Hogyan növelhető a gyerekszám és hogyan nem
GDP-arányosan számolva Magyarország költi a legtöbb pénzt családpolitikára az egész világon, kiugró sikert mégsem tud felmutatni a kormány. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megrendelt egy tanulmányt, ami megvizsgálta, hogy mi lehet ennek az oka.
Kiderült, hogy a kormánynak vannak mérsékelten sikeres intézkedései, de pazarlóan költ, és a rendszernek összességében elég alacsony a hatása. A jelenleg létező családi támogatások egy része az első gyermek megszületését nem csak nem ösztönzik, még későbbre is tolják.
A tanulmány csütörtöki bemutatóján hamar elhangzott, hogy az EB magyar képviselete nem akar politikai állításokat tenni a családpolitikáról, kizárólag az eszközök hatásosságát akarták felmérni, amikor a tanulmányra kiírták a pályázatot, amit a Hétfa Kutatóintézet nyert meg. Ők 2000-től 2015-ig vizsgálták a magyarországi helyzetet, és a korábbi, MSZP-SZDSZ-kormányok családpolitikáját is belevették a kutatásukba.
Az első gyereket nem ösztönzik
Az eredményeket ismerető Szabó-Morvai Ágnes, vezető kutató elmondta, hogy a magyar támogatások leginkább a harmadik gyerek vállalását segítik, a kétgyerekesek között meg is ugrott a harmadik gyerek vállalásának esélye. Ez azonban a demográfiai fordulathoz messze nem elég. Viszont az első gyerekek mielőbbi megszületését kevésbé ösztönzi a magyar családpolitika, ami azért baj, mert minél későbbre tolódik az első gyermek megszületése egy családban, annál kisebb az esély arra, hogy további gyerekeket vállalnak a szülők. Ezen a kutató szerint az tud változtatni, ha az anyának van biztos állása, és vissza tud térni szülés után a munkaerőpiacra korábbi státuszának megfelelő pozícióba, ez viszont nem olyan egyszerű.
A jelenlegi kormányzati családpolitikai kiadások leginkább a jobb anyagi helyzetben lévő társadalmi csoportok születésszámára hatnak, és területi hatásossága nem egyenlő, főleg a nyugati országrészben sikeres. Azon családoknál mérhető a legnagyobb hatás, ahol a nő foglalkoztatott, legalább érettségivel rendelkezik, valamint betöltötte a 30. életévét. (Ha nagytotálban nézzük a képet, akkor egyébként nem a célzott csoportoknál, hanem éppen a szegényebb országrészekben, a fiatal és tanulatlan nők körében nő a születésszám a leginkább.)
Az is elhangzott, hogy a népességfogyás megállítása elérhetetlen cél, de a lassítására van esély, ehhez azonban az első gyermekek mielőbbi megszületését kellene ösztönözni. Ehhez azonban komoly reformokra lenne szükség, ugyanis a magyar családpolitikai rendszerben jelenleg vannak bizonyos támogatások, amik ez ellen hatnak, kitolják az első gyerek megszületésének idejét.
A gyed és a csed összege a korábbi kereset alapján van meghatározva, ugyanis akkor a legmagasabb, ha az anyák jól fizető állást hagynak ott a gyermekvállalásért cserébe. Emiatt sok családban évekkel is elhalasztják a gyerekvállalást. A kutatás szerint ez a hatás rossz és jó gazdasági környezetben egyaránt megfigyelhető. Ráadásul az első gyerek vállalásának teljesen más mozgatórugói vannak, mint a másodiknak, vagy a harmadiknak, elsősorban a munkából származó jövedelmek és a nő foglalkoztatása befolyásolja.
Joggal félnek a nők
Amióta a kétkeresős családmodell lett az általános, azóta a nők számára a gyermekvállalás azzal jár, hogy hosszabb-rövidebb időre kiesnek a munkaerőpiacról. Magyarországon inkább hosszabb időre, Köllő János közgazdász korábbi kutatása alapján ez az idő sok esetben 5 év is lehet. Minél később tér vissza az anya, annál rosszabb helyzetbe tér vissza. A keresete alacsonyabb, a kapcsolati hálója fellazul. Ezek arra mutatnak, hogy a nők a biztonságot, stabilitást várják el, csak ekkor hajlandóak anyának állni.
