130 ezer gyermek kezdte meg a tanévet a katolikus intézményekben
Az iskolaév első napján az egyházi fenntartású oktatási intézményekbe is visszatértek a diákok. Barcsák Mariannával, a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) vezetőjével az új tanévről beszélgettünk (magyar kurir):
– Idén hány katolikus általános iskolában, szakközépiskolában és gimnáziumban kezdődött meg a tanév?
– Szám szerint 321 katolikus intézményben tartottak Veni Sanctét augusztus utolsó hétvégéjén. Ezek közül tíz új intézmény. Nálunk sok az intézményi központ és a tagintézmény, összesen 690 fölött van a számuk. De talán a számoknál sokkal izgalmasabb az újdonságok megjelenése: egyre több zeneiskolát veszünk át, többek között a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola is katolikus fenntartású lett. És tagintézményként apró községek, falvak iskolái is csatlakoznak intézményrendszerünkhöz. A meglévő iskolák kiegészülnek óvodával vagy gimnáziumi tagozattal. Úgyhogy bővülünk és ezzel együtt színesedünk is.
– Hány diák tanul, illetve hány pedagógus dolgozik a katolikus iskolákban?
– A tanévet több mint 130 ezer gyermek kezdte el hétfőn a katolikus intézményekben. Közülük a legtöbben az általános iskoláinkban tanulnak, és mintegy 13 ezer pedagógus dolgozik majd velük a tanórákon és a különböző foglalkozásokon. Augusztus 23-án került sor a katolikus intézményvezetők országos szakmai tanévnyitó értekezletére. Ezen az eseményen több mint harminc új igazgatót és vezetőt is köszönthettünk, ami szintén nagy öröm számunkra. Ezek az eredmények lelkesítenek minket a tanévkezdés forgatagában.
– Van esetleg olyan szakmai újdonság, amire figyelni kell az idei tanévben?
– A legjelentősebb újdonság az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek megjelenése lesz. Ezek közzétételét ősz végére ígéri a szaktárca. Mindannyian kíváncsian várjuk, milyen mértékű és típusú változást hoz majd ez a jelenlegi tananyaghoz képest.
A középiskolát idén befejező diákok számára is igazán izgalmas lesz ez a tanév. Legalábbis azoknak, akik a felsőoktatásba szeretnének továbblépni. Nekik ugyanis legkésőbb a tanév végéig sikeres nyelvvizsgát kell tenniük ahhoz, hogy érvényes legyen a felvételi jelentkezésük.
A tanév vége is újdonságot hoz, hiszen a 9. és 11. évfolyamot végzett diákok nyáron két hetet külföldi nyelviskolában tanulhatnak majd, állami finanszírozással. Ez kivételes lehetőség számukra, a pedagógusoknak pedig nemcsak új feladatot, hanem újszerű kihívást is jelent.
Az új tanév során valamennyi intézményben külön figyelmet fordítanak 2020 őszére: a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülnek a tanárok és a diákok. A lelkinapok, zarándoklatok, versenyek vagy a történelem-, az irodalom- és rajzórák mind-mind alkalmat kínálnak majd a felkészülésre ebben az esztendőben.
– Történt-e változás a tankönyvek, taneszközök tekintetében?
– Az elmúlt években intézményeinkben sorra jelentek meg a digitális táblák és más, korszerű informatikai eszközök. Ma ezek mindennapi használatát tanulják, gyakorolják a pedagógusok és a diákok.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egy évvel ezelőtt indította el egy új katolikus tankönyvcsalád megírásának programját. Az első kötetek elkészültek. A 9. évfolyamos magyar nyelv-, irodalom- és történelemtankönyveket a tanév során már ki is próbálhatják az arra vállalkozó iskoláink. A további kötetek szerkesztése pedig idén folytatódik.
– Pedagógiai szempontból mitől tekinthető egy tanév sikeresnek?
– A pedagógus számára siker lehet egy jó versenyeredmény, egy kitűnő bizonyítvány, de egy jó közös program vagy az összekovácsolódott osztályközösség, sőt, akár egyetlen gyermek beilleszkedése is. Egy tanévet azonban nem lehet egyértelműen sikeresnek vagy sikertelennek minősíteni, hiszen a nevelés sokszínű, változatos területein sikerek és sikertelenségek egyaránt előfordulnak. Az apró sikerek pillanatait kell megragadni, a kevésbé sikeresekből pedig tapasztalatot meríteni. Egy jó tanév így áll össze.
Fotó: Merényi Zita
Baranyai Béla/Magyar Kurír
