Nő az állami gondozott és a külföldre örökbe adott gyerekek száma is
A 2000-es évek óta duplájára emelkedett azoknak az örökbefogadásoknak a száma, amikor Magyarországon túlra vesznek magukhoz gyerekeket külföldi vagy külföldön élő magyar állampolgárok: míg az ezredfordulón évente 128 ilyen esetről számoltak be, addig 2018-ban éppen kétszer ennyi, 256 ilyen örökbefogadás történt (KSH-adat).
A külföldi párok közül 49-en két gyereket, többnyire testvéreket fogadtak örökbe, 5-en egyszerre három gyereket vittek haza, de volt egy olyan svéd házaspár is, amelyik először két gyermeket választott a családjába, majd visszajött újabb háromért – erről Nádai Erika, az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársa beszélt egy múlt heti szakmai napon. A külföldre szóló szerződéseket akkor engedélyezik itthon, ha sem a megyei, sem az országos várólistán nem találnak örökbefogadót.
Kuslits Gábor, a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője az eseményen elmondta, a külföldre örökbe fogadó családok karitatív cselekedetként tekintenek az örökbefogadásra, ez magyarázhatja, hogy a hazai jelentkezőkkel szemben miért hajlandóak a német, olasz, holland családok akár több testvért, roma gyerekeket is magukkal vinni. Azt, hogy miért nem helyben fogadnak örökbe az érintett családok, azzal magyarázzák, hogy országaikban elvétve engednek csak örökbe adni gyerekeket: Hollandiában például mindössze 24 örökbefogadást engedélyeztek tavaly.
A számokból kiderült az is, hogy az örökbefogadási kedv nemcsak a külföldi, hanem a hazai családoknál is erősödött az elmúlt években: tavaly gyermekotthonból 650 gyereket vittek el, majdnem 350-ről pedig nyilatkozatban lemondtak a szülei. Miközben nő az örökbefogadási szándék, az örökbe vehető gyerekek száma is emelkedik, mivel egyre több 3 év alatti kerül állami intézetbe.
(index.hu)
