Szent Charbel nevét kapta egy park Gazdagréten
A budapest-gazdagréti Szent Angyalok-templom felszentelésekor, 2016-ban Erdő Péter bíboros a plébániára bízta négy libanoni szent ereklyéit. Egyiküknek, az „arab Pio atyaként” tisztelt Szent Charbelnek a nevét viseli május 27-től a templom közelében fekvő park.
A budapest-gazdagréti Szent Angyalok-templom felszentelésekor, 2016. október 1-jén Erdő Péter bíboros a plébániára bízta négy libanoni szent, Szent Charbel Makhlouf maronita szerzetes, Szent Rafka apáca, Szent Nimatulla teológus és Boldog Esteban laikus testvér ereklyéit.
2018-ban Szent Charbel – akit az „arab Pio atyának” is hívnak – tiszteletére szentelték fel a templom keresztelőkápolnáját. Azóta megindult a számtalan csodát tévő szent tiszteletének kultusza, s a templomhoz közel, a lakótelep alján parkot is elneveztek róla.
A teret május 27-én Erdő Péter bíboros áldotta meg. Az ünnepi eseményen jelen volt Michael August Blume apostoli nuncius, Neamatallah Hachem libanoni maronita főapát; Libanon Magyarországra akkreditált nagykövete, Joanna Azzi; Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár; Tarlós István, Budapest főpolgármestere és két helyettese, valamint a XI. kerület vezetője, Hoffmann Tamás.
Az ünnepség a magyar himnusz eléneklésével kezdődött, melyet a Sancta Maria nevet viselő libanoni kórus vezetett, amely a hétvégén Máriabesnyőn megrendezett katolikus ifjúsági fesztiválon, a Mladifesten is fellépett.
Tarlós István köszöntőjében kiemelte Szent Charbel engedelmességét, szelídségét, szolgálatkészségét, önfeláldozó, lemondásra kész lelkületét. Mint mondta: manapság világunkban ezek a nagyszerű tulajdonságok egyre kevésbé lelhetőek fel. A főpolgármester az ünnepségen úgy fogalmazott, hogy a gazdagréti terület Szent Charbel park elnevezésével a katolikusok és Budapest vezetése olyan emléket állít az annayai remetének, a „teljesség zarándokának”, amely mindig figyelmeztetni fogja az arra járókat a szent cselekedeteire, emberi tisztaságára.
Joanna Azzi arról beszélt, hogy hazájában – abban az országban, melyről hetvenegyszer esik szó a Bibliában – Isten csodatevőjeként tisztelik Szent Charbelt. A 19. század végén elhunyt szent tisztelete az egész világon elterjedt. A nagykövet a szent csodáiról is beszélt. Elmondta: amikor Libanonban tartózkodik, s ideje engedi, mindig felkeresi a szent tiszteletére emelt templomot. Joanna Azzi megköszönte a magyaroknak az országa keresztényeinek nyújtott segítségét, a velük érzett szolidaritást, melynek egyik tanújele, hogy a libanoni szentről neveznek el parkot Budapesten.
Neamatallah Hachem maronita főapát kiemelte, hogy Szent Charbel életével és halálával folyamatosan emlékeztet Jézus szavaira, azokra, amikor arról beszél János evangéliumában, hogy a földre hulló mag ha el nem hal, nem hoz termést; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.
Szent Charbel magyarországi tisztelete is jelzi, hogy közösek keresztény értékeink – mondta a főapát. Köszöntője végén azt kívánta Budapest és az ország lakóinak, hogy Szent Charbel jelenléte mindenki számára legyen áldás.
Erdő Péter bíboros – mielőtt Tarlós Istvánnal és Joanna Azzi nagykövettel ünnepélyesen leleplezte a Szent Charbel park utcanévtábláját és megáldotta a teret – hangsúlyozta, hogy nagy örömmel hozta haza a szent ereklyéit, melyeket Libanonban kapott.
Még nagyobb volt azonban az öröme, amikor megtudta, hogy a magyar hívek között Charbelt már sokan tisztelik, sőt van egy művész pap, aki a szent portréját meg is festette. Emlékezetes marad a bíboros számára az is, hogy a közeli Szent Angyalok-templomban az elmúlt esztendőben Béchara Boutros Raï bíborossal, maronita pátriárkával megáldhatta azt a kápolnát, mely a szent ereklyéit őrzi, s ahol azóta a hívek rendszeresen kérik Szent Charbel közbenjárását.
Segítségére nekünk is szükségünk van, kérjük, hogy járjon közben értünk, hogy adja meg Isten a békét a szívünknek, családjainknak, nemzeteinknek és az egész világnak – fejezte be köszöntőjét Erdő Péter bíboros, majd szentelt vízzel, négy irányban, meghintette a parkot.
Fotó: Merényi Zita
Bókay László/Magyar Kurír
