A fülzúgásról
A fülzúgás „hibás program”, ami a minket érő rengeteg felesleges információ kiszűrésekor okoz gondot. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hallás teljes elvesztése után is megmarad a zúgás. A probléma mértéke teljesen egyénfüggő: egy egészen enyhe tinnitus is okozhat depressziót vagy alvás- és koncentrációzavart, míg mások meglepően jól viselik a kellemetlen, már-már elviselhetetlennek tűnő tüneteket.
A fülzúgás rendkívül gyakori tünet, prof. dr. Gerlinger Imre, a Duna Medical Center fül-orr-gégésze szerint a betegek száma körülbelül 400-450 ezerre tehető ma Magyarországon. A közhiedelemmel ellentétben a fülzúgás (tinnitus) nem a fül megbetegedése, hanem „szoftverzavar” az agykéregben.
Mit nevezünk fülzúgásnak?
A fülzúgás legtöbbször az érintett által jól tolerált hangjelenség, ami lehet szubjektív vagy objektív. A belsőfül-eredetű szubjektív fülzúgást csak az érintett hallja, általában magas frekvenciájú ciripelő vagy sípoló, folyamatos hangként. De ki gondolta volna, hogy létezik objektív fülzúgás, amely olyan hangjelenséget (például a lágyszájpad tikkje) jelent, amit nemcsak a beteg, hanem a környezetében lévők is észlelnek? Utóbbit egyes izmaink rendellenes működése okozza. Sokan az gondolják, hogy a fülzúgás során saját véráramunkat érzékelik, ám ez az állítás csak bizonyos esetekben igaz. Ha a halántékcsontban vagy annak környékén vérbőség alakul ki az erekben, valóban pulzáló jellegű fülzúgást okozhat, de ez viszonylag ritkán fordul elő, és nehezebben is kezelhető.
Mitől alakulhat ki az örökös zaj a fejünkben?
A fülzúgást generálhatja a fület ért károsodás, mint például koncerten való részvétel, vagy a fül- és fejhallgatók terjedésével minket ért zajártalom. De stressz is okozhatja a tünetet: egy nehezebb időszakot, halálesetet vagy akár még párkapcsolati problémát követően is kialakulhat fülzúgás. Ilyenkor pszichológus bevonása válhat szükségessé. A fülzúgást mint hibás programot a belső fület érintő betegségek (otoszklerózis, Ménière-betegség), valamint belgyógyászati kórképek (pajzsmirigyprobléma, cukorbetegség, magas koleszterinszint, magas vérnyomás) is okozhatják, ám lehet bizonyos gyógyszerek mellékhatása is. Nagyon alaposan ki kell vizsgálni a fiatalok egyoldali fülzúgását, ilyenkor ugyanis fontos, hogy kizárják, nincs-e a páciensnek kisagy-híd szögleti daganata. Ez egy ritka, jóindulatú daganat, nagyon rossz elhelyezkedéssel (hazánkban hozzávetőlegesen mindössze 40-50 beteg érintett).
Mi segíthet megszüntetni a fülzúgást?
A betegek többsége jól viseli a fülcsengést: orvosi szempontból mindössze 5-10 százalékuk tapasztal életminőség-romlást, és bár a fülzúgás visszafordíthatatlan károkat nem okoz, ez az 5-10 százalék mégis rendszeres gondozást igényel. A fülzúgásnak jelenleg nincs ismert gyógyszeres kezelése, ennek ellenére rengetegen szednek javulást várva értágítót, szédülés elleni gyógyszereket, vagy alkalmaznak alternatív kezeléseket. A tinnitusnak célzott műtéti terápiája sem létezik, de kétségtelen tény, hogy Ménière-betegség vagy otoszklerózis miatt végzett műtéteket követően a beavatkozás gyakran mérsékli, ritkább esetben fokozza annak súlyosságát.
A fülzúgás nagyon ritka esetben hagy alább vagy múlik el, orvosi segítség nélkül fokozódhat. A panasszal küzdők alkalmazhatják a re-training terápiát, ami ugyan időigényes, de eredményes javulást hozhat. Szakszerű követéssel és a re-training terápia alkalmazásával a beteg megtanulja figyelmen kívül hagyni a fülzúgást. Ahogy a forgalmas helyen élők hozzászoknak a zajhoz, vagy ahogy az új hűtő zaját sem halljuk egy idő után, a terápia után a fülzúgás sem zavarja a pácienseket a megszokott életvitelükben.
(divany.hu)
