Katolikus irodalomtankönyv-sorozat indul

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2021. április 10. szombat

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából, a Katolikus Pedagógiai Intézet koordinálásával 2018-ban egy tízfős, a tanárképzésben is szerepet vállaló szakértői közösség tananyag-fejlesztési munkába kezdett. Az új irodalomtankönyv koncepcióját a főszerkesztő, S. Pásztor Judit szakmai irányításával dolgozták ki. A főszerkesztővel beszélgettünk a keresztény szemléletű tankönyvekről.

– Melyek voltak a tananyagfejlesztési koncepció vezérelvei, milyen irodalomkönyveket kapnak kezükbe a fiatalok?

– A tankönyvsorozat a Szent István Kiadó gondozásában jelenik meg. Alapkoncepciója az olvasás megszerettetése, valamint az irodalom ön- és világmegértésünkben játszott szerepének felismertetése. Az irodalomórákra úgy tekintünk, mint az olvasóvá nevelés alkalmaira: szépirodalmi szövegeket olvasunk, és ezeken keresztül ismerik meg a diákok az értő irodalomolvasás lehetőségeit, eljárásait. Ebben a diákok életkorára, érettségére és lehetséges olvasói tapasztalataira kell támaszkodnunk.

A korszerűség szempontja nemcsak a tartalmat, hanem a módszertant is érinti: alapvetően a diákok tevékenységére épülő, nekik sokféle lehetőséget felkínáló órákat jelent, ahol a befogadásközpontú irodalomszemlélet érvényesülhet.

Az érettségire való felkészítés fontos követelménye ezekből az alapvetésekből következik, hiszen a tankönyv szerzői a középiskolai irodalmi kánon megismertetése és megszerettetése révén kívánják eljuttatni a diákokat a sikeres érettségihez szükséges ismeretanyag értő elsajátításáig és a felnőttkori irodalomolvasásig.

– Hogyan épül fel a tankönyvek szerkezete, milyen készségek fejlesztésére összpontosít a tankönyvalkotó szakmai team?

– A tankönyvsorozat szerkezeti felépítése a kerettantervi előírásoknak megfelelő időrendi szemléletet követi. Az egyes irodalomtörténeti korszakokat, azok meghatározó alkotóit és alkotásait tárgyaló leckék között minden fejezetben tematikus/motivikus leckék is vannak. Ezek a tankönyvsorozat állandó kiegészítő egységei, melyek a kereszténységre, a hatástörténetre vonatkoztatva közelítenek meg egy-egy irodalmi témát, motívumot (pl. az utazás vagy a vakság és a látás motívuma).

A tankönyvhöz szorosan kapcsolódik a szöveg- és feladatgyűjtemény, melynek egyik újdonsága, hogy a leckékhez tartozó klasszikus művekhez a lehető legtöbb esetben kapcsolódjék „párbeszédszöveg” a 20. század második felének (elsősorban magyar) irodalmából vagy a kortárs magyar irodalomból.

Elgondolásunk szerint a rövid szerzői életrajzok mellett a fontos művek elemzésének sem szabad elmaradnia, segítve ezzel azokat a diákokat, akik az elemzési szempontok ellenére is nehézségbe ütköznek egy-egy mű értelmezésekor. Eközben nagyobb hangsúly jut az érettségi követelményei között nem szereplő, de keresztény értékeket közvetítő művekre. A leckék végén található Kitekintés modul a művek, műfajok és motívumok hatástörténeti vagy intertextuális szövegpárhuzamaira, míg az Érdekesség modul a tágabb kulturális, egyház- és művelődéstörténeti vonatkozásokra mutat rá.

Az értelmezést az új ismeretre reflektáló, választható feladatok követik, melyek a tudás különféle helyzetekben való alkalmazását támogatják. Minden lecke végén vannak az íráskészséget fejlesztő feladatok, hiszen az olvasóvá nevelés mellett az íráskészség fejlesztése is az irodalomóra feladata.

A feladatok tudatosan készségfejlesztőek, céljuk a gondolkodás, problémamegoldás, szövegértés és szövegalkotás, kreativitás, mérlegelő véleményalkotás, érvelés, kommunikáció, együttműködés, önálló és csoportos kutatás fejlesztése, de egyúttal a differenciálásra is lehetőséget adnak.

 

– Az elmúlt években felerősödtek az irodalmi kánon kereteit feszegető-feloldó törekvések. A szerzők és a művek beválogatásánál milyen szempontok érvényesültek?

– Az irodalom és irodalmunk kivételes gazdagsága újra és újra azzal a megoldhatatlan problémával szembesíti a válogatót, hogy a sok életmű és alkotó közül ki kell hagyni némelyeket a szűkös időkapacitás okán.

A 2020-as NAT kiemelt törekvése, hogy olyan irodalmi művek szerepeljenek a közös olvasmányokban, amelyek történelmi jelentéssel is bírnak, ami a magyar irodalom fejlődéstörténetét tekintve közös alapot jelent.

Nem szeretnénk megfosztani gyermekeinket attól az – Európában legalábbis – egyedülálló élvezettől, hogy elődeikkel társalkodjanak, úgy, hogy alig kell segítséghez folyamodni a megértéshez. Tankönyvsorozatunk a józan arányosság jegyében született.

