Böjte Csaba: A józan gondolkodás lángját kaptuk!
Ismét a teremtett világ védelmére szólít fel Böjte Csaba ferences szerzetes közösségi oldalán, az evangéliumról (Mt 25,1–13) elmélkedve.
Sokan kérdezték, hogy mennyire zöld a zöld habitusom? Úgy gondolom, hogy még nem elég haragos zöld ahhoz, hogy megtorpanjunk és rádöbbenjünk, ha tovább megyünk a jóléti fogyasztói társadalom széles, kitaposott útján, akkor átalakulunk önző, mindent elpusztító zombi csordává! A növények, az állatok, a teremtett világ minden egyes atomja nyögi az ember végtelen arroganciáját, gyilkos, kapzsi, mindent elpusztító mohóságát! Álljunk meg!
A születésünkkor a mi Urunk Istenünk lámpást adott a kezünkbe. A józan gondolkodás lángját adta, hogy annak fényénél bebarangoljuk szülőföldünket, Isten teremtette szép világunkból egyre több csodás dolgot felfedezzünk, megértsünk, s általa önmagunkat és környezetünket gazdagabbá, lakhatóbbá tegyük, mennyei Atyánk akarata szerint Isten Országát építsük.
Szent Benedek, Európa védőszentjének jelmondatából nőtt ki a mi világunk: „Imádkozzál és dolgozzál.” Itt a szórakozásról, a kényelmes semmittevésről, a divatos magamutogatásról egyetlen szó sem esett, mert Szent Benedek éppen egy olyan világból menekült el, amelyet a munka nélküli jólét, a kényelmes mulatozás tett tönkre. A Római Birodalom, a hatalmas összerabolt gazdagság és az ebből fakadó kényelmes, semmittevő urizálás mocsarába süllyedt el. Nyaralók, luxusutazások, véget nem érő partik, rafinált pihenés, s utána a pihenésnek a kipihenése, a bűnös henyélés egy olyan tömény, pusztító egyveleget hozott létre, amelyből Szent Benedek menekült, s mely elpusztította az akkori világot kiraboló, csak önmagára gondoló birodalmat.
Isten, kezünkbe adott egy-egy lámpást, akárcsak az evangéliumi Vőlegény a tíz szűznek. Nem olajmécsest, hanem a józan megfontoltság, a bölcs gondolkodás lángját adta. Nagy kérdés, hogy bennem lobog-e ez a tiszta láng? Ennek a lángnak a fényénél hozom meg életem mindennapi döntéseit, vagy csak sodródok a mai divatos árral? Hogy élek? Átadtam magam az édes semmittevésnek, a rendezvényről rendezvényre járó, svédasztalos partik világának, egy nyitott szemmel való öntudatlan alvásnak? Igen, ma nagyon sokan partikra, véget nem érő bulis nyaralásokra járva nyitott szemmel alszanak, kezükben a lehanyatló, bölcs előre gondolkodás kialudt lámpájával.
Mi lesz e jóléti fogyasztói társadalommal, ahol már szinte havonta lomtalanítást kell tartani, hogy az újabb és újabb fölösleges holmiknak helyet teremtsünk? A lomtalanítás hegyein még jól működő televíziókat, mosógépeket, autókat, egész háztartásokat lehet találni, ingyen bárki elviheti. Szomorúan tapasztalom, hogy sok emberben kialudt a józan gondolkodás jövőbe vezető bölcs fénye! Sokan, túl sokan birtoklásra, fogyasztásra, környezetük leuralására programozott zombikként vánszorognak, mindent felfalva, amihez csak hozzájutnak.
Álljunk meg és döbbenjünk rá, ha így folytatjuk, átalakulunk önző, mindent elpusztító zombi csordává! A növények, az állatok, a teremtett világ minden egyes atomja nyögi az ember végtelen arroganciáját, gyilkos, kapzsi, mindent elpusztító mohóságát!
Mindennél fontosabb lenne elgondolkodni, hogy hogyan is tudnánk magunkból ezt a mindent pusztító, tönkretevő, mérhetetlen, önző zombi vonást kiirtani? Hogyan tudnánk lángra lobbantani újra a nyugodt, higgadt, bölcs gondolkodást, a világunkat beragyogó tiszta fényt!?
A teremtett világ kisebb testvéreként,
Csaba testvér
Forrás: Böjte Csaba Facebook-oldala
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
