a Frontiers in Veterinary Science című szaklapban. A szó maga „génkifejeződést” jelent, vagyis hogy az egyes génről mennyi géntermék készül. A CDKN2A gén a sérült vagy mutáns sejteket úgynevezett „szeneszcens” állapotba kényszeríti, amivel fontos szerepet tölt be a rákos daganatok kialakulásának megakadályozásában.
Ez a sejtszintű gátló hatás kiemelt szerepet játszik a szövetek természetes öregedésének lassításában is, különösen növekszik az aktivitása – a génexpressziós szintje – az idősödő agyszövetben. Főleg, ha valamilyen neurodegeneratív folyamat (például Alzheimer-kór) is kimutatható. A kutatás során 26, többféle fajtájú kutya szövetmintáit vizsgálták, és azt találták, hogy minél idősebb egy kutya, annál nagyobb az agy- és izomszöveteiben a CDKN2A aktivitása, míg a bőrben nincs ilyen összefüggés. Pontosan ugyanez a mintázat figyelhető meg az embereknél is – magyarázza a szakember.
Hasonlóan öregszünk
A gén idős korban megnövekedett szintje csökkentheti annak az esélyét, hogy a már elöregedett vagy károsodott sejtek rákos daganattá alakuljanak át, a CDKN2A és más hasonló gének nélkül valószínűleg még gyakoribb lenne az időskori rák.
A következő lépésben élő, egészséges kutyák, hét fiatal és nyolc idős border collie vérmintáit vetették össze, és itt is megtalálták az összefüggést: a CDKN2A szintje magasabb volt a korosabb kutyáknál.
Összegzésként tehát az eredmény egyrészt arra utal, hogy a kutyáknál az emberéhez hasonló sejtszintű öregedési folyamatok zajlanak az agyban, az izomzatban és a vérben is, a CDKN2A pedig megfelelő „alany” a kutyák és az emberek öregedését összehasonlító vizsgálatokhoz.
(Bihari Dániel, 24.hu)