A klasszikus értékeket a teljes társadalmi spektrumban taníthatónak véljük, s ezzel a konzervatívnak titulált pedagógia mutatkozik modern vértezetben. Éppen a modernitás legfőbb forrásának tartott felvilágosodás hirdette, hogy a művészeti alkotások tanulságai ‒ legalább egy bizonyos szintig ‒ széleskörűen elsajátíthatók.

Ez a felfogás állítható szembe a klasszikusok tanítását lecsökkentő/elvető és a lektűr irodalom tanítását kívánatosnak valló nézettel, mert ez emberképében szkeptikus, a keresztény tanításnak ellentmondó, oktatási filozófiájában valójában arisztokratikus szemléletű.

– A kortárs irodalom esetében mely érvek döntöttek az adott művek, vagy szerzők bemutatása mellett vagy ellen?

– A klasszikussá vált szépirodalomról már tudjuk, hogy jó, a kortárs művekről majd kiderül, kiállják-e az idő próbáját. A kortárs alkotók tanítására a 2020-as kerettanterv öt órát javasol szabad választás alapján.

A tankönyvi tematikus/motivikus leckékben és a szöveggyűjteményben a párbeszédszövegek dialógusa viszont folyamatosan (négy tanéven keresztül) közvetíti azt az irodalmi korpuszt (az 1945 utáni és a kortárs magyar irodalom alkotásait), amelynek megismerésére és feldolgozására a 12. osztályos tananyag végére érve, az érettségi előtt többnyire már nincs lehetőség.

Ezzel a megoldással az időrendi haladásban is folyamatosan jelen vannak későbbi korok, kortárs szerzők alkotásai is (pl. a Biblia fejezetben Borbély Szilárd, Székely Magda, Baka István, Kemény István vagy Szabó T. Anna művei). A tanterv előírja Kányádi Sándor tanítását, ezért az ő költészetét két leckében örömmel tárgyaljuk.

Hasonlóképpen nagyon fontos a közelmúlt irodalmának családtörténeteiről beszélni, s bár a tanterv nem írja elő, Gion Nándor és Szilágyi István a 12. osztályos tankönyvben mindenképpen szerepelni fog. A kérdésben rejlő mai irodalmi vitákra reagálva: a költő, író magánéletét tekintve nyilván hitelesebb az életmű, ha azt az élete is hitelesíti, de a költői/írói igazságok önmagukban is megállnak, melyeket nem érvénytelenítenek az esendő ember botladozásai (klasszikus példa rá Villon, Ady vagy Szabó Lőrinc).

– Az új irodalomtankönyvektől várható a keresztény szerzők műveinek alaposabb ismertetése, illetve a közismert szerzők keresztény szellemiségű vagy istenkereső műveinek bemutatása?

– Irodalmi tankönyvsorozatunk keresztény szemléletű, amely elsősorban értéket és minőséget kíván közvetíteni. Minden nagy művészet az élet, a lét nagy kérdéseire keresi a választ, a dolgok rejtett értelmét, az örök érvényűt, a láthatatlan valóságot kutatja, sajátos módon az Isten országát keresi, és így az Istenhez való eljutást szolgálja.

Ezért az irodalmi művek és szerzők tárgyalásakor fontos szempont volt, hogy milyen műveket emelünk ki egy életműből, milyen arcát mutatjuk meg egy-egy alkotónak. Emellett megjelennek olyan alkotókról készült leckék is, akiket a korábbi irodalomkönyvek nem vagy csak röviden, megemlítve tárgyaltak (pl. Szent László-legendák, Pázmány Péter munkássága, II. Rákóczi Ferenc írásai és imái). Szeretnénk megláttatni, hogy a műalkotás élet-, lét- és lélektapasztalat, egy-egy életmű tanulságos hittörténet is, melynek a diákjaink életébe olvasható üzenete lehet.

– Milyen megoldásokkal törekedtek a korszerűségre, a mai (digitális) kor követelményeinek figyelembevételére, a könyvek jó használhatóságára?

– A tankönyvi leckékben szereplő QR-kódok a teljes mű elolvasását és a kutatómunkát segítik elő. Az okoseszközök használatára számtalan feladatban bátorítjuk a diákokat.

A képi gondolkodás a mai diákok erőssége, ezért a tankönyvek a tájékozódást segítő színkódokat, ikonokat (pl. a projektmunkák és a kiegészítő, tehetséggondozó leckék esetében) alkalmaznak.

Az irodalmi művekhez kapcsolódó illusztratív feladatok szövegszerkesztési jártasságot és ízlést igényelnek, saját és letöltött fotókkal, filmkészítéssel is eredményesen lehet velük boldogulni. A blog- illetve a vlogírás a naplóírás mai, divatos, webes változata, amely olvasmányélmények feldolgozására is egy korszerű lehetőség.

A tankönyvi képanyag, amely a különböző képzőművészeti és építészeti műalkotások reprodukciói mellett infografikákat és rendszerező, figyelemfelkeltő, tanulást segítő vizuális elemeket is tartalmaz, jól szolgálja az ismeretek megértését és elmélyítését.

– Gondolom, elsősorban katolikus iskolák számára ajánlják az irodalomtankönyv-sorozatot.

– Igen, elsősorban a katolikus és a keresztény felekezeti iskoláknak ajánlható. De az érték és minőség minden más középiskolában is kiemelt pedagógiai elv, ezért a tankönyv alkotói bíznak benne, hogy az egyházi iskolákon kívül más intézmények szaktanárai is örömmel használják majd a tankönyvsorozatot az irodalomtanításban.

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír
(kl)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés