Kerekasztal beszélgetés a házasságról a cigánysággal
Érden a ötödik éve rendezik meg a Házasság Hetét városi szinten a katolikus, görög katolikus, református, baptista felekezetek összefogott szervezésben, nagyon színvonalasan. Szombaton Dr Pécsi Rita neveléskutató tartott előadást a házasság érzelmi intelligenciájáról. Vasárnap délután három cigány párral kerekasztal beszélgetés zajlott a cigány házasságokról, együttélésről, keresztény értékekről, gyermekvállalásról, hűségről.
A beszélgetést segítette Boros Zoltán atya katolikus és Szabó Mihály görög katolikus főesperes atya és jó magam voltam a koordinátor.
A cigányság körében nem gyakori, hogy házasságkötéssel kezdik a párkapcsolatot. A párokra jellemző volt, hogy 20-23 éve élnek együtt, négy-hét gyermekük van és kitartanak egymás mellett. A kríziseket mindenki a maga habitusa szerint kezeli, de abban lényeges különbségek voltak, hogy ki mennyire tartja fontosnak Isten jelenlétét a kapcsolatában. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a hűségükhöz szükségük van e- Isten előtt tett elköteleződésre, és mi tartja együtt őket.
Az, hogy kitartsanak egymás mellett az ősi szokás - a család védelme erős kapocs. Igaz, hogy a férfi és nő közötti kapcsolat sokkal hosszabban dinamikus, szenvedélyes és nem unalmas. Az érzelmi életük meg-meg újul. A kezdeti állapot sok indulattal, érzelmi kitöréssel kezdődik, de az évek során megtanulnak engedni egymásnak,Közben a szexuális életük nem lohad le, nem válik unalmassá. Ezt talán a nem cigány házasságoknál is jó lenne életben tartani.
Az Isten utáni vágy, a közös ima szükségessége mind a három párnál kialakult, ill. kibontakozóban van. Az egyik pár tavasszal szeretné Isten előtt megerősíteni a fogadalmát.
A kezdeti házasság kötések elmaradása abból is ered, hogy amikor összekerülnek nagyon szegények, nincs pénz esküvőre, vendégeskedésre – a gazdag cigány családoknál megtörténik a házasság kötés, de a válás is jobban előfordul - a szegénység nagyobb összetartozást eredményez.
A magyaroknál a szegénység szétzilálja a családokat, a cigányok tudják, hogy együtt erősek és a gyerekek nem gyengítik az életünket, hanem erősítik.
Elmondta még az oláh cigány pár, hogy náluk a konfliktus öt hónap különélést eredményezett, de a „ vének” – a szülők megtárgyalták a helyzetet és azt a döntést hozták, hogy csak együtt folytathatják az életüket, ebben közösen a lelkésszel segítségükre voltak.
Most azt mondták el magukról, hogy Isten begyógyította sebeiket és nagy szerelemmel az újrakezdés örömével élik át a visszatérést egymáshoz.
A cigányságnak a család nagyon erős kötelék, de ezt nem érzik tehernek, nem érzik, hogy korlátozná a szabadságukat. Az érzelmi túlfűtöttségük életben tartja a családi kötődéseket, de nem esnek abba a hibába, hogy a gyerekek jelenléte, számuk növekedése elvonná a férfit és nőt egymástól.
Azt mondta az egyik férfi, aki elég vehemens, hogy a nem cigány házasságokban a hangosabb vitatkozások után a nő hazabatyuzik a roma nő marad és kibékülnek. A vitatkozás, a kibékülés kultúráját lehet, hogy nekünk is gyakorolni kéne.
A görög katolikus atya nagyon szépen megvilágította az egyházi házasságok belső elköteleződését és azoknak a házasságkötéseknek a gyengeségét akik a külsőségek miatt kötnek egyházi házasságot. Nem mentette fel a cigányokat az Istennel való szövetség fontosságáról. Mint mondta az Isten áldása jelen van a kapcsolatukban, de az Istennek tett ígéret megerősíti mindabban őket amire egyébként is igent mondtak.
A beszélgetésnek külső hallgatósága is volt, igen élvezték a leplezetlen őszinte, szenvedélyes megnyilatkozásokat. Én nem csodálkozom, hogy Istennek kedves a cigányság , az őszinteséggel Isten tud mit kezdeni.
Az biztos, hogy a megtérést a cigányság sem kerülheti meg, mert az Isten nélküli élet nagy veszélyeket rejt a nyomorúságban.
Kérlek Uram adj munkásokat a szőlődbe mert az aratni való sok a szőlőmunkás kevés.
Tarnóczi Mária
