A délutáni alvás előnyei
A mediterrán országok egyes részein a mindennapok része a szieszta, nálunk viszont gyakran a lustaság jeleként tekintenek rá, pedig a kutatások szerint, ha jól csinálják, számos előnnyel járhat, még az agyműködést is támogathatja.
A délutáni szunyókálás rövid, pihentető szünet a tennivalók között, ami többféleképpen is segíthet. Egy kínai, körülbelül 2100, 60 évesnél idősebb ember bevonásával készült kutatás szerint jótékony hatással lehet a mentális képességekre. A General Psychiatry szaklapban publikált tanulmány arra mutatott rá, hogy azok az idősebb felnőttek, akik olykor délután alszanak, jobban teljesítenek a kognitív képességteszteken. Magasabb pontszámot értek el egy standardizált demencia-szűrővizsgálaton, ami egyebek mellett a problémamegoldó képességet és a munkamemóriát vizsgálta. A kutatás résztvevői átlagosan 6,5 óra éjszakai alvásról számoltak be. A délutáni alvást minimum 5 percben és maximum 2 órában határozták meg, időpontja ebéd után bármikor lehetett.
Azoktól, akik bevallották, hogy olykor alszanak délutánonként, megkérdezték, hogy egy átlagos héten milyen gyakran teszik ezt meg. A válaszaik nagy szórást mutattak, a heti egytől a mindennapos sziesztázásig. A kutatás egyik gyengesége, hogy nem tért ki az alvás pontos hosszára és időpontjára sem, holott ezek sok szakember szerint nem elhanyagolható szempontok.
A pihentető, azaz minőségi és megfelelő hosszúságú alvás a szív- és érrendszeri betegségek elkerülésében is fontos szerepet játszik. Egy svéd kutatás arra az eredményre jutott, hogy azoknál, akik hetente egyszer-kétszer alszanak délután, kisebb az esélye a kardiovaszkuláris események kialakulásának. Ide tartozik például az akut koronária szindróma, a stroke és az iszkémiás szívbetegség. A szakemberek feltételezik, hogy a nap közben beiktatott pihenő segíthet a stressz megszüntetésében, ami szintén nem elhanyagolható szempont, ha a szív egészségéről van szó.
A megfigyelések szerint a délutáni alvás elősegítheti a relaxációt, csökkentheti a fáradtságot, növelheti az éberséget, és jó hatással lehet a kedélyállapotra is. Mindemellett pedig fokozhatja a teljesítményt, például javíthatja a memóriát, és gyorsabb reakcióidőt tehet lehetővé.
Nem mindegy, hogy mennyit, mikor és miért
Többen azért mellőzik a délutáni szunyókálást, mert zavarodottan, kótyagosan ébrednek fel belőle, ilyenkor ahelyett, hogy frissebbek lennének, a tehetetlenség érzését tapasztalják meg. A jelenség neve alvási inercia, és általában a hosszabbra sikerült sziesztát követi. A szakemberek között vita tárgyát képezi, hogy tulajdonképpen milyen hosszú az ideális délutáni alvás. Általában 5 és 30 perc közé teszik az úgynevezett "power nap"-et, ami elegendő ahhoz, hogy az agy lazítson, és kevés ahhoz, hogy az ember kótyagossá váljon tőle. A fél óránál hosszabb délutáni alvással kapcsolatban ráadásul nem is mindig egyértelműen kedvezőek a kutatási eredmények.
A délutáni alvás sokaknál negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenést, amelynek pedig elsőbbséget kellene élveznie a szervezet belső órájának ritmusa miatt. Ez olykor az esti lefekvéshez közeli időzítés eredménye, ezért érdemes lehet inkább kora délután lepihenni.
A délutáni pihenést illetően még mindig nagyon sok a kérdőjel és az egymásnak ellentmondó vélemény. Abban viszont a legtöbb szakértő egyetért, hogy mindenképp végig kell gondolni, hogy mi állhat a megnövekedett napközbeni alvásigény hátterében. Az éjszakai rossz minőségű alvás kompenzációja, esetleg krónikus fáradtsággal, kimerültséggel járó betegség is meghúzódhat az okok között, amiket fontos lehet kivizsgálni.
(femina.hu)