És ez teljesen érthető, hiszen ha az ember ránéz a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányaira különböző csoportonként. Egy szülő gyermekkel 40 százalék eséllyel lesz szegény, két szülő egy gyermekkel 16,4 százalék eséllyel. És a gyermeküket egyedül nevelő szülők szinte minden esetben nők.
Tehát a szegénységtől való félelem és a bizonytalanság tolja az első gyerek vállalását, és amíg ezt nem oldja meg a kormány, addig a demográfiai válságot sem fogja.
Az otthonterremtési támogatás a leghatékonyabb
A kormány dicséretet kapott a bölcsődei férőhelyek tervezett emelése miatt. Bár ehhez kapcsolódva Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének felkért hozzászólója elmondta az előadás után, hogy az állami rendszert és a magánszektort közelebb kéne hozni egymáshoz. Jelenleg, az alapítványi vagy nonprofit kézben lévő intézmények nagyon szelektívek társadalmi státusz alapján, de ezt az állam képes lenne kezelni, ha a szülők a kezükbe kapnál a bölcsődei támogatást, és a döntési szabadságukkal élve eldönthetnék, hogy hol, melyik bölcsődébe szeretnék beíratni a gyereküket, elkölteni a normatívát.
Jelenleg a magyar gyerekek mindössze 16 százalékának jut bölcsődei ellátás, Belgiumban ez az arány 60 százalék. A bölcsődei lefedettség 1 százalékpontos növekedése a Hétfa kutatása szerint 1,28 százalékkal növelné a születési valószínűséget. Azaz, ha sikerül 45 ezerről 70 ezerre növelni a bölcsődei helyek számát, ahogy azt a családvédelmi akciótervben vállalta a kormány, akkor az évente 5400-al növelné meg a gyerekek számát. Ez jelentős siker lenne, 2018-ban összesen 90 ezer gyermek született Magyarországon. Az idei évben a bölcsődei férőhelyek növelésére összesen 95 milliárd forintot tervez elkölteni a kormány.
A kutatók becslése alapján
- a családi adókedvezménnyel 7,6 millió forintba,
- bölcsődék építésével 5,6 millió forintba,
- míg az otthonteremtési támogatások növelésével 1,2 millió forintba
kerül egy újabb gyermek születésének ösztönzése.
Ez a három sikeres kormányzati intézkedés. A többi - vizsgált - családpolitikai támogatásnál nem mutatható ki semmilyen hatás a születésszámra, ugyanakkor ezek egyéb fontos funkciókkal is bírnak, például csökkentik a gyermekszegénység mértékét. Ilyen lenne a családi pótlék, vagy a gyes, de ezek összege 2008 óta változatlan, reálértéküknek több mint a negyedét elvesztették.
Nagyobb jólét, kisebb nemzethalál
A kutatás szerint a gyermekvállalásra leginkább a foglalkoztatottság, a stabil megélhetési és lakhatási körülmények hatnak. Amiből azt a következtetést vonják le, hogy a foglalkoztatás és a bérek növelését, és a megfizethető lakhatás elősegítését célzó gazdaságpolitikai lépések nagy eséllyel egyben a leghatékonyabb születésszám-növelő szakpolitikai intézkedések is.
Ez alapján egy erőteljes kormányzati bérlakásprogram fontos és hatékony részét képezhetné a kormány családpolitikai eszköztárának – írja a kutatás.
A lakásépítési támogatások 1 százalékpontos növelése 1,2 százalékkal emelné meg a termékenységi arányszámot. Nagyobb eséllyel válllnának gyereket a magyarok, ha az állam az idősek gondozásában a jelenleginél nagyobb szerepet vállalna (ebben jelenleg nem teljesít valami jól a kormány), pedig az öregkori függőségi ráta 1 százalékpontos csökkenése 1,6 százalékkal növelné a termékenységi arányszámot.
(index.hu)
