Jane Goodall bolygónk jövőjéről: „Az egyik okom a reményre Ferenc pápa”

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2021. április 23. péntek

A világhírű brit etológus, antropológus is részt vett az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériuma meghívására a biodiverzitás megőrzéséről szóló webináriumon, amelyet április 20-án, a Föld napja előtt rendeztek meg, a Laudato si’ enciklika jegyében. Az online tanácskozás előkészület volt az októberben Kínában tartandó biodiverzitásról szóló konferenciára.

A 87 éves tudós, a Jane Goodall Intézet alapítója, az ENSZ békenagykövete elmondta: hatvanévnyi tevékenysége során már sok változást látott, és reménykeltő tendenciák is látszanak a környezetvédelemben. „Az egyik okom a reményre Ferenc pápa” – hangsúlyozta. Hozzátette, mennyire sokat számít, hogy a környezet védelme mellé áll pápaként, az egész világon jelen lévő Katolikus Egyházat maga mögött tudva.

Másik nagy reményeként említette, hogy más vallások is egyre többet beszélnek a természet védelméről. Elmondta továbbá, hogy – bár nem gondolta volna, hogy ezt megéli –, egyre több tudós ért egyet abban, hogy a világegyetem teremtése mögött áll egy Intelligencia, nagy I-vel.

Hogyan vagyunk képesek lerombolni saját otthonunkat? Mit gondol az Isten arról, amilyen szenvedéseket okozunk teremtményeinek? – tette fel a gyötrő kérdéseket. Arra buzdított, hogy fenntartható módon éljünk, válasszunk egyszerűbb életformákat, és vásároljunk fair trade élelmiszereket. Fontosnak tartja továbbá, hogy segítsük a szegényeket abban, hogy ne kelljen lerombolniuk a környezetet a túléléshez. A természet nagylelkű, meghálálja erőfeszítéseinket. Ültessünk fákat, és alakítsunk ki egy jobb jövőt, tiszteletben tartva a természetet, az állatokat – biztatott Jane Goodall.

Peter Turkson, az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériumának prefektusa elmondta, hogy a jelen válság nem csupán egészségügyi, hiszen a gazdaság összeomlása növelte a szakadékot gazdagok és szegények között. Hangsúlyozta: át kell alakítani a fejlődési modelleket, a szegényeket kell a középpontba állítani.

A járvány megmutatja, hogy

amikor a természet beteg, az emberiség is beteg. Mély kapcsolat van a természet és az ember egészsége között.

Ha a természet az ember által okozott környezetszennyezés, rombolás miatt beteg, attól az emberiség is szenved. Hangsúlyozta továbbá, hogy a biodiverzitás Isten teremtménye. Minden teremtmény önmagában értékes – Isten dicsőségének megnyilvánulása. Napjainkban azonban a teremtés ajándékai pusztulásának vagyunk tanúi. Minden évben növény- és állatfajok ezrei halnak ki.

A bíboros beszélt az ökológiai adósságról is: a kizsákmányolásból eredő károk sokkal nagyobbak, mint az abból származó gazdasági előny. Kulcskérdés, hogyan tudjuk visszafizetni ezt az adósságunkat. Nem maradhatunk közönyösek a témával szemben, kötelességünk megóvni a biodiverzitást a Földön. Ökológiai megtérésre van szükség – tette hozzá. Ehhez meg kell változtatnunk a mentalitásunkat: az ellenőrzés, az uralom vágya helyett

találkoznunk kell a természettel, elfogadva ajándékait. Zsákmányszerző hozzáállás helyett szemlélődő és szeretetteljes tekintetre van szükség.

Peter Turkson beszélt arról is, hogy az őslakos népek alapvető védelmezői a biodiverzitásnak. Ha meg akarjuk védeni a világot, akkor tisztelni és védelmezni kell őket, az életmódjukat. Az emberi család nagyon sokat tanulhat abból, ahogyan ők látják a világot, amilyen kapcsolatban élnek a teremtéssel.

Meg kell hallgatnunk a Föld kiáltását, és cselekednünk kell.

A gazdaságot és a politikát olyan irányba kell állítani, hogy tisztelje az emberi méltóságot és a teremtett világ integritását.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Vatican News; Cathnews.com

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés