Hogyan hamisították meg Ferenc pápa szavait
Az Aleteia katolikus portál francia szerkesztősége szerint a Francesco c. dokumentumfilmben közölt és a sajtóban “fényes karriert” befutott Ferenc pápától származó idézet minden bizonnyal manipulatív módon létrejött kijelentés. Ezt a következtetést osztja alátámasztva az ACI Afrique és a Catholic News Agency (CNA) is. A Katolikus.ma szerkesztősége az alábbiakban a fent nevezett vezető katolikus oldalak újságíróinak véleményét foglalta össze.
Mit is akart mondani Ferenc pápa a homoszexuális párok együttéléséről?
Evgeny Afineevsky rendező Francesco c. dokumentumfilmje, amelyet október 21-én mutattak be Rómában, nagy vonalakban bemutatja Ferenc pápa pápaságának történetét, elsősorban személyes vallomásokra, archív felvételekre, és néha rövid, exkluzív beszélgetésekre támaszkodva. Az egyik ilyen rövid interjúrészlet témája az, milyen legyen a katolikus Egyház hozzáállása a homoszexuális emberekhez.
A filmrészletben Ferenc pápa a következő mondatokat mondja folyamatosan:
«A homoszexuálisoknak joguk van ahhoz, hogy családban legyenek, ők Isten gyermekei, joguk van egy családra. Nem lehet valakit elkergetni egy családból vagy ellehetetleníteni az életét emiatt. Amit tennünk kell, az egy polgári együttélésre vonatkozó törvény, joguk van ahhoz, hogy helyzetük jogilag rendezett legyen. Én ezért álltam ki.”
A filmrészlet megértéséhez először is tudnunk kell, hogy 2019-ben Valentina Alazraki mexikói újságírónő hosszú, csaknem másfél órás interjút készített a pápával nagyon sok társadalmi kérdésről, köztük a homoszexualitásról is. A fenti pápai kijelentésbe ebből az interjúból kombináltak bele és vágtak össze ügyesen több részletet. Ezáltal sikerült zavart kelteni a nézőkben és az olvasókban Ferenc pápa szavait illetően.
A fenti mondatsor ebben a formában, így, folyamatosan, nem hangzott el soha. Négy részből lett összeszerkesztve. Az egyik gondolatsorba beletoldottak egy mondatot, egy másik helyen megvágták az eredeti szöveget, egy harmadik helyen egy nem odatartozó és előzményétől megfosztott gondolatot ragasztottak hozzá.
Hogy világosabb legyen a kép, lássuk a szöveg szabdalását:
«A homoszexuálisoknak joguk van ahhoz, hogy családban legyenek, ——– (most itt egy máshonnan bevágott mellékmondat jön, éspedig a következő:) ők Isten gyermekei, ——– (innen folytatódik az eredeti:): joguk van egy családra. —– (Innen viszont kivágtak egy másik mellékmondatot) —–Nem lehet valakit elkergetni egy családból vagy ellehetetleníteni az életét emiatt. —— (A záró két mondat is máshonnan származik, ráadásul az előtte levő részt levágták, attól elszakították): Amit tennünk kell, az egy polgári együttélésre vonatkozó törvény, joguk van ahhoz, hogy helyzetük jogilag rendezett legyen. Én ezért álltam ki.”
Vegyük sorra a beavatkozásokat.
Az „Ők Isten gyermekei” tartalmú mellékmondatot a pápa valóban mondta a hosszú interjúban, de nem itt, hanem később. Nem véletlen, hogy a betoldással összedolgozott részben pontosan itt alkalmaznak egy eltérő háttérképet, éspedig a Szent Márta Ház kápolnájában imádkozó papok képét, ami megkönnyítette a montírozást.
Mivel kapcsolatban hangzott el az „Ők Isten gyermekei” mellékmondat? A mexikói újságírónő interjújából ez kiderül, de a filmből nem. 2013 júliusában a pápa a Rio de Janeirói Világifjúsági Napokról hazafelé repülve a repülőgépen adott interjút, de az újságíró később átfogalmazta Ferenc pápa válaszát. A pápa felidézi a történetet a mexikói újságírónőnek, felháborodásának ad hangot, és ezt mondja:
„Feltették nekem ezt a kérdést, és megismétlem a válaszomat: Ők az Isten gyermekei, joguk van egy családra, stb. Az újságíróknak nem szabad kiragadniuk egy szót a kontextusból. Ha azt mondjuk, hogy a homoszexuálisoknak joguk van egy családra, azt nem jelenti azt, hogy helyeseljük, jóváhagyjuk a homoszexuális aktusokat, távolról sem jelenti azt.”
Az idézet következő helyénél jeleztük, hogy ott kivágás történt. Az eredeti, 2019-es beszélgetésben a filmmel ellentétben a hosszabb, teljes szöveg így hangzott: „A homoszexuálisoknak joguk van ahhoz, hogy családban legyenek, a homoszexuálisan orientáltaknak joguk van arra, hogy családban éljenek, és a szülőknek joguk van ahhoz, hogy fiukat, lányukat homoszexuálisnak ismerjék el. Nem lehet valakit elkergetni egy családból vagy ellehetetleníteni az életét emiatt.
A kivágott részből egyértelműen kiderül, hogy a pápa a szülői családból történő kivetést ítéli el.
A folyamatosnak hitt szöveg eddig bemutatott három részlete tehát: egy mondatkezdés – egy betoldás – és egy megcsonkított mondatfolytatás. Ezt követi egy negyedik részlet: „Amit tennünk kell, az egy polgári együttélésre vonatkozó törvény, joguk van ahhoz, hogy helyzetük jogilag rendezett legyen. Én ezért álltam ki.”
Ez a részlet a nyilvánosan elérhető 2019-es hosszú interjúból teljesen hiányzik. Úgy tűnik, maga a mexikói újságírónő vette ki az anyagából. Az interjúnak a Vatican News-ban megjelent hivatalos átiratából is hiányzik. Nem tudni, hogyan szerezte be az orosz-amerikai filmrendező a filmjéhez. Úgy illesztették oda a három előző részlet végére. Az odaragasztott mondatok az imádkozó papokat mutató háttérkép után következnek, ami ismét a vágásra utal.
A 2019-es interjúban ezen a helyen az újságírónő arra tereli a szót, hogy argentínai működése alatt Bergoglio érseket sokkal konzervatívabbnak tartották, olyannak, aki ellenzi a homoszexuálisok közti házasságot, míg Rómába érkezése óta sokkal liberálisabbnak látják. Ferenc pápa válasza így kezdődik: „Mindig védtem hitünk tanítását. És érdekes, hogy a homoszexuális házasságról szóló törvényben … de hát összeférhetetlen dolog homoszexuális házasságról beszélni.”
Ez az a pont, amikor az interjúban ismét egyértelműen vágás látható. Minden bizonnyal innen vágták ki, innen tűnt el annak idején a polgári együttélésről szóló folytatás, ami viszont a filmbe belekerült.
Maga az állásfoglalás a polgári együttélésről távolról sem olyan „hallatlan” újdonság, mint ahogyan a Francesco filmbeli montázs sugallja. Ferenc pápa már korábban is szólt róla, például a Politika és társadalom című, 2017-ben megjelent kötetben, amelyben Dominique Wolton szociológussal beszélget. Ebben a pápa így fogalmaz: „A házasság történelmi szó. Örök idők óta az emberiség történelmében, és nem csak az Egyházéban, egy férfiról és egy nőről van szó. Nem lehet csak úgy szabadon változtatni ezen. A dolgoknak ez a természete. Ilyenek. Hívjuk tehát azt a másik formát polgári együttélésnek.”
Victor Manuel Fernandez érsek, aki sokáig nagyon közel állt a pápához, egy Facebook bejegyzésben felhívja a figyelmet arra, hogy Bergoglio bíboros, még mielőtt pápa lett volna, mindig is elismerte, hogy léteznek azonos nemű személyek között is igen szoros kapcsolatok, amelyek nem házasságok, és nem következik belőlük automatikusan, hogy szexuális kapcsolatok lennének, de amelyek nagyon intenzív és stabil (pl. testvéri, távolabbi rokoni, baráti) kapcsolatok lehetnek. A felek tökéletesen ismerik egymást, sok éve együtt élnek, gondját viselik egymásnak, áldozatokat hoznak a másikért. Előfordulhat, hogy ha úgy hozza az élet, például egy betegség, akkor is inkább egymással vannak, mint mással, vagy inkább azt akarják, hogy ez a személy örökölje a javaikat stb. Az ilyenfajta együttélésről lehet törvényt alkotni, és ez nevezhető polgári együttélési jognak.
Evgeny Afineevsky rendező, aki maga is homoszexuális, és 2009-ben már forgatott egy vígjátékot a homoszexuálisok családi integrálásáról egy zsidó családban, „meglepődésének adott hangot” a római filmbemutató után, írta a The Philadelphia Inquirer október 22-én. Azt mondta, csodálkozik, hogy a pápa megjegyzései ekkora vihart váltottak ki. Szerinte a pápa „nem próbálta megváltoztatni a tanítást, hanem egyszerűen elmondta azt a meggyőződését, hogy a homoszexuálisoknak ugyanazokat a jogokat kellene élvezniük, mint a heteroszexuálisoknak”.
(katolikus.ma)
